Lavrentyij Pavlovics Berija Lavrentyij Pavlovics Berija Született Merheuli 1899. Elhunyt Moszkva 1953. Nemzetisége mingrél Lavrentyij Pavlovics Berija ( orosz nyelven: Лавре́нтий Па́влович Бе́рия, grúz nyelven: ლავრენტი ბერია; Merheuli, 1899. – Moszkva, 1953. ) szovjet politikus, 1938 és 1953 között a szovjet titkosszolgálat vezetője volt. Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Tevékenysége 3 Külső hivatkozások 3. 1 Lábjegyzetek Élete Merheuliban, Szuhumi közelében, Abházia ( Grúzia) területén a megrél (más formában mingrél) nép tagjaként született. Berija grúz ortodox vallású családban nőtt fel. Édesapja Pavel Huhajevics Berija földművelő volt. Édesanyja Marta Ivanovna mélyen vallásos, templomba járó asszony volt, aki özvegyi sorsra jutott, mielőtt férjhez ment volna Berija apjához. Történészek szerint, Nagy Imre felemelkedése 1953 -ban Berija (és Malenkov) szerepének ideiglenes felértékelődésének eredménye, és amint Berija csillaga leáldozott, úgy tért vissza a hatalomba a keményvonalas Rákosi Mátyás 1955 -ben.
Lavrentyij Pavlovics Berija Lavrentyij Pavlovics Berija A Szovjetunió belügyminisztere Hivatali idő 1938. november – 1953. június 26. Előd Nyikolaj Ivanovics Jezsov Utód Ivan Alekszandrovics Szerov Katonai pályafutása Csatái német–szovjet háború Született 1899. március 29. Merheuli, Orosz Birodalom Elhunyt 1953. december 23. (54 évesen) Moszkva, Szovjetunió Sírhely Új Donszkoj temető Párt Szovjetunió Kommunista Pártja Gyermekei Szergo Lavrentyjevics Berija Foglalkozás politikus forradalmár Iskolái Azerbajdzsáni Állami Olajipari Egyetem Halál oka golyó általi halál Vallás ateizmus Díjak Szocialista Munka Hőse (1943) Lenin-rend (1935, 1943, 1945, 1949. március 29., 1949. október 29. ) 1917 -ben ( 1919? ) belépett a Kommunista Pártba. 1921 és 1931 között a kegyetlenségeiről hírhedt szovjet állambiztonsági szolgálat, a CSEKA vezetője volt Grúziában. 1938 -ig a Grúz Kommunista Párt első titkára volt. 1938 és 1946 között belügyi és állambiztonsági népbiztos (az NKVD rettegett főnöke), a sztálini koncepciós perek egyik legfőbb felelőse volt.
Történészek szerint, Nagy Imre felemelkedése 1953 -ban Berija (és Malenkov) szerepének ideiglenes felértékelődésének eredménye, és amint Berija csillaga leáldozott, úgy tért vissza a hatalomba a keményvonalas Rákosi Mátyás 1955 -ben. Külső hivatkozások Lábjegyzetek m • v • sz A Szovjetunió marsalljai Generalisszimusz: Joszif Visszarionovics Sztálin Vorosilov · Tuhacsevszkij · Jegorov · Bugyonnij · Blücher · Tyimosenko · Kulik · Saposnyikov · Zsukov · Vasziljevszkij · Konyev · Govorov · Rokosszovszkij - Malinovszkij · Tolbuhin · Mereckov · Berija · Szokolovszkij · Bulganyin · Bagramjan · Birjuzov · Grecsko · Jerjomenko · Moszkalenko · Csujkov · Zaharov · Golikov · Krilov · Jakubovszkij · Batyickij · Kosevoj · Brezsnyev · Usztyinov · Kulikov · Ogarkov · Szokolov · Ahromejev · Kurkotkin · Petrov · Jazov
1899-ben született grúz (mingrél) nemzetiségűként (csakúgy mint Sztálin). 1917-ben belépett a kommunista pártba majd nem sokkal később már a CSEKA (szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB egyik elődszervezete) vezetője volt Grúziában. Berija egészen 1938-ig a Grúz Kommunista Párt első titkára volt, majd 1938-ban Sztálin kinevezte belügyi és állambiztonsági népbiztosnak és mint ilyen a sztálini koncepciós perek egyik fő felelősévé vált. Ebben a pozíciójában egészen 1946-ig maradt, ekkor ugyanis miniszterelnök-helyettes válik belőle és ezt a pozícióját 1953-as letartóztatásáig tartja meg. Sztálin halála után egyike a Szovjetunió négy vezetőjének, azonban a hatalmi harcokban egy idő után alulmaradt és 1953 decemberében koncepciós perben halálra ítélik és kivégzik. Pótvizsga időpontja 2018 Indigó Gyerekek Lavrentyij Berija dácsája - Szovjetunió Szellemvárosai (A vád ellene az volt, hogy kapitalista kém volt és kapcsolatban állt a nagy ellenséggel, az Egyesült Államokkal) Akkor hát nézzük a lényeget, magát a dácsát: Berija szerette a kényelmet, ezt jól tükrözi, hogy olyan házat akart magának mely eleget tesz a magas elvárásainak.
S hogy mégis miért éppen július 9-én emlékezünk meg a Berija dicstelen életének dicstelen fináléjáról? Merthogy a központi pártlap, a Pravda és laptársai július 10-én hozták nyilvánosságra, amit sokan már korábban is sejtettek: Berija és ellenforradalmi kártevő bandája összeesküvésre készült, de hála az éberségnek, még időben sikerült leleplezni az ármányt. Az eljárást katonai ügyészekre és pártvizsgáló bírákra bízták. Köszönhetően a nyomdászoknak és más jól értesülteknek, 1953. július 9-én már tudhatta az ország: a gyilkos Berijának vége, nem ő lesz az új "Gazda". #emberijogikalendarium #emberijogok2020
1917 -ben ( 1919? ) belépett a Kommunista Pártba. 1921 és 1931 között a kegyetlenségeiről hírhedt szovjet állambiztonsági szolgálat, a CSEKA vezetője volt Grúziában. 1938 -ig a Grúz Kommunista Párt első titkára volt. 1938 és 1946 között belügyi és állambiztonsági népbiztos (az NKVD rettegett főnöke), a sztálini koncepciós perek egyik legfőbb felelőse volt. 1945 -től a Szovjetunió marsallja volt. 1946 és 1953 között miniszterelnök-helyettes volt.
Az eredményeket nagyban befolyásolja a szedés megkezdésekor fennálló alapállapot és az esetleges betegségek.
Elérhetőség Címünk: Villányi úti Konferenciaközpont II. emelet, 211. szoba 1114 Budapest, Villányi út 11-13. Nyitvatartás: hétfőtől-csütörtökig 9:00–16:00. Telefon: 06 1 381 8141
: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet Áhsz. : Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11. rendelet 38/2013. NGM rendelet: Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19. ) NGM rendelet Szt. : A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Tao. tv. : A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Mötv. : A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Szoctv. : A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Gyvt. : A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Áfa tv. : Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Szja tv. : A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Ptk. : A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Szines kérdések és válaszok angol. törvény áfa: általános forgalmi adó Bízunk benne, hogy hasznosnak találja összeállításunkat!