Amennyiben az adózó úgy dönt a kormányrendeletben rögzített szabályok szerinti fejlesztési tartalék 2019. adóévi képzéséről, hogy a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a rendelet hatálybalépésének napjáig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez. Ugyanis az adóalap-csökkentés azon feltétele, miszerint a képzett összeget lekötött tartalékként kell az adóalanynak a könyveiben is kimutatnia, az nem változott. Természetesen ez esetben a társasági adóbevallást nem kell önellenőrzéssel korrigálni. Ami nem változott … Ahogyan a fejlesztési tartalék képzésének 10 milliárd forintban meghatározott, éves felső határa változatlan maradt, úgy az összeg felhasználásának – a fejlesztési tartalék feloldásának – eddig ismert szabályait sem írta át a fentebb hivatkozott kormányrendelet.
Fejlesztési tartalék felhasználása A Tao törvény 7. § (15) bekezdése értelmében a tárgyévi adóalap csökkentéseként figyelembevett fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét következő négy adóévben kell az adóalanynak beruházásra felhasználnia. Mivel az adótörvény nem definiálja a beruházás fogalmát, így az alapelvek alapján a Számviteli törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Számviteli törvény értelmében beruházásnak minősül: mindaz a tevékenység, amely új tárgyi eszköz megszerzéséhez, illetve meglévő tárgyi eszköz bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához hozzákapcsolható. Beruházással kapcsolatos tevékenységek így a bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás, élettartamának növekedését eredményező tevékenység és a felújítás. A karbantartás viszont az eszköz rendeltetésszerű, zavartalan működését szolgálja, így az nem minősül beruházásnak. A fejlesztési tartalék feloldásához nem feltétel, hogy a beruházást az adózó saját tulajdonán végezze, ennek következtében a bérelt ingatlanon végzett beruházás is, és a használt eszközön végzett beruházás is kedvezményezett.
Lenullázható a társasági adó – avagy a fejlesztési tartalék képzésének új szabálya A beruházást tervező, de viszonylag szerény adózási eredményt kimutató vállalkozások számára hozott kedvező változást a 2020. május 1-jével hatályba lépő kormányrendelet, amely a fejlesztési tartalék képzésére megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. 2020. május 13. A fejlesztési tartalék képzése az eddigi szabályok szerint azt jelentette a társasági adózásban, hogy – az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, – az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, – de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, és – legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkentette a társasági adó alapját e jogcímen. A Magyar Közlöny 96. számában hirdette ki a jogalkotó a 171/2020. (IV. 30. ) Korm. rendeletet, amely a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szól.
). Abban az esetben, ha megvalósul a beruházás, akkor a beruházás értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékot meg lehet szüntetni, azaz vissza lehet azt vezetni az eredménytartalékba. A fejlesztési tartalék feloldása tehát nem az üzembe helyezéséhez kapcsolódik, hanem a beruházás elszámolásához. Nincs arra vonatkozóan törvényi előírás, hogy a lekötést rögtön a beruházás megvalósításakor, vagy csak elég év végén feloldani. Ennek számviteli elszámolási rendjét a vállalkozásoknak célszerű a számviteli politikában rögzíteniük. Bármelyiket választják is, azt következetesen be kell tartani a fejlesztési tartalék feloldásakor. Abban az esetben, ha valamely ok miatt a beruházást nem helyezik üzembe, a kedvezményt akkor sem kell pótlékokkal visszafizetni, az véglegessé válik a beruházás elszámolásakor. Számviteli elszámolása: 1. Az adóalap csökkentésének évében - lekötött tartalék képzése T 413 (Eredménytartalék) – K 414 (Lekötött tartalék) 2. A lekötés adóévét következő négy adóévben - beruházás elszámolása T 16 (Beruházások) – K 455 (Beruházási szállítók) - lekötött tartalék feloldása T 414 (Lekötött tartalék) - K 413 (Eredménytartalék) Kapcsolata az értékcsökkenési leírással Amennyiben az adózó megvalósítja a beruházást és annak elszámolása mellett oldja fel a fejlesztési tartalékot, akkor az eszköz üzembehelyezésekor a számított nyilvántartási értéket csökkenti az adott eszköz beruházása miatt felszabadított tartalék összege.
Március 15-én, kedden a hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással kezdődnek a programok. Idén – a tavalyi október 23-ához hasonlóan – a szervezők kérésére március 15-én is csatlakozik majd a Békemenet a díszünnepséghez. A nemzeti ünnep délutánján a Kossuth téren Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. (Borítókép: Orbán Viktor 2022. február 12-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint a Kossuth Lajos téri rendezvények miatt a 2-es és 2M villamosok dél felől csak a Kossuth Lajos tér (Széchenyi rakpart) megállóig közlekednek. Vonulásos rendezvény miatt várhatóan 12. 00 és 15. 30 közötti időszakban lezárják a Margit hidat és a Szent István körutat, ezért a 4-es és a 6-os villamosok a dél-budai végállomások és az Oktogon között közlekednek. A budai fonódó villamosok délről a Széll Kálmán térig (17-es) és a Batthyány térig (19-es, 41-es), északról a Szent Lukács Gyógyfürdőig járnak. Várhatóan 12 és 18 óra között részlegesen lezárják a Bajcsy-Zsilinszky utat a Váci út és az Andrássy út között, ezért Dél-Pest felől az M3-as metrópótló a Deák Ferenc térig közlekedik, észak felől pedig az Oktogonig. Várhatóan 13 és 15 óra között, szintén vonulásos rendezvény miatt a Március 15. tér és a Szent Gellért tér közötti szakaszon (a Műegyetem rakparton várhatóan 20 óráig) kell korlátozásokra számítani: a 47-es és a 49-es villamosok a Szabadság híd lezárásának idején a Deák Ferenc tér helyett a Batthyány térig járnak.
Minden idők legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A veszélyek korába léptünk, nincs tere a hibázásnak, és nincs tere a kapkodásnak. Egyetlen rossz döntést sem tehetünk. Magyarország világok határán fekszik - mondta a kormányfő. Errefelé a háborúkat nem értünk, és nem az érdekünkben vívják, akárki győz, rajtavesztünk. Közép-Európa egy sakktábla a nagyhatalmaknak - tette hozzá. Történelmünkből túl jól ismerjük a háborúk természetét. Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni. Orbán: Van külpolitikánk Van külpolitikánk, és a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. A világ csak azokat tiszteli, akiknek van merszük, hogy kiálljanak magukért - mondta a kormányfő. Felidézte, hogy a legnagyobb kulturális fejlesztések Budapesten történnek és rengeteg sportesemény van. Lélekben kell erősnek lenni Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy egy országnak a lelkében kell erősnek lennie, mint a márciusi ifjaknak. Mi magunk tűzzük ki a céljainkat, és nem hagyjuk, hogy más sajnáljon minket - tette hozzá.
– Legyen előbb erőnk és azután igazunk, s nem fordítva – fogalmazott a miniszterelnök. A háborúval kapcsolatban megemlítette, hogy a katonáknak és rendőröknek a déli határ mellett most már a keleti határ biztonságát is fegyverrel kell garantálniuk. Szerinte most nincs helye a kapkodásnak, nem lehet megengedni egyetlen rossz döntést sem. – Magyarország világok határán fekszik, errefelé a háborúkat nem értünk, és nem a mi érdekünkben vívják. Úgy szokott lenni, hogy akárki győz, mi rajtavesztünk. Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára, Magyarország pedig csak egy bábu ezen. – Történelmünkből túl jól ismerjük a háborúk természetét. Vannak országok, amelyek háborúval akarják elérni a céljukat, de mi tudjuk, hogy az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni – mondta. Szerinte Oroszország az orosz érdekeket nézi, Ukrajna pedig az ukrajnait, és sem az Egyesült Államok, sem Brüsszel nem fog magyar fejjel gondolkodni, és magyar szívvel érezni. Ebben a háborúban semmit nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk, ezért egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé – fogalmazott.
Végső kétségbeesésükben Donald Tuskot is idehívták, azt a lengyelt, akit otthon is szégyellnek, aki szétverte a saját pártját, majd az Európai Néppártot is. Ő a fekete macska, aki bajt hoz az ember fejére. Amikor az ország sorsa fordul, a magyarok összegyűlnek és közösen döntenek, merre vegyék az irányt, immár 1100 esztendeje. Különbözőek vagyunk, ezerféle dologgal foglalkozunk, de mikor szükség van rá, egységbe kovácsoljuk önmagunkat. Még meg sem született gyermekeink és unokáink is velünk vannak, a jövő hősei, így van együtt Magyarország együtt a nemzet főterén. Mióta létezik közös magyar nemzeti emlékezet, azóta a magyarok mindig azt akarták, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. De ez nem maradhat puszta óhaj. Erőre van szükségünk ehhez. Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki. Gyenge nemzetnek nem jár a szabadság – legfeljebb a hamis-gulyás –, nem tud egyetértést összehozni. A szél mindig az erősek hajóját dagasztja, ők esnek mindig a talpukra. Ezért álmodtak Kossuth, Széchenyi, Petőfi és a többiek erős országot.