Hamarosan beigazolódott, György király rémülete a közelgő forradalmaktól nem volt alaptalan. Hullottak a birodalmak, az uralkodóházak a felbolydult Európában. A cár bukása elindította a dominót: a következő évben lemondott az osztrák császár és magyar király, illetve a német császár, később a török szultán is (1922). Egyik dinasztia sem tért vissza a hatalomba. A régi világ romjai maguk alá temették a Romanovok után a Habsburgokat, a Hohenzollerneket és az Oszmán-házat. Ám a Windsorok túlélték. V. György azt tette, amit az uralkodóház érdeke követelt; nem erőltette unokatestvére kiszabadítását, csöndben a sorsára hagyta. Mission: Impossible II. Miklós kimenekítésére többé már nem adódott alkalom, de a brit titkosszolgálatok – miközben egy Lenin elleni merényletet is mérlegeltek – folytatták az egyre fantasztikusabb tervezgetést. Augusztusban a forrongó főváros közeléből a szibériai Tobolszkba költöztették át a cári családot, mire Fridtjof Nansen norvég sarkkutatóhoz fordultak tanácsért, hogyan tehetnének meg több ezer kilométert úttalan utakon, befagyott folyókon, sítalpakon Murmanszkig – azután inkább meg sem kísérelték ezt.
Miután II. Miklós orosz uralkodót 1917. tavaszán az ideiglenes kormány lemondatta, a cári családot a Pétervár közelében található Carszkoje Szelo palotába szállították. Attól eltekintve, hogy a család házi őrizetben volt, így minden lépésüket árgus szemekkel figyelték, semmiben nem szenvedtek hiányt. 1917. augusztus 14-én azonban Tobolszkba szállították tovább a Romanov házaspárt és öt gyermekét, majd néhány hónappal később Jekatyerinburgba. Jekatyerinburgban már nem palotaegyüttes, hanem egy kereskedőtől kisajátított kétemeletes ház várta az egykori cári családot, melyet a bolsevikok szigorúan őrizet alatt tartottak. Az itteni életkörülményeik már korántsem hasonlítottak az egykor megszokott fényűzéshez. Szobák csak a második emeleten voltak, így a család tagjai ott lettek elszállásolva az orvossal és a néhány szolgálóval egyetemben. A véget 1918. július 16-a éjszakája jelentette a Romanovok számára. Mivel a monarchisták nyomultak előre Jekatyerinburg felé, a cári család kiszabadításától rettegő bolsevikok a család kivégzése mellett döntöttek.
Kirill pátriárka vezetésével mintegy százezer ember emlékezett kedden I I. Miklós utolsó orosz cár és családja kivégzésének 100. évfordulójára az urali Jekatyerinburgban, ahol 1918. július 17-re virradóra a bolsevikok agyonlőtték az akkor már trónjáról lemondott és házi őrizetben tartott cárt, családját, szolgálóit és orvosukat. Az erről szóló hosszabb cikkünket itt olvashatják: Kivégezték az öt gyereket is A lányokkal nem végzett a sortűz, őket végül puskatussal, és bajonettel mészárolták le. II. Miklós cárt és családját tárgyalás és ítélet nélkül ölték meg a bolsevik orgyilkosok. Helyi idő szerint éjjel két órakor indult útnak a körmenet a kivégzés helyszínétől és a 21 kilométerre fekvő Ganina Iama kolostorba tartott. Az orosz ortodox hívők az ország különböző részeiből érkeztek, de külföldről is jöttek emlékezni a cári családra. Mintegy húszezer ember a kolostornál csatlakozott a menethez – közölték a helyi hatóságok. 2002-ben egy hasonló megemlékezésén csupán kétezer ember vett részt.
Miklós és fia, Alekszej cárevics Forrás: Wikimedia Commons 1998-ban, a gyilkosság 80. évfordulóján a csontokat a pravoszláv szertartás keretei között ünnepélyesen a szentpétervári a Szent Péter és Pál székesegyházban temették el. Az orosz ortodox egyház szinódusa 2000-ben szentté nyilvánította II. Miklóst és családtagjait.
Emellett a városokban jelentősen megnőtt az akkoriban gyógyszerként alkalmazott kokain és heroin fogyasztása, az ópiumcsempészettel egyetemben, mivel az embereknek kellett valami, amivel helyettesíthetik a szeszt. A helyzet a falvakban sem volt rózsás, mivel a falusiak gyakorlatilag bármiből alkoholt főztek, ami megtermett a földeken. De tízszeresére nőtt az alkoholtartalmú termékek, így a tisztítószerek és hasonlók forgalma is. Az alkoholtilalom elviekben a háború végén megszűnt volna, csakhogy Miklós ezt már nem élte meg, az 1917-es bolsevik forradalomban először bebörtönözték, majd családjával együtt kivégezték. A szesztilalmat azonban a kommunisták sem akarták feloldani, így az érvényben maradt egészen 1925-ig. Annyit módosítottak rajta, hogy a helyi önkormányzatok dönthettek úgy, hogy a sör és a bor fogyasztását engedélyezi, de a tömény szeszesital (ami az oroszoknál a vodkát jelenti) tizenegy teljes éven át tiltott maradt. Érdekesség, hogy emiatt a Téli Palota ostromának idején minden, a cári rezidencián található, milliókat érő borkülönlegességet megsemmisítettek, nehogy a katonák vedelni kezdjenek.
Érvényes matrica hiányában a helyszíni bírság összege elérheti az 5. 000, - CZK-t. Járműmentés: Balesetet szenvedett tehergépjármű vagy autóbusz mentéséhez, vontatásához általános gyakorlat szerint a rendőrség hív ki erre szakosodott céget. A mentési költségek több ezer eurós tételt is kitehetnek, ezért a járművezetőnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy előzetesen tájékoztatást kapjon a várható árakról és költségekről, és ennek birtokában dönthessen, hogy elkerülhető legyen az esetleges félreértés vagy visszaélés. A csehországi biztosítók szövetsége 2015. január 1-től új segély-vonalat vezetett be a bajbajutott (balesetet szenvedett, lerobbant) gépkocsivezetők számára, mely cseh telefonszámról érhető el: 1224. Pénzváltás: Csehországban megfelelő számú pénzkiadó ATM automata (csehül: bankomat) található. Az üzletek, szállodák, panziók többségében lehet bankkártyával fizetni, ugyanakkor a vendéglők sok esetben csak készpénzt fogadnak el. Csehország a magyar útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok ellenőrzését kéri Budapesttől | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. Készpénzként cseh koronát vagy eurót hozzanak magukkal.
Vít Rakusan belügyminiszter szerint a magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. "Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok hetek óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. Ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban – hívta fel a figyelmet Vít Rakusan cseh belügyminiszter. A Právo című független baloldali lap csütörtökön azt írta, hogy a cseh hatóságok az Ukrajnából elmenekült romákkal összefüggésben szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. Csehországba kell útlevél ára. Számos roma menekültnek az ukránon kívül magyar útlevele is van. A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk – mondta a tárcavezető a lapnak.
Továbbra is érvényes, hogy kizárólag kijelölt határátkelőhelyen és érvényes útlevéllel lehet átlépni a határt. Akik nem utazhatnak Akadnak olyanok, akik büntetőjogi következményként, illetve magas köztartozásuk miatt nem hagyhatják el az országot. Ennek megfelelően nem utazhat külföldre, aki előzetes letartóztatásban van, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll. Csehországba kell útlevél hosszabbítás. Továbbá az sem, akit lakhelyelhagyási tilalomra, házi őrizetre köteleztek, vagy elvették az úti okmányát. Ide sorolható az is, akinek jogerős határozattal legalább 10 millió forint összegű köztartozását állapították meg. Ez utóbbi csoportba tartozók csak addig nem hagyhatják el az országot, amíg ki nem fizetik tartozásukat, vagy biztosítékot nem nyújtanak adósságuk rendezésére. A határátlépés szabályainak megsértése – tiltott határátlépés vagy az úti okmányt érintő szabálysértés – miatt a hatóságok felelősségre vonhatnak. Ilyenkor az eljárást az elkövető lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság folytatja le. Végeredményeként a tiltott határátlépést akár százezer forint, míg az úti okmánnyal kapcsolatos szabálysértést ötvenezer forint pénzbírsággal büntethetik.