A Ferenciek terén található Kárpátia 1956-os étlapján külön helyet kaptak a főzelékek, ementáli mellett például Pálpusztai sajtot is lehetett rendelni előétel gyanánt, de szerepel egy Hortobágyi nevű sajt is, ami feltehetően hazai gomolyát jelentett. A kaszinótojás és a svéd gombasaláta mellé füstölt marhanyelv is felfért az étlapra, de ponty, süllő, lazac és tokhal is helyet kapott. A rántott borjúláb nagyon kedvelt fogás volt, majonézzel és sós burgonyával érkezett. Savanyú vese zsemlegombóccal volt az aktuális napi ajánlat. Desszert gyanánt őszibarackot is ehettek a Kárpátiában, darabáron. Vörösrák Étterem 4/11 Újlipótvárosban, a Victor Hugo utca 35. szám alatt üzemelt a Vörösrák, melynek helyén ma a görög ízekre specializálódott Gyradikot találjuk. Ennyibe kerültek az ételek a menzán a régi szép időkben - íme egy étlap a 70-es évekből | Nosalty. Az 1981-es étlap szerint nem volt egy olcsó hely, hiszen eleve halétteremről beszélünk, ráadásul olyanról, hol rákkrémlevest, kapros rákragut, magyaros rákpörköltet is mértek. Mindezt zalai rákból, nem a tengerek gyümölcseiből. Igaz, a látványos étlap borítójával ellenkezvén óriási homár sosem volt náluk, de nagyon bizarr teknősbékalevest találunk.
Fotó: Budapest Régi Kocsmái, Presszói, Éttermei Facebook Csoport Mit neveztek vőlegény moccának, hol kínáltak Budapesten kifejezetten diétás menüt a vendégeknek a '70-es években, miért volt olyan kedvelt elnevezés a rolád a süteményeknél és merre ment a fővárosi gurmé rákot enni a '80-as évek elején? Király Kifőzde Étlap. Ikonikus és már rég elfeledett éttermek és presszók ét- és itallapjait vizsgáltuk meg, a korabeli trendekre, árkülönbségekre és az esetleges különlegességekre fókuszálva. A megannyi képgyűjtős Facebook-oldal között egyik nagy kedvencünk a Budapest régi kocsmái, presszói, éttermei, melyet szívesen nézegetünk simán kedvtelésből is, de sokszor adnak ötletet a kommentelők történetei, megjegyzései is. A néha klisékkel teli és eredeti ötletekkel csínján bánó fővárosi helyzetben érdekes végignézni milyen volt az elmúlt 50 év akár dizájnban, akár hangulatban, már ami a presszók, éttermek világát illeti. A jelen legjobb, legkreatívabb hazai gasztronómiai képviselői nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy az évtizedek óta berögzült, nem minden esetben minőséget képviselő, lezüllesztett magyar konyhát modernizálják úgy, hogy a tradíciókat ápolják, a 'sokat, gyorsan, olcsón' elv helyett 'éppen eleget, időben, megfizethetően'-re cseréljék.
A metafora másik típusában, az egyszerű vagy egytagú metaforában csupán a képi sík van jelen, a fogalmi oldalt nekünk kell kitalálnunk; jó példa erre az imént idézett vers felütése: "Mit ugattok, mit haraptok / Engemet, hitvány ebek! " A hitvány ebek megnevezés, amint a vers mottójából ("Dardanus-féle kritikusaimhoz") kiderül, a költőt elmarasztaló kritikusokra vonatkozik. Metafora továbbá a bevezetésben említett csésze füle is, hiszen az edény részének (fogalmi oldal) megnevezése ( fül; képi oldal) a testrészre utal, mivel alakja hasonló (közös jegy). A metaforával rokon képek a hasonlat, a megszemélyesítés, az igei metafora és a szinesztézia. A hasonlat tulajdonképpen abban különbözik a metaforától, hogy a fogalmi és a képi oldal között nem azonosítás, hanem kevésbé szoros kapcsolat, hasonlítás érhető tetten. Szóképek és alakzatok -. "Szeretlek, mint anyját a gyermek, / mint mélyüket a hallgatag vermek…" kezdi sorjázni hasonlatait József Attila az Óda című nagy versében, mintegy megfelelő eszközt keresvén a szeretett lény iránti érzelmének kifejezésére.
Lássunk példákat! "Csendes a ház. " (Valójában a házban élők csendesek – helyi, térbeli érintkezés. ) "Völgyben űl a gyáva kor. " (A korban élők húzódnak meg gyáván – időbeli érintkezés. ) "Kukorica Jancsit célozza vasával. " (Vagyis kardjával, ami vasból van – anyagbeli érintkezés. ) "Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga hortyog. " (Voltaképpen a boglyák árnyékában, az árnyék és a hűvösség között azonban ok-okozati összefüggés van. ) A metonímia sajátos fajtája a szinekdoché (együttértés, veleértés). Szokepek es alakzatok. Példák a szinekdoché típusaira: "Nyelvel a kuvasz is…" – a nem és a fajta felcserélése. "Lélek az ajtón se' be, se' ki! " – egész helyett rész (pars pro toto) "Mentek-e tatárra? mentek-e törökre…" – többes szám helyett egyes szám. Az alaptípusokból származó egyéb szóképek: a megszemélyesítés, az allegória és a szimbólum A megszemélyesítés elvont dolgokat, természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be, növényeknek, állatoknak emberi érzést, cselekvést tulajdonít. Rokonságot mutat az igei metaforával, de amíg az egyszeri, szószerkezeti mozzanatnak tekinthető, a megszemélyesítés mondatértékű, benne az élőként való megjelenítésre rendszerint több mozzanat utal.
A fogalmi és a képi sík kapcsolatának jellege határozza meg a szókép típusát. Ezen stílusjelenségek többféleképpen is osztályozhatók; jelen cikkben egy egyszerű, a legfontosabb költői képeket magába foglaló rendszerezést követünk. Eszerint a szóképeket két nagyobb csoportba sorolhatjuk: a metafora típusú és a metonímia típusú képek közé. A metafora típusú képek esetében a fogalmi és a képi oldal között hasonlóságról beszélünk valamilyen közös jegy alapján. A csoport névadója a metafora (gör. 'átvitel'), amelyben két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Két altípusát különböztethetjük meg szerkezeti szempontból. VersÉpítőKockák | Az Élő Magyar Líra Csarnoka. Teljes metaforáról beszélünk, ha mind a képi, mind a fogalmi sík jelen van a szövegben, mint például Petőfi híres versének refrénjében ( A természet vadvirága): "A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én. " A lírai én önmagát ( én; fogalmi sík) azonosítja a korláttalan természet vadvirágával (képi sík), kettőjük között az azonosítást lehetővé tevő közös jegy ugyanis a szabadság, a kötetlenség.
Mivel egy ódon, babonás vár elhagyatott, ezért a lelket és várat összekötő közös jegy a magány lesz. Mivel mindkét sík jelen van a szóképben, ezért ezt teljes metaforának nevezzük. A János vitézben szereplő Gyere ki, galambom! Gyere ki, gerlicém! megszólítás természetesen nem az állatnak, hanem egy személynek, Iluskának szól. Itt csak a képi sík, az azonosító van jelen, a fogalmi sík, az azonosított hiányzik. Ezért ezt csonka metaforának nevezzük. Szintén hasonlóságon alapul a megszemélyesítés. Mikor utójára megállt s visszanézett A torony bámult rá... A torony, amely élettelen, úgy van ábrázolva, mintha élne. Azzal, hogy bámul, egy emberi cselekvést végez. Figyeld meg, mely érzékelési területekre utal a következő mondat! Kicsalta a leányt édes beszédével. Az édes az ízleléshez, a beszéd pedig a halláshoz tartozik. Így két érzékelési területről származó érzetet kapcsol össze egy képben. Szóképek és alakzatok - Nyelvtan érettségi - Érettségi tételek. Ezt szinesztéziának nevezzük. Az allegória és a szimbólum már összetett költői képek. Ezek jellemzően egy egész versszak központi elemévé válnak, vagy akár az egész versen végigvonulnak.
Mint láthattad a szóképek fontos jellemzői a költői nyelvhasználatnak, de a köznapi beszédben is alkalmazhatod őket. Lehetővé teszik, hogy a szemléltetés révén közelebb hozzák a mondanivalót, hasonló benyomásokat keltsenek a befogadóban, mint amilyen a közlő lelkében van. Antalné dr. Szabó Ágnes- dr. Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció (11. -12. évfolyam), Átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Fráter Adrienne: Magyar nyelv a középiskolások számára 11., Harmadik változatlan kiadás, Mozaik Kiadó, Szeged, 2012 MS-2372 Szathmári István: Stilisztikai lexikon: stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve, Tinta Kiadó, Budapest, 2004. Szóképek és alakzatok feladatok. Szathmári István: Alakzatlexikon: a retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve, Tinta Kiadó, Budapest, 2008. Adamik Tamás: Retorikai lexikon, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2010.