A Holter-EKG vizsgálat során 24 órás EKG felvétel készül. Itt a panaszok alatti EKG rögzítésére, ritmuszavarok kimutatására van lehetőség. A belgyógyászati és kardiológiai magánrendelésemen szeretettel várom a hozzám bejelentkező pácienseket. Kérjen időpontot, jelentkezzen be a rendelésre!
Oldalainkon a rendelők illetve orvosok által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, kérünk, hogy a szolgáltatás igénybevétele előtt közvetlenül tájékozódj az orvosnál vagy rendelőnél. Kardiológiai szakrendelés Szegeden | Proaktív Egészségközpont. Az esetleges hibákért, elírásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni. A Doklist weboldal nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Minden tartalom tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti a látogató és az orvosa közötti kapcsolatot. © 2013-2019 Minden jog fenntartva.
KAMILLA EGÉSZSÉGCENTRUM SZEGED - Francia utca 4/a Együttműködéseink Köszöntjük a Kamilla Egészségcentrum weboldalán! 2008. márciusában nyitottuk meg egészségcentrumunkat Szegeden a Francia utcában. Kezdetektől eltökélt szándékunk volt, hogy egy helyen teremtsük meg a lehetőséget Pácienseinknek, a különféle egészségügyi vizsgálatokhoz a rendelkezésünkre álló modern technológia és szakképzett orvosaink által. Jelenleg 15 szakorvos unk, 9 különböző szakrendelés sel várja a gyógyulni vágyókat. Szakrendeléseink és szakorvosaink száma folyamatosan nő, a minél szélesebb körű betegellátás érdekében. Weboldalunkon folyamatosan frissülő tartalommal igyekszünk minél több információt adni egészségcentrumunk életéről, de egyéni kérdéseiket is szívesen megválaszoljuk telefonos (62/46-46-46, 30/8-46-46-46) ill. e-mail-es () elérhetőségeinken. Forduljanak hozzánk bizalommal! Kardiológiai magánrendelés. Mindenkinek hasznos időtöltést és jó egészséget kívánunk! "Mens sana in corpore sano" /Ép testben ép lélek/ 6724 - Szeged, Francia utca 4/a Előjegyzés: H-Cs 9-17, P 9-15 óráig Tel.
A fehér ló mondája Árpád vezér és nemesei Pannóniáért cserébe egy gyönyörű fehér lovat ajánlottak fel Szvatopluk fejedelemnek. 04:11 Történelem Címkék fehér ló, monda, Szvatopluk, Kusid, Árpád, honfoglalás, ló, Pannónia, magyarok, Képes krónika, fejedelem, követ, történelem, Duna, középkor Kapcsolódó extrák
Végül kettévágtak egy kutyát, vérét megízlelve jelezték, hogy így járjon mindenki, aki a szerződést megszegné. Többek között tehát "égre földre" esküdtek, ahogy annak emlékét a magyar szólás a mai napig megőrizte. Hasonló dolgot jegyeztek föl egy bajorokkal kötött szerződésnél a honfoglaló magyarokról is amikor "kutyára vagy farkasra és más istentelen pogány dolgokra" tettek esküt. Azt a szövetségi szerződést, amelyet a fehér ló monda is megörökített, a magyarok a pannóniai Dunától északra fekvő Morávia fejedelmével, Szvatoplukkal kötötték 894-ben, a pannóniai frankok ellen. A közös hadjárat során azonban Szvatopluk szerencsétlen módon a Dunába fulladt, így érthető módon az utókor tévesen ehhez a hadjárathoz kapcsolta Morávia bukását és a magyarok által történő elfoglalását is, ami a valóságban csak évekkel később következett be. Mondánk harmadik ősi motívuma maga a "fehér ló", amely eredetileg az "Ég urának" szánt ajándék, áldozat volt. Erre Anonymus művének 16. fejezete is utal, noha a keresztény klerikus már nemigen értette a szertartás lényegét: "Tarcal pogány szokás szerint egy kövér lovat leölve, nagy áldomást csapott" A pogány magyarok "vallását" sokáig kizárólag a "sámánhit" keretei között értelmezték, de ma már árnyaltabb képünk van róla, elsősorban al Bakri kevéssé ismert, 10. századra vonatkozó leírása alapján.
fehér ló mondája: régi magyar jogszokás emlékét őrző, hiteles monda a → honfoglalás mondaköré ből; szájhagyományból került középkori történetíróink munkáiba, akik a honfoglalás különböző szakaszaihoz kapcsolva idézik. Zalán bolgár vezértől a Bodrog és a Sajó, majd a Duna-Tisza közét, Mén Maróttól Bihart egyaránt fehér lóért cserébe veszi birtokába, szállja meg Árpád (Anonymus 16., 38. és 19. fej. ). Teljesebb alakjában késői krónikáink rögzítik (Nemzeti Krónika, 28. fej., Budai, valamint Dubnici Krónika). Eszerint a magyarok a Duna mellékén uralkodó morva fejedelemnek fehér lovat, aranyos nyerget és kötőféket küldenek, s viszonzásul földet, füvet és vizet kérnek. Szvatopluk (a régebbi változat szerint atyja, Marót) válaszára: "vegyenek, amennyit akarnak, ezért az ajándékért" Árpád immár jogaira hivatkozva veszi birtokába Pannóniát, s futamítja meg az ellenálló morva fejedelmet. – Általános felfogás szerint a monda alapja a föld vásárlásával kapcsolatos ősi jogszokás, szerződés értékű jelképes szertartás, amelyet a magyarok a mit sem sejtő idegennel szemben érvényesítenek.
Így született meg az Árpád-ház. A turulnak a honfoglalás legendájában is kiemelt szerep jutott. Eszerint a turult követve jutottak el a magyarok a Kárpát-medencébe. A magyarok fejedelme levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat. Az emberek megkísérelték elűzni a sasokat, de nem sikerült. Ekkor megjelent egy turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast, a többi pedig elmenekült. A magyarok Levédiából elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. A magyarok fel is kerekedtek, és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd amikor ismét előtűnt a madár, újra útnak indultak. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a turul – fészkel.