Így több ember szabadabb kilátást élvezhetett az épületről: Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam) 2 / 5 Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam) Azt viszont megint csak kevesen tudják, hogy a János-hegyet az 1800-as években még Pozsonyi-hegynek hívták, méghozzá azért, mert régi feljegyzések szerint nyári zivatarok után feltűnt és jól kivehető volt róla a pozsonyi vár négy tornyával. De miért nehéz elhinni azt, hogy a vár látszott a hegy tetejéről? Azért, mert a János-hegynek kb. háromszor magasabbnak kellene lennie, hogy fényelhajlás nélkül egyenes irányban el lehessen róla Pozsonyig látni. A budai Erzsébet-kilátó titka. Akkor a régi emberek csak lódítottak, vagy egyszerűen hallucináltak a szokatlanul friss levegőtől? A választ Dr. Zách Alfréd meteorológus, kandidátus fejtette ki a Turista Magazin 1990/7-es számában. A kulcs az, hogy a várnak a fordított, fejjel lefelé álló képe jelent meg, mint Heller Ágost 1888-ban megjelent könyvében (kiadta a K. M. Természettudományi Társulat) is megemlíti. Zách Alfréd leírása szerint mindezt egy elég ritka jelenség, a légtükrözés tette lehetővé.
A Murányi utcai elemi népiskola növendékei a János-hegyi messzelátón 1906-ban (Forrás: Tolnai Világlapja 1906. június 10. ) A kezdeti lökést végül 1902-ben Glück Frigyes szállodatulajdonos és társai adták meg, akik egy nemzetközi szállodakongresszuson voltak a városban, és egy kirándulás során kilátogattak a János-hegyre, amibe rögtön beleszerettek. Erzsébet-kilátó - Kalandpark, kirándulás, gyerekprogramok, gyerekprogram, gyerekprogramok budapest - Szélforgó - gyerekprogramok, gyerekprogramok Budapest, gyerekprogram, gyerekkel Budapesten, hétvégi. Jelentős összeget ajánlottak fel, és gyűjtést rendeztek egy lehetséges kilátó felépítéséért, amelyhez később megnyerték Halmos János polgármester támogatását is, így elkezdődtek a tárgyalások és tervezések. Pályázatot hirdettek, amit végül Klunzinger Pál építész nyert meg egy csúcsos kilátóval, azonban a végleges kilátót a bírálóbizottság vezetője, Schulek Frigyes a jobb kilátás érdekében áttervezte. Az eredetileg csak két teraszt tartalmazó, hegyes csúcsú, korábbi tervet négyszintes terasszal alakította át, így nyerte el a ma is látható végleges formáját a kilátó. Egyike annak a három tervnek, amelyek az akkori polgármester, Halmos János elé kerültek 1904-ben, végül nem ez nyert (Forrás: OSZK/Hungaricana) Klunzinger Pál látványterve, amelyet később Schulek Frigyes alakított át (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) A nyertes pályázat Klunzinger Pál eredeti terve, amely végül jelentősen megváltozott (Forrás: Építő Ipar, 1908. június 21. )
A 110 éves torony első verziója látványosabb volt, de kilátónak kevésbé alkalmas. Kiderül az is, miért lehetett a tetőről fordítva látni a pozsonyi várat. Tavaly ősszel volt 110 éves az Erzsébet-kilátó, amit 1910. szeptember 8-án adtak át a közönségnek. Kirándulás Budapesten: Keresd fel a város legjobb kilátóit!. Ez így önmagában nem érne egy posztot, viszont két nagyon érdekes dolgot találtam a kilátóval kapcsolatban, amiről viszonylag kevesen tudnak. Az egyik, hogy az eredeti terv szerint a kilátó egyáltalán nem úgy nézett volna ki, mint ahogy most, hanem így: Fotó: Lőcsei József 1 / 5 Fotó: Lőcsei József Lőcsei József, a kilátó legutóbbi helyreállításában és restaulásában részt vevő szakember jóvoltából A fenti (első) tervet Klunzinger Pál fővárosi mérnök készítette, és mutatta be 1906-ban. A kicsit templomra hajazó, és a Vajdahunyad várára emlékeztető torony kétségkívül nagyon látványos, de kilátónak valószínűleg kevésbé lett volna alkalmas, mint második verziója. A jelenlegi, végső változat Schulek Frigyes műegyetemi tanár közreműködésével készült, aki nyitott teraszokká alakította a kúpban záródó tornyot.
Balázs Antal vendéglője a kilátó földszinti részén 1945 és 1950 között üzemelt (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Az államosítás után, az 1950-es években raktak a kilátó tetejére egy hatalmas világító vörös csillagot, amely tönkretette a kilátó szerkezetét, és erősen megrongálta azt. A kilátót 1981-ben be kellett zárni, majd többször megnyitották, de végül 2001-ben a XII. kerület "fogadta örökbe". Az 1950-es években egy nagy világító vörös csillag került a kilátó tetejére (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) A kilátó 1959-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 177447) A kilátót többször lezárták, mert életveszélyessé vált a vörös csillag súlya miatt (Forrás: Ország-Világ, 1985. augusztus 28. ) A felújított kilátó napjainkban (Fotó: Both Balázs/) A kilátóból szép időben akár 80 kilométerre is el lehet látni (Fotó: Both Balázs/) A felújított épület végül 2005-ben készült el, így azóta ismét megtekinthető mind a gyönyörű kilátó, mind pedig a csodálatos panoráma, ami a kilátó tetejéről a látogatók elé tárul.
Erzsébet királyné (1837 – 1898) portréja (Forrás: Zempléni Múzeum/Hungaricana) Erzsébet királyné többször is meglátogatta a budai hegyeket, itt éppen az 1897-es utolsó látogatása látható (Forrás: Kis Ujság, 1897. október 17. ) A hegyet egyébként az 1847-es "dűlőkeresztelő" idején még Pozsonyi-hegynek nevezték el, mivel egy legenda szerint ekkor még szép időben állítólag Pozsonyig is el lehetett látni a csúcsáról, mégis az 1900-as évektől már mindenki János-hegynek szólította a helyszínt. 1885-ben a fakilátó meggyengült állapota miatt nem a felújításon gondolkoztak, hanem egy masszívabb, kőből épült kilátót akart a kiránduló közönség. Az Erzsébet királyné ellen elkövetett merénylet miatt 1898-ban a Magyar Turista Egyesület ismét felvetette a kilátó gondolatát, mely egyben emléket is állított volna a tragikusan elhunyt királynénak, de a várható költségek meghaladták a főváros lehetőségeit. A fakilátó, amit itt már Pozsony-jánoshegyi messzelátónak neveznek egy századfordulós képeslapon (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) A régi fakilátó, amely átadta a helyét az újnak (Forrás: Élet, 1910. szeptember 18. )
Az Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján, a János-hegy tetején került megépítésre. Igazán elterjedt kirándulóhely mind a helyiek, mind a külföldi vendégek körében, a libegő felső állomásától könnyen megközelíthető. Története Az Erzsébet-kilátó helyén egykor egy fa szerkezetű, kisebb méretű magaslat állt. Ennek lebontására 1908-ban került sor, majd szintén abban az évben el is kezdték a kőkilátó építését. Az építkezés mindössze 2 évig tartott, 1910-ben került átadásra a lakosság számára. Az Erzsébet-kilátó ebben az időszakban nem csak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló, ilyen jellegű, neoromán stílusban épült létesítmény volt. Az 1990-es években a kilátó állapota teljes mértékben megrongálódott, felső szintjét ekkor lezárták a látogatók elől. 2001 és 2005 között egy nagyobb szabású felújítást végeztek rajta. Kialakítása Az Erzsébet-kilátó összesen 4 terasszal rendelkezik, amelyek csigalépcsőn keresztül érhetők el. Legmagasabban lévő terasza egy apró torony, ahonnan Budapest talán egyik legszebb 75-80 kilométeres körpanoráma nyílik a kirándulók elé.
Útvonalakt ide Erzsébet-Kilátó (Budapest) tömegközlekedéssel A következő közlekedési vonalaknak van olyan szakasza, ami közel van ehhez: Erzsébet-Kilátó Autóbusz: 22, 222, 22A, 291 Hogyan érhető el Erzsébet-Kilátó a Autóbusz járattal? Kattintson a Autóbusz útvonalra, hogy lépésről lépésre tájékozódjon a térképekkel, a járat érkezési időkkel és a frissített menetrenddel.
Pápai agrárexpo 2013 relatif 2019 04 30 A GENERÁCIÓVÁLTÁS VOLT A PÁPAI AGRÁREXPO KÖZPONTI TÉMÁJA Jelentős érdeklődés mellett zajlott le a XXIII. Pápai Agrárexpo. A rendezvény középpontjában az agrárium egyik kiemelt kihívása, a generációváltás volt,... 2018 05 28 Közel 13 ezren látogattak el a XXII. Pápai Agrárexpóra A sorrendben huszonkettedik esemény vasárnap este zárult; a három nap során közel 13 ezren keresték fel a 120 kiállítót és a szakmai rendezvényeket. 25 Óriási esővel indult a XXII. Pápai Agrárexpo Az agráriumban most a közös építkezés a legfontosabb. 15 Ismét megnyitja kapuit a XXII. Pápai Agrárexpo 2018. május 25-26-27-én rendezik meg a Nyugat-Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági szakkiállítását és vásárát. 2017 19 Megnyílt a Pápai Agrárexpo Az idén 21. alkalommal megrendezésre kerülő Pápai Agrárexpo vasárnapig várja a látogatókat. 4700 négyzetméteren közel 140 kiállítóval nyitották meg a 12 Pápai Agrárexpo Május 19-21-e között színes programokkal várja Önöket a nagy hagyományokkal bíró, idén 21. alkalommal megrendezésre kerülő Pápai Agrárexpo 10 Rövidesen kezdődik a XXI.
Jelentős érdeklődés mellett zajlott le a XXIII. Pápai Agrárexpo. A rendezvény középpontjában az agrárium egyik kiemelt kihívása, a generációváltás volt, amellyel a szakmai tanácskozások és az egyéb programok is foglalkoztak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főszervezésében – Pápa önkormányzatának támogatásával – zajlott 2019. április 26. és 28. között a XXIII. Pápai Agrárexpo, amely ezúttal is kiváló lehetőséget biztosított a nyugat-dunántúli régió agrárgazdasági szereplőinek bemutatkozásra, a potenciális üzletfelekkel való találkozásra és a látogatók számára a tartalmas kikapcsolódásra. Újdonságként az expo egy világos tematika köré épült fel: felismerve az agrárium egyik jelentős kihívását, a rendezvény legtöbb programja a generációváltás kapcsán felmerülő kérdésekre fókuszált. Így ez volt az egyik kiemelt témája a rendezvény keretében hagyományosan megtartott – a Portfolio által szervezett – Nyugat-magyarországi Agrárfórumnak is. Itt elhangzott, hogy az agrártárca olyan szakpolitikai programot készít, amelyen a fiatal gazdálkodóvá válás akadályait és azokat leküzdő megoldásokat összegzi.
Sok egyéb mellett gép-, állatbemutatók, vadásznap és gyermekprogramok is gondoskodnak a kilátogatók szórakoztatásáról. A rendezvény tematikája az idei évben komoly újdonsággal egészül ki. Felismerve az agrárium egyik jelentős kihívását, idén a Pápai Agrárexpo a generációváltás kapcsán felmerülő kérdésekre fókuszál és próbál meg hatékony válaszokat adni rájuk. Ennek megfelelően a kiállítás és vásár fedett tereit a témának kívánjuk szentelni, miközben a fiatalabb generáció számára létrehozzuk az ország legnagyobb agrárjátszóterét, ezzel is felhívva figyelmüket az agrárium szépségeire, illetve a benne rejlő lehetőségekre. Időpont: 2019. április 26-28. Helyszín: Pápa, Városi Sportcsarnok, Várkert utca 4. További információk: (Esemény Menedzser) Utoljára frissítve: 2019-03-27 Szeretné, hogy az Önök híre, eseménye is megjelenjen az Esemény Menedzser portálon? Tartalomszolgáltatásra, online marketingre van szüksége? Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
09:00 ► ▼ 28. 17:00 Városi Sportcsarnok (8500 Pápa, Várkert utca 4. )
2019. április 26. és 28. között rendezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a XXIII. Pápai Agrárexpót, jelentős érdeklődés mellett. Ez a nagy hagyományokkal rendelkező program a Nyugat-Dunántúl legjelentősebb szakmai rendezvénye, idén is több mint 10 ezer látogató kereste fel. A városi sportcsarnok idén is megtelt szakmai kiállítókkal és helyi termelőkkel. A csarnok mögötti piactéren kézműves termékek vására, udvarán pedig mezőgazdasági gépbemutató kapott helyet. A rendezvénysátorba pénteken a mezőgazdasági iskolák szakmai vetélkedője zajlott, szombaton pedig a megyei vadásznapot rendezték meg. A generációváltás és szemléletformálás jegyében számos családi- és gyermekprogram zajlotta a területen: farmszimulátor, lovaskocsis-utazás, lőszimulátor, permeteződrón-bemutató, ügyességi pálya, kézműves játékok, hordóvonat, kisállat-simogató, mezőgazdasági gépek kipróbálása, stb. A rendezvény fókuszában a generációváltás állt, amely az agrárium egyik kiemelt kihívása, hiszen jelenleg az agráriumban tevékenykedők csupán 6 százaléka 35 év alatt, és ezt megnyitójában Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkár is hangsúlyozta.