A hívek jelenleg egy kis pincekápolnában tudnak összegyűlni, de ott Szent Liturgiát nem tudnak végezni. Római katolikus templomokban vendégeskednek, vasárnaponként és ünnepeken ott tartják a szertartásokat. Debreceni katolikus templomok iskola. Bibliakör, Szent Rita-imacsoport, férfiak köre, családcsoportok, párkapcsolati műhely, hittanosok és az elsőáldozásra készülők csoportja is működik a közösségen belül. Különböző programokat is szerveznek, családi napot és nyári gyermektábort. Az évek során a vallásukat gyakorlók száma egyre gyarapodott, és mindinkább sürgetővé vált, hogy saját temploma mellett közösségi háza is legyen majd a tócóskerti görögkatolikusoknak. Kocsis Fülöp érsek-metropolita az alapkőletétel ünnepén arról beszélt, hogy nagy munkát vállal magára, aki ma egy lakótelep közepén, toronyházak tövében elhelyezi egy templom alapkövét, mert igaz ugyan, hogy a munka dandárját a kivitelező fogja elvégezni, ám egy templomépítés nemcsak téglából, betonból, gépekkel történik, a lelki hajlék felépítése a hívek lelkében teljesedik ki.
Látnivalók a környéken Református Nagytemplom Debrecen Debrecen jelképe, az ország egyik legnagyobb református temploma, melyet történelme tett igazán híressé. Debreceni Állatkert és Vidámpark Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak. A katolikus iskolák javára gyűjtenek a templomokban / Debrecen Hotels. A kicsiket vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel. A vonatból megcsodálhatjuk a dámsza... Déri Múzeum A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Nagyerdei Park és Békás-tó Minden jelentõs várost fémjelez egy híres park – Debrecent az ország elsõ természetvédelmi területének nyilvánított Nagyerdõben található park. Kerekerdő Élménypark A Kerekerdő élménypark a Zsuzsi Erdei Vasút vonalán, Csereerdő megállónál, festői erdei környezetben található. A mesevilág közel 30 ezer négyzetméternyi területen kínál fedett és szabadtéri programok...
Az elvesztett nagyváradi székhely helyett lett püspöki székhely. A Szent Anna templom és rendház építése 1721-ben kezdődött. A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízták meg.... Cím: 4029 Debrecen, Késmárk u. 7/c. Telefon: +36-30-480-77-40 Cím: 4026 Debrecen, Méliusz tér 1 Telefon: +36 (52) 537235 A vakolatlan klinkertéglából épült templom a tégla vörös színétől kapta a helyi köznapi nevét. Debrecen templomok - Vendégvélemények, képek, leírások - Szallas.hu programok. A református templom a főbíró Szombathy István és felesége, Veresmarty Zsuzsanna adományából épült 1887-ben Petz Samu tervei szerint neogótikus stílusban. Különleges értéke a református templomok esetében szokatlan seccók, amelyeket 1937-ben Haranghy Jenő...
Felújítják az iregszemcsei Kisboldogasszony katolikus templom tetőszerkezetét, a rekonstrukció várhatóan novemberben fejeződik be. A barokk műemléképületen kicserélik a tetőhéjazatot és a rossz állapotú fedélszék sok elemét, a többit pedig megerősítik – mondta Szász Gábor, a Pécsi Egyházmegye építésze az MTI-nek. Debreceni katolikus templomok ut. Az eddigi palaborítás helyett cseréppel fedik a tetőt, csapadékvíz-elvezetőt és villámhárítót építenek – tette hozzá. Az építész megemlítette, hogy a templom 2010-ben tartószerkezeti megerősítést kapott, tavaly elkészült a sekrestye felújítása, és a főlépcsőt is újjáépítették. A felújítást 14 millió forintos állami támogatással és a pécsi egyházmegye hozzájárulásával, 46 millió forintból végzik el – tájékoztatott Hajdú Zsófia az egyházmegye gazdasági irodájának főmunkatársa. Az 1766-ban épült, egyhajós templomban megőrizték az eredeti barokk oltárt és szószéket, működik az 1880-as években készült Angster-orgona, amelynek eredeti sípjait az első világháború alatt elvitték, majd 1924-ben pótolták.
2018-ban a főegyházmegye tervpályázatot hirdetett, hogy így válasszák ki a Tócóskertben épülő templom építész-tervezőjét és a templom tervét. Kocsis Fülöp érsek-metropolita május 4-én bejelentette: a tervezői pályázat első díját – 700 ezer forintot és a továbbtervezésre vonatkozó szerződést – Fiers Márton és Lovas Katalin munkája nyerte. Elkezdődtek a tervezővel a szakmai egyeztetések, s 2019 tavaszára elkészült a templom és a közösségi ház kiviteli terve. Generálkivitelezőként a debreceni székhelyű Társ-95 Kft. -re esett a választás, a céggel 2020. július 1-jén írták alá a vállalkozási szerződést, amely egyelőre csak a templom építéséről szól. A munkaterület átadása július 6-án történt meg. Debreceni katolikus templomok campus. A szervezőlelkészség Debrecen egyik legnagyobb lakótelepét és a környező kertségeket foglalja magába. Kiss László áldozópap volt az első, aki megkezdte az itteni görögkatolikus hívek közösséggé formálását. Példás kapcsolatot alakított ki a római katolikusokkal, akik befogadták a görögkatolikusokat a Szent Család-templomba – idézte fel a kezdeteket az alapkőletétel alkalmával Terdik János atya, aki tíz éve építi a tócóskerti gyülekezetet.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye Légi felvétel: Miskolczi János Magyar Kurír
Kezdetben a Debrecen görögkatolikusai a hajdúdorogi parókiához tartoztak. Ferenc József debreceni látogatása során szóvá tette, "mily nagy hiba, hogy Debrecenben görögkatolikus egyház még szervezve nincsen". A látogatást követően tehát kezdetét vette egy önálló parókia szervezése. Firczák Gyula munkácsi püspök a debreceni fiókegyházat önálló parókiává tette, első papjának pedig Papp Jánost nevezte ki 1899. december 2-án. Egy belvárosi bérelt helyiségben működő kápolnát használtak, amit 1900 decemberében szenteltek fel. Történetünk - Debreceni Görögkatolikus Parókia. Az önálló templom építése 1907-ig váratott magára. Az építkezés közel három évig tartott, így a – neo-bizánci stílusú – templomot Firczák Gyula püspök már május 22-én fel is szentelhette az Istenszülő oltalmának tiszteletére. A következő nagy mérföldkő a parókia életében 1912-ben volt, amikor Miklóssy István, a hajdúdorogi egyházmegye első kinevezett főpásztora, Debrecent választotta székhelyéül. A város viszont nem sokáig élvezhette a püspök "közelségét", ugyanis 1914. február 23-án a püspökség egy postacsomagot kapott, ami a felbontás közben felrobbant.
Show simple item record ntributor OSZK MEK verage. temporal 1867 eator Székely, Bertalan 2011-02-14 2015-12-16T12:23:12Z 2011-07-23 963 9374 68 7 scription Székely Bertalan: Ferenc József koronázása. Vázlat. (Szépművészeti Múzeum. ) scription Az Illustrated London News Székely Bertalant kérte fel, hogy a koronázásról a lapot riportrajzokban tájékoztassa. Három rajza látott napvilágot az angol lapban: dupla oldalon a koronázási jelenet valamint az eskü pillanata és a kardvágás aktusa. (The Illustra-ted London News June 29, 1867. 654. ) Az akkor már neves művész a koronázás lebonyolításáért felelős bizottságtól is kapott megbízást négy akvarell készítésére a királyné számára. (Forrás: Fotóművészet c. folyóirat honlapjáról) image/jpeg lation OSZK MEK Arcanum Adatbázis Kft. bject Képzőművészet, vizuális művészetek, Festészet, grafika bject Képzőművészet, vizuális művészetek, Művészettörténet bject romantika bject koronázás bject ünnepély bject Ferenc József (Magyarország: király), I. (1830-1916) Ferenc József koronázása.
Ferenc József és Erzsébet budai koronázására 1867 ón emlékérem, Radnitzky (65 mm) Cikkszám: 190711095243 Elérhető: Eladva Súly: 0. 00 g 55. 000 Ft Kapcsolodó termék(ek) Ferenc József és Erzsébet koronázásának 25. évfordulójára 1892 emlékérem Ferenc József és Erzsébet budai koronázásának 25. évfordulójára 1892 emlékérem.. 9. 500 Ft V. Ferdinánd koronázási zseton Pozsony 1830 V. Ferdinánd ezüst koronázási zseton Pozsony 1830 20. 5mm 3. 3g.. 18. 000 Ft XF V. 3g aXF.. 15. 000 Ft 25. 000 Ft Unc Ferenc József koronázása litho képeslap Ferenc József koronázása litho képeslap (1900).. 3. 000 Ft II. Lipót ezüst koronázási érem Prága II. Lipót ezüst koronázási érem Prága 1790 (35 g 48 mm).. 510. 000 Ft I. József koronázási érem Pozsony 1687 RRR! I. József ón koronázási érem Pozsony 1687 (61 mm).. 150. 000 Ft Címkék: Ferenc József, Erzsébet, koronázás, Buda, 1867, érem
2012. június 8. 10:48 Az 1848/49-es szabadságharc leverése után Magyarország furcsa közjogi helyzetben találta magát. A Függetlenségi Nyilatkozat óta nincs királyunk, de a trónfosztott uralkodó helyett nem választottunk újat sem. Ferenc József csapatai tartják megszállva az országot, s őket nem sokkal később követi az idegen hivatalnokok közigazgatási "megszállása" is. A hivatalos nyelv a német, rendeleti úton folyik a kormányzás, rákényszerítik Magyarországra az osztrák iparjogot, büntetőjogot. Azonban az itáliai és a német egységért folyó háborúk következményei nem kerülhették el a Habsburgok birodalmát. Mindenféle közeledési kísérletek előfeltétele a magyarokkal való kiegyezés volt, melynek során Ferenc Józsefet királyunkká koronáztuk. Ma van mindennek a 145. évfordulója. Közeledési kísérletek Eközben Ferenc József még mindig nem királya Magyarországnak, pedig nagy szüksége lenne a passzív ellenállásba süllyedt ország erőforrásaira. Az 1850-es évek külpolitikai helyzete ugyanis Ausztria számára igen kedvezőtlenül alakult.
1867. június 8-án koronázták meg I. Ferenc József királyt és Erzsébet királynét, írja összefoglalójában a National Geographic. Ferenc József, mint a Habsburg monarchia leghosszabb, és Európa negyedik leghosszabb ideig regnáló uralkodója, összesen 68 éven át uralkodott. Sokak szerint megdöbbentette az embereket, akit senkihez sem tudtak hasonlítani a világon. Munkabírása, mély vallásossága és uralkodói hivatástudata egyaránt legendásnak számított. A kiegyezés értelmében Ferenc József kinevezte a (második) felelős magyar minisztériumot, amelynek élére Andrássy Gyulát helyezte. Ezzel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. Az uralkodó a palotában fogadta az országgyűlés küldöttségét 1867. június 6-án, ahol átnyújtotta az első ízben magyar nyelven kiállított koronázási hitlevelet. Ezzel a koronázás minden akadálya elhárult. június 8-án a fejére tették Szent István koronáját a Budavári Nagyboldogasszony templomban (Mátyás-templomban), és egyidejűleg megkoronázták feleségét, Erzsébetet is. Ekkor lett a királyi jelmondata: "Bizalmam az ősi erényben".
A követ láthatóan felhívta a figyelmet arra az iróniára is, hogy Ferenc Józsefet Andrássy gróf koronázta meg. I. Ferenc József királynak a kiegyezés utáni legfontosabb intézkedései közé tartozott a törvényalkotás. Ennek köszönhetően megszületett a nemzetiségi törvény 1868-ban, amely széles nyelvhasználatot biztosított az egyes nemzeteknek. Ezt követően a magyar csak a legfelsőbb (törvényhozás) szinten volt kötelező, ám a megyék és városok szintjén akár négy nyelven is folyhatott az ügyintézés. A Monarchia válsága csak az 1890-es évektől indult el. National Geographic Forrás: Tovább a cikkre »
A jogeljátszási elmélet fennen hirdette, hogy Magyarország a nyílt lázadás és a forradalom miatt elvesztette alkotmányos, politikai és történelmi jogait. Megszűntek a vármegyei önkormányzatok, hivatalos nyelvvé a németet tették meg, az osztrák polgári- és büntetőkönyv lépett hatályba, a közéletet pedig a bürokratikus apparátus Bach-huszárjai uralták (a titkos rendőrség és a csendőrség segítségével). A rendkívül népszerűtlen Habsburg-család tagjai közül egyedül az először 1857-ben Magyarországra látogató Erzsébet császárnét övezte szimpátia. A szépségés Sisi magyarok iránt érzett szeretete, Andrássy Gyulával ápolt barátsága nagymértékben hozzájárult a két ország viszonyának rendezéséhez. A kiegyezés felé vezető hosszú út újabb mérföldköve volt az olasz, majd a német egység létrejötte. A Ferenc József által vezetett birodalom a Solferinónál az olasz-francia, majd a Königgra:tz-nél a porosz seregektől elszenvedett vereséget követően tovább gyengült, nagyhatalmi státusának fenntartásához feltétlenül szüksége volt Magyarországra.
A nemes gesztust Sisi úgy viszonozta, hogy ezután az év nagyobb részét nem Bécsben, hanem Gödöllőn vagy Budán töltötte. A ceremónia másnapján a király közkegyelemben részesítette a politikai vagy sajtóügyekben elítélteket, s a nemzettől koronázási ajándékként kapott ötvenezer aranyat – Deák Ferenc tanácsára – az 1848-49-es szabadságharcban elesett honvédek özvegyei és árvái javára ajánlotta fel.