Kissé talán túlzásnak hangzik már maga a név is: felrobbanó fej szindróma. Azonban ettől függetlenül létező problémáról van szó. A tünetegyüttes kétszer annyi nőt érint, mint férfit, és súlyos esetben alvászavarhoz, depresszióhoz vezethet. A felrobbanó fej szindróma tünetei A tünetek között említhető az elalvás tájékán, után - esetleg közvetlenül ébredést követően - hallott robbanás. Az érintettek azt mondják, a szindróma vezető tünete olyan, mintha tűzijátékot hallottak volna valahol a közelben - ám a hirtelen támadt zaj ugyanilyen gyorsan véget is ér. A hanghatás jelentkezése előtt tízből egy ember - a migrénes roham előtt jelentkezőhöz hasonló - látászavart is tapasztal. Ugyancsak előfordul tünetként fejfájás vagy a végtagok hirtelen rándulása. Mi okozhatja a panaszt? Felrobbanó fej szindróma kezelése. Dr. Brian Sharpless, akinek tanulmánya a Sleep Medicine Reviews című szaklapban jelent meg, úgy nyilatkozott, hogy a felrobbanó fej szindróma mögött meghúzódó okok egyelőre nem teljesen ismertek. Ugyanakkor számos szakértő összefüggésbe hozza szorongásoldók, illetve antidepresszánsok szedésének hirtelen abbahagyásával.
Mivel megjelenésével a stresszt hozzák összefüggésbe, szóba jöhetnek különböző stresszkezelő technikák, pszichoterápia, relaxációs tréning, nyugtató és altató hatású gyógyszerek szedése. Ezeket a módszereket elsősorban akkor érdemes alkalmazni, ha a beteg életmódja stresszes. Szem előtt kell tartani azt is, hogy ez a panasz - különösen tartós fennállás, gyakori ismétlődés esetén - szorongást okoz, amit szintén megfelelően kell kezelni. Fontos megnyugtatni a beteget, tudatosítani benne, hogy nem egy olyan veszélyes betegséggel van dolga, amely egészségkárosodást okoz. Ugyancsak fontos a megfelelő alvási szokások kialakítása, az alváshigiéniai szabályok betartása. A robbanó fej szindróma szövődményei Ha a panasz ismétlődik, a betegek elkezdenek szorongani a kellemetlen élménytől, ezzel együtt az alvástól is. A robbanó fej szindróma tünetei. Emellett a rendszeres ébredés akár alvászavart is kiválthat, aki ugyanis félni kezd a felébredéstől, az eleve nem tud jól aludni. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvosnak.
Támogasd az oldalt: Tetszik a hír? Osszd meg ismerőseiddel! Tetszik az oldal? Feltöltő: Korcz Attila Feltölés időpontja: 2014. 05. 11. 18 óra 55 perc Forrás: Medipress Kép forrás: 1. kép: ()
Bővebben Az alvászavar és típusai Az egészséges alvásnak jól meghatározott szerkezete van, N(on)REM és REM szakaszok váltják egymást, egy-egy ilyen ciklus 1, 5-2 óráig tart, és az éjszakai alvás során 3-5 ilyen alvásciklus alakul ki. A NREM szakasz négy, fokozatosan mélyülő fázisból áll, melyeknek jellemző jelei vannak az alvás közben végzet EEG (elektroencephalographia) vizsgálat során. Ezt követi a REM-fázis, azaz az álom fázis. A REM (Rapid Eye Movement) fázis alatt a legmélyebb az alvás, ilyenkor álmodunk, miközben a vérnyomás, szívfrekvencia növekedik, a szemek mozognak. A robbanó fej szindróma tünetei A robbanó fej jelenség az alvás első harmadában, a mély álomba való zuhanás előtt következik be. Mezőgazdasági gazdaaszony, falusi vendéglátó by Pap Norbert. Ebből az alvásszakaszból ébred a beteg arra, hogy bombarobbanás-szerű hangot hall az agyában, amit gyakran fény is kísér. A hallott hangok változatos formában jelentkezhetnek: mintha valaki a nevét kiabálná, vagy mintha egy teljes étkészlet tört volna mellette darabokra, vagy egy repülőgép robbant volna fel a közelben.
2017. szeptember 21. Itt az ősz. Vannak olyan napok, amikor legszívesebben csak bekuporodnánk a takaró alá, és egész nap aludnánk, hogy megóvjuk magunkat a kinti világ ridegségétől. Csakhogy a legfurább dolgok néha éppen álmunkban történnek velünk. Íme 9 meglepő dolog, amit alvás közben tapasztalhatunk. Alvásparalízis Leginkább akkor tapasztaljuk, ha valamilyen zajra, például mennydörgésre, szirénára ébredünk. Felriadunk, és talán össze is kuporodnánk egy pillanatra, de nem tudunk megmozdulni. Sokkoló jelenség: a felrobbanó fej szindróma | Házipatika. Magyarázat: Alvás közben az idegrendszerünk egy része kikapcsol, vagyis tulajdonképpen lebénulunk. Az alvásparalízis olyankor történik meg velünk, amikor az agyunk tudatos része már felriadt, de az izmaink még kikapcsolt állapotban vannak. Fotó: Hipnoagonikus hallucináció Már félálomban vagyunk, de a szemünk előtt nyomasztó képek, például félelmetes arcok jelennek meg. Magyarázat: Egyike azoknak a kevés hallucinációknak, amelyek pszichésen egészséges embereknél is előfordulhatnak. Az ok valószínűleg a stressz.
Balogh Kálmán cimbalomművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek. Ökrös Csaba szeretett a zene más rétegeibe is bepillantani, így született 2003-ban egy közös lemez Kecskés Kobza Vajkkal, "Őstánc" címen, melyen XVI-XVIII. századi hangszeres magyar tánczene hallható. 2004 és 2007 között a Honvéd Művészegyüttes Hegedős Zenekarának hegedűse volt. Több műsor zenéjét állította össze és a 2004-ben megjelent "Hej, kurucok csillaga" című lemez anyagát is ő szerkesztette. A hallható anyag népzenei és XVII. századi írott zenei forrásokra épül (Kájoni Kódex). 2008-2012 között a Téka Együttesben hegedült. 2011-ben a Zeneakadémia Vonós Tanszékén társhangszerként felvette a barokk hegedűt, tanára Dr. Kertész István volt. 2012-ben részt vett a Zeneakadémia által szervezett barokk hegedű kurzuson, melyet Simon Standage hegedűművész, karmester, a 17-18. század zenéjének specialistája tartott. 2005 nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban, Wass Albert: "Elvásik a veres csillag" című színdarabját Csabai János rendezésében, melyben zeneszerzőként is bemutatkozhatott a közönség előtt.
Meghalt Ökrös Csaba népzenész - közölte a Katona József Színház. A zenész a Katona Ascher Tamás Háromszéken című előadásában dolgozott a társulattal. Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon. Érettségi után felvételt nyert ez egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakára. Másfél év tanulmányok után azonban a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött, írja a. Az 1986-ban Zsuráfszki Zoltán által megalapított Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és az együttes megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Ugyanebben az évben Ökrös Csaba megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással, itthon és külföldön egyaránt.
A Focus on Folk című koncertjén a fellépő kamarazenekar finn és magyar zenészekből állt. Az 1989-ben indult tanárként az Óbudai Népzenei Iskolában, ahol tíz évig dolgozott, majd a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában négy évig, ezzel párhuzamosan a szigetmonostori Zöld Sziget iskolában két évig oktatott hegedűt a 6-18 éves korosztálynak. 2007-től indult el hazánkban először a népzene egyetemi szintű oktatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, melynek Népi Vonós Tanszékére Ökrös Csaba is felvételt nyert. 2012-ben zeneművész-tanári diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan 2010 szeptemberétől a Népzene Tanszék hegedűtanára is volt, ahol többek között olyan kiváló, a zenetudományban, zeneművészetben, zenepedagógiában elismert szakemberek kollégája lett, mint Richter Pál, Pávai István, Ferenczy Ilona, Tari Lujza, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Jánosi András, Juhász Zoltán, Eredics Gábor, Balogh Kálmán, Árendás Péter, Csávás Attila, Doór Róbert. 2012 szeptemberétől kezdett a nagy hírű Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában is tanítani.
Ökrös Csaba 2019 június 27. csütörtök, 12:30 Rendszeres alkotótársa volt Horváth Csabának és a Forténak, legutóbb Pintér Bélával dolgozott. Ökrös Csaba / Fotó: Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon. Az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilenc éves korában kezdett hegedülni. A népzenével 1976 óta foglalkozik, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben. Az 1986-ban Zsuráfszki Zoltán által megalapított Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és az együttes megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Szintén 1986-ban Ökrös Csaba megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással, itthon és külföldön egyaránt. Rendszeres alkotótársa volt Horváth Csabának és a Forténak, de ő szerezte a Bűn és bűnhődés, a Patkányok, valamint Az öngyilkos zenéjét is – valamennyi a Szkéné Színház előadása.
Legutóbb Pintér Bélával dolgozott együtt: ő a zeneszerzője az Ascher Tamás Háromszéken című előadásának. Forrás: Papageno