Japán tehát 2-1-re nyerte meg a mérkőzést, és mivel az első napon, szerdán a franciák 4-2-re győzték le a távol-keletieket, így egy franciák elleni bravúrral akár még jól is kijöhet a magyar válogatott az esetleges körbeverésből. Folytatás péntek este 19. 30-tól, Franciaország ellen, ugyanígy a káposztásmegyeri Vasas Jégcentrumban. Férfi jégkorong, Hat Nemzet Torna Budapest, Káposztásmegyer, Vasas Jégcentrum Magyarország - Japán 1-2 (0-2, 1-0, 0-0) Gólszerzők: Nagy K. (Terbócs), illetve Ikeda (Hasimoto, Ecsigo), Akimoto (Nakadzsima, Takagi)
Már árulják a bérleteket a Jégkorong Hat Nemzet Tornára 2019-11-11 Elindult a bérletértékesítés a divízió I/A világbajnokságra hangoló magyar férfi jégkorong-válogatott és további öt csapat részvételével megrendezendő decemberi budapesti felkészülési tornára.
A hála pénz. A pénz hiány. Így az adó csalás. A turul madár, a sas kabaré. A sas madár, a turul kabaré… A magyar nemzet, a haza szeretet, a környezet védelem, a világ háború és a sziget…. passz. A politikus bűnöző, a császár szalonna, a király nő. A képviselő fánk. A cigány pecsenyét árul, a zsidó tojást, az ős hazát. A Hat Nemzet (angolul: Six Nations Championship) egy évenként megrendezett rögbi -bajnokság Anglia, Franciaország (1910 óta), Írország, Olaszország (2000 óta), Skócia és Wales csapatai közt. A győztest nem hivatalosan Európa bajnokának tekintik. Története [ szerkesztés] Anglia és Skócia csapata 1871 -ben játszotta egymással az első hivatalos válogatott mérkőzést a rögbi történetében. 1872 -ben ezt követte az első skót-ír rangadó, az 1880-as években pedig Wales válogatottja is jelentkezett a porondon. 1883 -ban pedig a négy brit szövetség megalapította a 4 Nemzet tornáját Home Nations néven. Eleinte néha akadozott a lebonyolítás, a 19. században különböző okok miatt ötször nem hirdettek győztest, azóta csak a két világháború miatt szünetelt a torna.
A szünet előtt emberelőnyben Majoross Barnabás és Szigeti Ákos összjátékából szépíthettünk volna, de maradt a 2–0. Második harmad Megnyomtuk a második harmad elejét, Kreisz kapott hosszú passzt a védekező harmadunkból, de Horváth Bálint nem tudta góllal befejezni az akciót, néhány pillanattal később pedig újabb helyzete maradt ki. A 24. percben Bukor Rajmund lőtt távolról, a félmagasab szálló korongra Madácsi Benedek csapott le úgy a kapu előterében, hogy az a hálóban kötött ki (1–2). Egy perccel később Adorján jött ki egy hosszú passzra, tisztázni akart, de az érkező francia botjával levette a korongot, középre lőtt, ott pedig Loic Farnier piszkált bele úgy, hogy a kapusunk és a védőink között becsorgott a kapuba (1–3). A válasz fél perccel később érkezett: Kiss Roland szánta rá magát távoli lövésre, a kapu előtt állók között a korong a jobb felsőben kötött ki (2–3). Csakúgy, mint Madácsinak, neki is ez volt az első találata a válogatottban. A folytatásban akár egyenlíthettünk volna, de a helyzetek helyzetek maradtak, így az utolsó harmad előtt 3–1-re vezettek a franciák.
Így a második játékrészt ha egy góllal is, de megnyerte a magyar együttes, a Fradi kapusa pedig 12 védést mutatott be ebben a 20 percben. A harmadik harmadban hasonló volt a játék képe, mint a másodikban. A magyar válogatott hatalmas fölényben játszott, ám ez a fölény meddő volt, kevésszer sikerült minőségi, veszélyes lövésig eljutni, amikor sikerült, akkor pedig Nariszava kapus volt a helyén. A végén emberelőnyünk is volt, sőt, az utolsó percre időkérés után Arany helyére is mezőnyjátékos érkezett, ám nem sikerült az egyenlítés, gól nélküli záró harmad után Japán megnyerte a mérkőzést. Hiába volt tehát elképesztő, 25-2-es a kapura lövési arány az utolsó harmadban, vereség lett a vége. A találkozó végén még 3-3 gyakorló büntetőt lőttek a csapatok a barátságos tornák szokásának megfelelően közös megegyezés alapján, a vendégek ebben is jobbak voltak: Arany Gergely csak egy büntetőt fogott meg, míg kollégája mindhármat. A meccs végi ceremónia során a magyar válogatott legjobb játékosának a nemrég 50. válogatottságát ünneplő Galanisz Nikandroszt választották.
Az asztmáról röviden Asztmáról akkor beszélünk, amikor a légutak beszűkülését a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása eredményezi. A kilégzés nehezítettsége miatt ilyenkor nehézlégzés és fulladás lép fel, a beteg nem képes friss, oxigénban gazdag levegő beszívására. Az asztma előfordulása Hazánkban a megbetegedések száma közelíti az össznépesség 5 százalékát, az esetszám növekedést mutat. Ez összefügg az allergiások növekvő számával, valamint azzal, hogy a kezeletlen légúti allergiásoknak egy jelentős részénél egy idő után asztma alakul ki. Az asztma okai Az okok között az egyik legfontosabb, hogy az asztmás beteg légutai az átlagosnál érzékenyebbek a hétköznapi ingerekre, amelyekre asztmás gyulladással reagál a beteg szervezete. További rizikófaktor az is, ha már volt asztmás korábban a családban. Magának az asztmás rohamnak a közvetlen kiváltó oka lehet megterhelő fizikai munka, stressz, virágpor, házi por, állatszőr, stb.
Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető krónikus légúti betegség, és bármilyen életkorban kialakulhat, akár felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen tünetekre érdemes odafigyelni. Milyen tüneteket okoz az asztma? Köhögés, általában rohamokban, kilégzési sípolás, nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban. Kinél magasabb az asztma kockázata? Habár kisgyermekkorban főként fiúk körében gyakori az asztma, a serdülőkor környékére már azonos a kockázat, a lányok körében is hasonlóan gyakori az asztma előfordulása. Családi halmozódás esetén gyakoribb az asztma megjelenése, a hajlam tehát öröklődik. Azonban lehet valaki elsőként is asztmás a családban éppúgy, ahogy az elvileg magas kockázatú - több asztmás családtaggal is rendelkező - személyt is elkerülheti a betegség. Ebben fontos szerepet játszanak a környezeti és egyéb tényezők is. A környezeti tényezők képesek akár azt is befolyásolni, hogy az öröklött hajlamból kialakul-e a betegség, vagy sem.
Mi az asztma? Az asztma egy krónikus betegség, ami a légutakat érinti. A "légutak" kifejezés tulajdonképpen egy csőrendszert jelent, melyen át a levegő bejut a tüdőbe, majd el is hagyja azt. Mondhatjuk azt, hogy az asztmás betegeknél a légutak "érzékenyek". Falukban gyulladás zajlik, miáltal mindenre reagálnak, amivel érintkezésbe lépnek, és "nem tetszik nekik". A betegség gyakran érint családokat, főként ha allergia kimutatható és/vagy dohányoznak. Milyen gyakori az asztma? Az asztma Európában átlagosan a lakosság 5-7%-át érinti. Magyarországon a regisztrált felnőttkori asztmások száma 300 000 felett van. Hogyan érinti a légutakat? Amennyiben az asztmás beteg olyan dologgal érintkezik, ami irritálja az érzékeny légutakat – ezeket tényezőket asztma triggernek nevezik- a következőképpen reagál. A légutak izomzata összehúzódik, így azok "beszűkülnek". A légutakat borító nyálkahártyában gyulladás jön létre, vagy a gyulladás fokozódik, ezáltal az megvastagszik. Tapadós nyák képződik, ami tovább szűkítheti a légutakat.
Ezért fontos már enyhe tünetekkel is orvoshoz fordulni Az asztma egyénenként eltérő súlyosságú lehet. A betegségnek öt stádiumát különböztetjük meg, a tünetek erőssége az időszakostól a súlyos, tartós asztmáig terjedhet. A panaszok súlyosbodása megfelelő kezeléssel kontrollálható, ezért fontos már az első tünetek észlelésekor orvoshoz fordulni. Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető, személyre szabott kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. A 8 legjobb szobanövény, ami javítja a levegő minőségét Az idősek, a gyermekek, a krónikus betegségektől szenvedők és a légzőszervi panaszokkal, például asztmával vagy allergiával élők számára különösen fontos, hogy a levegőminőség a lehető legjobb legyen. A dekoratív szobanövények ebben is segíthetnek. (Képek forrása: Getty Images Hungary. )
Amennyire lehet, kerülni kell a kontaktust a szóba jöhető allergén anyagokkal, a már fellépő allergiás tünetek kezelését pedig időben el kell kezdeni. Ha a betegség már kialakult, akkor a tüneteket kiváltó okok elkerülésére kell odafigyelni. Ennek egyik tipikus példája, amikor a nehézlégzéses rohamokat fizikai terhelés váltja ki, ilyenkor előzetes gyógyszerbevétellel tudjuk azt megelőzni. A mozgás abbahagyása semmiképpen sem javasolt, mivel az elhízáshoz és egyéb betegségek kialakulásához vezethet. Bármilyen mozgásformáról is legyen szó, igyekezzünk azt a szabadban, tiszta, friss levegőn végezni. A beteg állapotának szintén nem kedvez a dohányfüst jelenléte, ezért az ilyen környezetben való tartózkodást ugyancsak kerülni szükséges. Ha már kialakult a betegség, fel kell készülni arra, hogy a nehézlégzéses rohamok során higgadtak maradjunk, valamint – a gyógyszerek használatán túl – megfelelő légzéstechnikával reagáljunk a tünetekre. Különösen a kisebb gyermekek esetén szükséges a szülői jelenlét és megnyugtatás.