2022-ben 30 szárítógépet, így az elmúlt években összesen 56 modellt tesztelt laboratóriumban a Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi fogyasztóvédő szervezetekkel közösen. Azt vizsgáltuk, hogy mennyire jól szárítanak, milyen könnyen vasalhatók szárítás után a ruhák, a hétköznapi felhasználó számára egyszerű-e a készülék kezelése, mennyi áramot fogyasztanak és milyen hangosak. A tesztelés az IEC 61121:2012 / EN 61121:2013 nemzetközi szabvány alapján történt. Milyen szárítógépet vegyek. A teszte lés 20 ± 2°C hőmérsékletű és 65 ± 5% páratartalmú helyiségben zajlott. Mindegyik terméket pontosan ugyanazzal az automatizált módszerrel vizsgál tá k a laboratóriumban, hogy az eredmények könnyen összehasonlíthatók legyenek. Szárítási és kondenzációs hatékonyság A laboratóriumi szakértők a szárítógépeket a mindennapi használat során előforduló textíliákkal és olyan programokkal tesztelték, amit egy átlagos háztartásban is használnánk. Mindegyik szárítógépet kétféle (pamut és "easy care") programmal, programonként háromszor tesztelték.
Egyre több háztartásban találkozunk szárítógéppel, így lassan már szinte magától értetődő, hogy a mosógép mellé egy ilyet is beszerzünk. Mivel ez is egy újabb gép, amelynek az előállítása és a használata nem kevés energiát és nyersanyagot igényel, nulladik lépésként érdemes átgondolni valóban szükségünk van-e rá, mielőtt automatikusan elhisszük, hogy enélkül nem élhetünk kényelmes életet. De milyen szempontok alapján döntsük ezt el? S ha arra jutunk, hogy szükségünk van rá, mi alapján válasszuk ki az igazit? Ezt a kérdést járta körbe a Tudatos Vásárlók Egyesülete legfrissebb szárítógépek termékkategóriában készült terméktesztje kapcsán. De milyen szempontok alapján döntsük el mit választunk? Mikor nem éri meg beruházni szárítógépbe? Ha nagy a lakásunk, esetleg még külön szárításra használható helyiség is van benne, netalántán udvarra is tudunk teregetni, nem feltétlen szükséges beruháznunk egy szárítógépbe. Hogyan válasszunk szárítógépet? – tanácsok vásárlás előtt - Greenfo. Remekül megszáradnak majd a ruháink a szabad levegőn is, akár télen is. Illetve, akkor is érdemes elgondolkodnunk, hogy valóban igényli-e a háztartásunk a szárítógépet, ha heti 1-2-szer kell csak bekapcsolnunk a mosógépet, vagyis a szárítani való ruhánk is kevés.
2021, April 20 - 00:16 [Botesz: #466977] #467125 Digitalfish 8 years 4 days Kérlek Te is ajálnj konkrét tipust! Köszi! 2021, April 19 - 08:33 #466983 lcsaszar 7 years 2 months Sziasztok! Nem szervizes vagyok, hanem felhasználó. Az AEG-ről ezek a tapasztalataim: Inverteres motor, 10 év garanciával. Milyen szárítógép a legjobb választás számunkra?. Garanciaidőn belül cserélni kellett Csak egyetlen program használható, az összes többinél vizes marad a ruha 2 és fél óra hosszat szárít az egyetlen használható programon Az összes beállítási lehetőség csak parasztvakítás, bőven elég lenne egy Start/Stop kapcsoló Mindig beszorul egy zokni az ajtó mellé, és az csupa szösz marad Összegyűri a ruhát Gyapjúholmit nem érdemes belerakni, mert hiába van rajta Wool program, a gyapjú összemegy, vagy vizes marad. Az ilyen pulóvereket a kád fölött szárítom + Amióta megvan a szárítógép, azóta nincsenek penészfoltok a falon. Jelentősen csökkent a páratartalom a lakásban, amitől azelőtt folyton szenvedtünk. Ezektől eltekintve elégedett vagyok vele. Nálam rutinná vált, hogy amikor kiveszem a megszárított ruhát, akkor kiöntöm a víztartályt, és kiszedem a szöszt a szűrőből.
Szinte mindig pamutot szárítunk vele. Mosószaki 4 years 4 months Milyen szűrőt, hova, hogyan! Konkrét szerelési, méretezési útmutatót rittyents, képekkel! (Én a nejlon harisnyáig jutottam) Ne gondolj egy komoly műszaki dologra, a cél az volt, hogy ne fogja meg nagyon a levegőt, olcsó, egyszerű, esetlegesen nyom nélkül eltávolítható legyen, mert prototípusnak szántam, de bevált, és maradt. Alapanyagok: vágható páraelszívó szűrő (kb 1cm vastag) 25X15, 5cm, festőrács (teddyrács) 23X15, 7cm, lefolyócső 3, 5cm hosszú, 4cm átmérőjű A szűrő 2 menet után néz ki így mint a képen, nagyon sok szöszt megfog. A gép pedig 6 év után ilyen (most már látom én is, hogy ráférne egy tisztítás, nem kellett volna vakuzni:), a szintidőt most is teljesíti, úgyhogy annyira még nem lehet eldugulva. Milyen szárítógépet vegyek tv. Íme: Ezt épp most láttam egy videóban, 2 hónapos! Indesit ilyen belül (minden használat után tisztították a szűrőjét): Botesz 6 years 1 month Nekem is AEG van. Én Miele ről váltottam erre nem jött be T1. Az AEG főmotorjával valóban voltak gondok(gyenge volt a ragasztó, típushiba) kihullottak belőle a mágnesek.
Advent első vasárnapján már a legtöbbünknek ott az asztalán az adventi koszorú, de a legtöbben nem ismerik a történetét. Az advent jelentése Az adventi időszak a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól vízkeresztig (jan. 6. ) tartó időszak. Maga a szó jelentése: várakozás az eljövetelre. A latin "adventus Domini" kifejezésből (az Úr eljövetele) származik. Az első adventi koszorú Adventkor a 19 század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el a hamburgi árvaház gyermekeinek: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A hamburgi árvaház gyermekeinek kocsikerékből készített adventi koszorúján 4 nagy fehér gyertya világított a vasárnapokon, a hétköznapokon pedig (a hétköznapok számától függően) 19 vagy 20 kisebb, fehér gyertyát gyújtottak meg. A gyertyanaptár erősödő fényével jelezte a karácsony és vele Jézus születésének közeledtét.
Az adventi koszorú története és magyarázata Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára. A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya. Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni. Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent.
Az adventi koszorú a feljegyzések szerint a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg. Először valószínűleg 1839-ben, egy bizonyos Johann H. Wichern nevű lutheránus lelkész készített hasonlót: egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken elhelyezett huszonnyolc gyertyát, amelyek közül négy nagyobb vörös színű volt, a többi pedig fehér. Wichern a templomban fellógatott keréken karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg, a négy vasárnapon pedig természetesen a vörös gyertyák égtek. Ez a szokás Európa-szerte csak a 20. században terjedt el. A huszonnyolc gyertya időközben négyre, a vasárnapok számára redukálódott, de megmaradtak a koszorút díszítő – illetve alkotó – örökzöldek, főleg fenyőágak. A katolikusok a protestáns hagyományoktól eltérően lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra – egy kivételével: a harmadik, azaz az örömvasárnap gyertyájának színe ugyanis a koszorún is rózsaszín. A lila a bűnbánat és a megtérés színe, a rózsaszín pedig a közelgő ünnepet jelképezi.
Adventi koszorú története, eredete. Íme az összeállításunk. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Adventi koszorú története Úgy kezdődött, hogy egy protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern az általa megalapított az első gyermekotthonban Hamburgban naponta istentiszteletet tartott az ott élő kisgyermekeknek. 1838-ban a ház egyik termébe hatalmas csillárt készíttetett fából, és minden mise alkalmával egy-egy gyertyát tűzött rá. Más otthonok is átvették a szokást, s évről évre egyre szebb csillárkoszorúk születtek. 1860-ban Berlin-Tegelben született meg a gondolat, hogy fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék a fakarikát, és a 24 gyertya helyett csak négyet tettek rá, amelyek a négy adventi vasárnapot jelképezték. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.
Karácsonyig a gyertya gyarapodó fénye az ünnepi várakozás, majd a negyedik vasárnapon a karácsony elérkezésének szimbóluma. A négy gyertya egyúttal négy fogalmat is szimbolizál: hit, remény, szeretet és öröm. A római katolikus szimbolika szerint ugyanakkor négy meghatározott személyre, illetve népre is utal. A három lila gyertya Ádám és Éva (hit), a zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), illetve a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.