Munkacsoport vezetője: Prof. Dr. Hajdú Júlia Munkacsoport titkára: Dr. Mogyorósy Gábor Munkacsoportunk csupán egy éves, megalakulásunkat 2009-ben hagyta jóvá az MKT Elnöksége - ill. szavazta meg a Közgyűlés. Előzmények-háttér A hazai magzati echocardiographiát alig néhány évvel az első nemzetközi publikációkat követően vezettük be hazánkban. (1984-ben-dr Kádár Krisztina). Azóta ez a vizsgálómódszer polgárjogot nyert a magyar kardiológiában. Szülészeti Klinikai Központokban tartott folyamatos továbbképző előadásainkkal (a módszerről, azok javallatairól) elérhető lett, hogy a szülész kollégák tájékozottabbak lettek, sőt egy alapszik ("négyüregi" kép) elvégzése beépült a szakvizsga követelményrendszerükbe is. Rólunk :: Kardiológia Szakrendelés. A vizsgálómódszerrel a 16-18. terhességi héttől magas diagnosztikus pontossággal felismerhetők a súlyos szívfejlődési rendellenességek. A magzati decompensatios tünetek hátterében kiderülő ritmuszavarok sikeres transplacentaris kezelése a magzati decompensatio megszűnését eredményezheti.
Diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szereztem summa cum laude eredménnyel. Gyermekgyógyász és gyermekkardiológus szakorvos vagyok. Egy évig dolgoztam Anglia egyik vezető gyermekkardiológiai centrumában (Killingbeck Hospital, Leeds), ahol dr. Olive Scottnál sajátítottam el a gyermekkardiológia új vizsgálati módszereit. Hazatérve Magyarországon bevezettem a csecsemő- és gyermekszívultrahang-vizsgálatot. Egyik speciális érdeklődési területem a magzati szívultrahang-vizsgálat lett, ennek módszerét a technikát a világon először bevezető Lindsey Allentől sajátítottam el többszöri tanulmányútjam során (London, Guys Hospital). Jelenleg a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinikán dolgozom. Tudományos fokozatomat (PhD) a gyermekszívultrahang diagnosztikájából védtem meg. A Magyarországon egyedüli, Európai Kardiológus Társaság congenitalis echocardiographiás licenc vizsgáját 2000-ben szereztem meg. Gyermekkardiológia. 2012 óta tagja vagyok az Európai Kardiológus Társaság Congenitalis Echocardiographia Vizsgabizottságnak.
Nekem külön öröm volt, hogy a zsűritársaim maguktól hozták ki őket győztesnek, nekem csak rá kellett bólintanom, vagyis egyöntetű volt a két fiatal munkájának megítélése" - mondta Gellér professzor, aki egyébként a városmajori klinikán a nemzetközi sikert elért ifjú kardiológusok egyik mentora. Itthon is van jövőjük "Magyarország a kardiológia minden területén, így az egymillió főre jutó pacemaker-beültetések számában is Európa élvonalába került. Az ilyen típusú beavatkozásokat végző intézményekben dolgozó fiatal kardiológusoknak, illetve kardiológus szakorvosjelölteknek lehetőségük nyílik az operációkban történő segédkezés mellett olyan, magas színvonalú tudományos munkában való részvételre is, ami által kellő motivációt, teret és szakmai kihívást kapnak ahhoz, hogy lássák, itthon is van jövőjük.
Évente kétezer műtétet végzünk a klinikán, melyek jelentős részében mi is ott lehetünk. Én most egy születési rendellenesség miatti szívhiba nagyon bonyolult rekonstrukcióját mutattam be. Ez egy nagyon nehéz és ritka műtét volt, komoly szakmai kihívás, ennek megfelelő prezentálásához nagyon sokat készültünk az előadásra. Tudtuk, hogy erős anyag lett, és bíztunk benne, hogy legalább az első háromban végzünk majd. Mi tényleg kivételes helyen és a lehető legjobb szakmai felügyelet mellett dolgozhatunk" - mondta dr. Papp Roland. Dr. Tarjányi Zoltán egy szívtranszplantáció következtében kialakult komplikáció esetét mutatta be, ezzel hozta el az egyik fődíjat. "Lényegében két betegcsoport kombinációját kellett egyben megoldanunk. A szívátültetést követő szívritmuszavar, illetve az azt segítő pacemaker problémáját kellett orvosolni, először rendezni a beteg helyzetét, majd három hónap múlva új szívritmusszabályozót beültetni. A beteg ma is nagyon jól van. Ez egy nagyon komplex, több szakterületet és orvosi teamet is érintő feladat, szakmailag nagyon nagy kihívás és hatalmas dolog, hogy ott lehetünk olyan professzorok mellett, akik ezt meg tudják oldani.
DR. GYETVAI ISTVÁN KARDIOLÓGUS-BELGYÓGYÁSZ 1994-ben végeztem a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán. Közvetlenül az egyetem befejezése után a Bajai Szent Rókus Kórház I. Belgyógyászat osztályán kezdtem el dolgozni. Belgyógyászatból 1999-ben, majd kardiológiából 2005-ben szakvizsgáztam, kiváló minősítéssel. A belgyógyászat és a kardiológia szakvizsgát megelőzően közel 2 évet dolgoztam a SZTE II. Belgygógyászati Klinika kardiológia osztályán. Sokrétű feladatok ellátását végzem munkám során, az osztályos munka mellett szakrendelek is. Számos nemzetközi és hazai klinikai gyógyszervizsgálatban vettem részt. A 2020-as COVID pandémia alatt több hónapot dolgoztam fertőzött betegekkel. 2021 őszétől a betegeimet magánrendelés keretei között is várom. Amennyiben felkeltettem érdeklődését, időpontért kérem keressen a +36205063099 -es telefonszámon minden hétköznap délelőtt 9 óra és 12 óra között, illetve délután 14 óra és 15 óra között.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Nem érhető el nagyobb felbontású változat. Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2007. április 5., 21:14 466 × 500 (71 KB) Beyond silence József Attila kézirata Az alábbi lapok használják ezt a fájlt: A következő wikik használják ezt a fájlt: Használata itt: József Attila Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. JPEG fájlmegjegyzés U-Lead Systems, Inc.
Az 1941 és 1986 között lappangott kéziratokat Bozóki András miniszter és Székely Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója adta át jelképesen Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) negyven, a Szerencsejáték Rt. kilencmillió forintot fordított arra, hogy a kéziratokat megvásárolja egy magángyűjtőtől. Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeumban található a legnagyobb, József Attilához kötődő kézirat-, dokumentum, továbbá könyv- és fotóegyüttes, egyebek mellett a költő 500 versének, 10 önvallomásának és 340 levelének kéziratát, valamint 80 fényképét őrzik. A prózai írások száma viszont eddig elenyésző volt, az új kéziratok ezért különös értékűek; a tanároknak, diákoknak és olvasóknak is árnyaltabb képet közvetíthetnek a poétáról. Az 1954-ben alakult múzeumnak a József Attila-hagyaték gondozójaként egy ideig Szántó Judit, a költő élettársa is munkatársa volt. Lengyel András, a költő neves kutatója egy idei tanulmányában azt írta, hogy József Attila értekező szövegeit többnyire még azok is fanyalogva fogadták, akik költészetét már korán fel- és elismerték.
Irodalomtörténeti jelentőségű a felfedezés. Egy négy lapból álló notesztöredéken bukkant fel József Attila kézírásával egy nyolcsoros vers. Az Edit című mű a dátum szerint 1935. március 8-án készült, mely így hangzik: Ezért üldögélek a világban Minden pillanat édes, kellemes Ezért a szivemen már nem sötét dolgok ülnek kedvesem, mosolygok. A kézirat az Antikvá februári árverésén vásárolható majd meg – a tételt már nyilvánosságra hozták az előzetes kínálatban, de a licitálás majd csak 18-án indul –, ám azon túl, hogy a magyar irodalmi-kulturális életben szenzációszámba megy a felbukkanása, irodalomtörténeti jelentősége is van. A mű ugyanis szoros kapcsolatot mutat József Attila Számvetés című versével, és ez lehet a költő első Edit-verse – állítja a kéziratról készült tanulmányában Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész. "Bár elméletben soha nem teljes egy életmű, hiszen pár éve Janus Pannoniustól is került elő új szöveg, József Attilát korán, az ötvenes években kezdték kutatni, irodalomtörténetileg és muzeológiailag feldolgozni.
További szenzációs részletek a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában. A lapra már digitálisan is előfizethet!
"Sőt, véleményem szerint teljesen életszerű ez az eseménysor. Miután 1934 őszén megismerkedtek, már 1934 decemberében »régi szeretettel« dedikált neki. Márciusra kialakulhatott a költőben egy vélt vagy valós érzelmi kötődés, ami indokolja, hogy egy versben Editnek szólítsa őt, de amikor 1935. áprilisban megtudta, hogy pszichoanalitikusa elárulta, a bizalomvesztés miatt érthetően elhidegültek érzelmei". Azaz szerinte valóban az történt, amit Tverdota György is ír: a szerelmi érzés "márciusban még megvolt, de áprilisra eltűnt". Ez magyarázza szerinte az áprilisi levél kemény megszólítását ("Kedves Gyömrői") és csalódott hangvételét, valamint azt is, hogy a következő hónapokban eltávolodott tőle. "Másfelé kereste a kapcsolatot, és majd csak egy év múlva tért vissza hozzá, és írta meg az ismert Edit-verseket" – mondja Bíró-Balogh. Szerinte a Gyömrői vs. Edit megszólítás hátterében az is lehet, hogy előbbit levélben, utóbbit versben alkalmazta, "hát milyen verscím lenne az, hogy Gyömrői? ".
Hasonló helyzetekben ez a kutatói minimum – ahogy Tverdota György is írja –, enélkül cáfolni valamit a legteljesebb szakmaiatlanság. Az erre az alapvető szakmai hibára épülő vélekedést közzétenni pedig a közvélemény tudatos félrevezetése. + További részletek ITT. Forrás:, TELEX