Adószám: 18472273-1-06 Facebook:
77 éve Megszületett ifj. Rubik Ernő építész, játéktervező, a Bűvös kocka feltalálója. 73 éve Megszületett El Kazovszkij, orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, díszlet- és jelmeztervező. 65 éve A Budapest-Szombathely repülőjáratot eltérítették, Németországban szálltak le. 53 éve Megszületett Meláth Andrea, Liszt Ferenc-díjas mezzoszoprán opera-énekesnő, érdemes művész. 40 éve Megszületett Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszónő. 172 éve Az osztrák császári sereg Budát, míg az orosz cári hadsereg Pestet szállta meg. 141 éve Budapesten meghalt Csengery Antal politikus, közgazdász, író. 103 éve Megszületett Abodi Nagy Béla magyar festőművész. Gyermekmentő alapítvány szeged idojaras. 79 éve Megszületett Macskássy Kati, Balázs Béla-díjas filmrendező, aki elsősorban rajzfilmeket készített. 49 éve Meghalt Kónya Lajos, kétszeres Kossuth-díjas költő, író, pedagógus.
Elmondása szerint nagy szükség lenne arra, hogy az ország más pontjain is működhessenek, ezért a következő időszak nagy célkitűzése, hogy országossá szinten is megszervezzék működésüket. Gyermekmentő Alapítvány | Best Info. KORÁBBAN ÍRTUK A SZEGEDI SZENT FÜLÖP ALAPÍTVÁNYRÓL: ÁLLAMI TÁMOGATÁS SEHOL, ÖNERŐBŐL SEGÍTENEK A BETEG GYEREKEK CSALÁDJAINAK A cikkünkben szereplő alapítvány beteg gyermekek díjmentes szállításával foglalkozik, az alapító ex-mentős, jelenleg taxisofőrként dolgozó Berinszki Zoltánról már nem először írtunk. Bár a tevékenységük szükségessége egyértelmű, legutóbb egyetlen forint állami támogatást sem kaptak, amikor gyermekmentő autót szerettek volna vásárolni. HAMAROSAN ÚJRA A MAGYAR-UKRÁN HATÁRRA MENNEK SEGÍTENI A szegedi ex-mentős Berinszky Zoltán által indított csapat most egy teljesen új területen próbálta ki magát, kollégájuk, Vanyó Sándor a magyar-ukrán határon, Beregsurányban teljesített szolgálatot a háború kitörésekor. Berinszki Zoltán arról számolt be, a terveik szerint hamarosan oda is visszatérnek majd a Med-Spot csapatával kooperálva, aki pedig szeretné közelebbről is megismerni a tevékenységüket, a május 27-28 – án a ligetbe tervezett városi gyereknapon találkozhat majd a kiállított mentőautójukkal.
A Zöld Könyv – Útmutató az élethez után három évvel hozhat-e megint egy rakás Oscart egy furcsa sofőr és zárkózott megbízója története? Kritika a Vezess helyettem című, négy Oscar-díjra jelölt japán szenzációról. Peter Farrelly hatvanas években játszódó, egy gazdag afroamerikai művész és fehér, munkásosztálybeli sofőrje kapcsolatáról szóló alkotása – amely 2019-ben a legjobb film, a legjobb mellékszereplő és a legjobb forgatókönyv Oscarját nyerte el – kristálytiszta üzenettel bírt ("a rasszizmus rossz"), így a Vezess helyettem ezzel a nem várt egyezéssel csupán alapmotívumában hasonlít hozzá. Kis, kerek, rózsaszínű vagy hosszúkás, zöld? – Várad. A különbség annál is kiáltóbb, mivel Hamagucsi Rjuszuke (Ryûsuke Hamaguchi) Murakami Haruki japán író két novellája, illetve Csehov Ványa bácsi ja nyomán dolgozott. Aki olvasott már Murakamitól (akinek elbeszélésekben és regényekben egyaránt gazdag életműve nálunk is elérhető), tudja, hogy a szerző művei nehezen megfogalmazható, szinte megfoghatatlan érzéseket és állapotokat közvetítenek. Ez jellemzi Vezess helyettem című novelláját is, ami az azonos című film gerincét képezi.
Jelenetek a filmből A családi béke szétrobbanása, az izoláció, a pláne gyerekfejjel felfoghatatlan és értelmetlennek tűnő vallási/ideológiai háború, vagy a levegőbe költöző, konstans szorongás – mind-mind olyan érzések, amelyeket a kultúrharcos és koronavírusos időkben könnyű átélni, magunkra vonatkoztatni. Legalábbis hajlamos vagyok ennek betudni a film amúgy egyáltalán nem alacsony nívóján felüli sikerét. Zöld könyv kritika. A Belfast már fesztivál-pályafutása elején, a kanadai TIFF-en elnyerte a közönségdíjat, ami általában nagy jövőt – és dicső Oscar-karriert – jósol egy filmnek (az elmúlt években olyanok nyerték, mint A nomádok földje, a Zöld könyv vagy a Kaliforniai álom), és ez be is igazolódott: a Belfast 7 jelölést kapott idén az Oscart osztó Akadémiától. A Belfast megható, de azért néha önmagától is meghatódó, inkább érzelmileg, mint a cselekménybonyolításával magával sodró film, tipikusan olyan, amelynek rokonszenves erényei miatt az ember reflexből szemet huny a vélt vagy valós hiányosságai felett is.
A rendező azonban a hézagokat – amelyek egy közepesen hosszú, nagyjából 20 oldalas novella és egy nem kevesebb mint 3 órányi játékidejű mozi között értelemszerűen adódnak – a nagy orosz drámaíró, Anton Pavlovics Csehov egyik legismertebb darabja, a Ványa bácsi "beforgatásával" tölti ki. Forrás: Mozinet A színmű az eredeti novellában csupán néhány említés erejéig jelent meg (épp ezt a darabot próbálja ugyanis utazás közben főhősünk, egy Kafuku Juszuke nevű középkorú színész, akit koccanásos balesete után az ügynöksége nem enged autót vezetni, ezért felbérel egy fiatal sofőrlányt), Hamagucsi filmjében viszont az egész cselekményt át- meg átszövi, és teljes mondanivalóját áthatja. KRITIKA: Dűne - Wide Screen. Csehovhoz hasonlóan ugyanis a japán rendező is a társas viszonyok rejtélyét, a lélektől lélekig vezető legrövidebb – vagy adott esetben leghosszabb – utat kutatja. Na meg persze magának a léleknek a rejtelmeit is. A novellában például nem alakul ki valódi, közeli kapcsolat Kafuku és a sofőrlány, Miszaki között (annak ellenére, hogy mindketten nyugtázzák, hogy a nő pont abban az évben született, mint a férfi lánya, a férfi pedig akkor, amikor Miszaki apja), a főhős csupán hálás a lány ügyes, szinte már tapintatos, észrevehetetlen vezetése miatt, aki így csupán a katalizátora lesz Kafuku kulcsfontosságú vallomásának, amely egy dugóban ülve a megnyugtató élmény hatására nem is kiszakad, hanem inkább kifolyik belőle.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj közül (kékbegy, vörös gém, zöld küllő) internetes szavazáson a legtöbb voksot a zöld küllő kapta, így idén ez a faj az év madara. Nagyot drágulnak idén a könyvek, már nem elég az inflációhoz igazítani az árakat - Könyves magazin. Szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is. A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő esetében a legjelentősebb a hangyafogyasztás (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), amiket a talajon, illetve a testhosszt meghaladó mértékben kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze. A maga ácsolta odúban költ, évente egy, általában 5-7 tojásból álló fészekaljat nevel.
Látványos, izgalmas, nagyszabású, egy nagyszerű világba vezeti a nézőt, külön dicséret illeti a filmet, hogy nem látszik rajta annyira, azon filmek hatása, amiket az eredeti könyv ihletett meg, hanem egyedi látványt és atmoszférát kínál. Pompás tempójú film, szinte költői képekkel, zseniális zenei aláfestéssel, nagyon jól eljátszott nagyon jó karakterekkel, tele szívvel és lélekkel. Megérte éveket várni.
Hiteles nosztalgia az idilli gyerekkor, az ismerős szülőváros és egy összetartó közösség iránt. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Ha a jövőt elnapolták, legalább a múlttal nézzünk szembe. Ez járhatott Kenneth Branagh fejében, amikor az első lezárások idején megírta eddigi legszemélyesebb filmjét. Zöld könyv kritika reboot. Akik patinás Shakespeare-színészként ismerték meg Kenneth Branagh-t – vagyis a világ tetemes része –, azok hajlamosak elfeledkezni róla – mi is –, hogy a színész-rendező nem az az Oxfordot végzett brit főnemes, akinek adaptációi alapján képzelnénk. Branagh Belfastban született, és kilencéves volt, amikor az észak-ír zavargások elől menekülve családja átköltözött Angliába, s ha nem is sodorta identitásválságba az, hogy ír bevándorlókként igyekezett a lehető legjobban beolvadni az angol társadalomba, gyakran gondolkodott arról, milyen pluszrétegeket, maszkokat öltött magára ezzel. Az idősödő rendezők "így nőttem fel" filmjeinek (Cuarón: Roma, Spielberg: The Fabelmans) aktuális trendjébe illeszkedő Belfast kísérlet arra, hogy ezeket az álarcokat lehántva Branagh visszataláljon egy nem feltétlenül igazibb, de ártatlanabb, naivabb, a személyisége magját alkotó identitáshoz.