22. 04. 2022 Amerikában 1970-ben április 22-ét a Föld napjaként emlegették. A világ többi része az 1990-es évek óta csatlakozott az ünnepekhez és a tevékenységekhez ezen a napon. A mai értelemben ökológiailag motivált ünnep, amely felhívja az emberek figyelmét a környezetpusztítás hatásaira, és a szennyezés megelőzésének lehetséges megoldásairól szóló vita alakul ki. Arra emlékeztet bennünket, hogy vigyázzunk bolygónkra. 2022 mottója – Fektessen be bolygónkba! A mindennapi élet apró változtatásai a legjobb és hosszú távú befektetés – a műanyagfelhasználás csökkentése, a víztakarékosság, a helyi élelmiszer vásárlása, a természetes műtrágyák használata. Weboldalunkon számos ökológiai terméket is találhat - papírszívószálakat, újrahasznosított törülközőket és szivacsokat, vagy olyan termékeket, amelyek segítenek az újrahasznosításban, például komposztálók, hulladékgyűjtők az újrahasznosításhoz. Menj csak sétálni szemétszedővel a kezében.
35 ország nagyobb városai, fővárosai, valamint 400 kisebb városa támogatta a 2008-as Earth Hour rendezvényt, amelyet ekkor már mind a hét kontinensen megtartottak. április 22. - A Föld napja Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). Azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? " 1989-ben Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása a következő jelentős esemény, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon.
A Föld világnapja alkalmából joggal mondhatnánk, hogy én kicsi vagyok ahhoz, hogy változtassak. A nagy cégek, gyárak, kormányok azok, akinek ebben élen kellene járni. Pedig már önmagában az, hogy kicsit odafigyelünk, a saját házunk táján söprögetünk, nagyon sokat jelent. A szelektív hulladékgyűjtés, a lebomló műanyagok használata, az, hogy kistermelőktől vásárolunk egészséges gazdálkodásból származó termékeket, hogy a mosó és tisztítószerek közül azokat választjuk, amik nem szennyezik a folyóinkat, már önmagában is hatalmas teljesítmény tőlünk. Ha ezt milliók, milliárdok megteszik, hidd el, rengeteg változást hoz. A Föld napja alkalmából most bemutatunk egy remek embert, aki a föld leghasznosabb élőlényeinek a méheknek szentelte életét. Horváth Csaba így vall magáról a méhészkedésről, a méhekről és arról, hogy városi gyerekként miért választotta ezt a pályát! "Városi gyerek voltam, majd 22 éves koromig nem is gondoltam, hogy én valaha méhekkel fogok foglalkozni. Az eredeti szakmámban megismert barátaim szeretették meg velem a méhészkedést.
2009-04-24 Környezetvédelem, Oktatás-kultúra Föld címmel látványos dokumentumfilmet mutatott be az új Disneynature stúdió. Az újonnan létrejött filmstúdió terveiben szerepel, hogy minden évben készít egy-egy természetvédelmi témájú dokumentumfilmet. Az idei alkotást a kritikusok elsősorban a Föld és állatvilágának szépségeit bemutató elbűvölő felvételeiért dicsérték. Különösen magával ragadóak azok a képsorok, amelyeken tucatnyi oroszlán elejt egy elefántot, vagy amelyek a tojó kegyeiért dürögő trópusi madarak táncát mutatják meg. A film hatásos példák sorával hívja fel a néző figyelmét arra, milyen következményekkel járt már most a klímaváltozás, és hogy ezek hogyan veszélyeztetik a Föld két-és négylábú lakóinak az életét. Ajánlott tartalom Fenntarthatósági intézkedésekkel csökkenti ökológiai lábnyomát a Westend Ökológiai lábnyomának csökkentésére a fogyasztók bevonásával valósítja meg zöld stratégiáját a Westend, hosszabb távon megalapozva többek között a cég sikeres tőzsdére menetelét - ismertette a Westendet tulajdonló és üzemeltető Gránit Pólus kommunikációs és marketingigazgatója közleményben.
A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? " *Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját, amit először 1970-ben tartottak az Egyesült Államokban, Magyarországon pedig immár 30 éve. **2020. december 31-e után már csak a "közel nulla energiaigény" feltételeinek teljesítésével végezhetnek energetikai célú felújítást. [fbcomments]
Valami izgalmas, valami más, valami előrevivő. Valami váratlan, valami meglepetés. A színház egyre nehezebben okoz meglepetést a színházban. Avantgárd ide, formabontó formák oda, a színházban a meglepetésen sem lepődünk meg. Az utcán, a piacon, nincs elvárása a nézőnek. Igaz, ideje sincs. A járókelő nem néző. Előbb azzá kell tenni. Be kell vonni egy pillanatra, egy percre vagy tízre. A bátor szélsőségek, a sodró lendület, a virtuóz mozdulatok, a sebesség, a mozdulatlanság, az erő felértékelődnek. A táncnyelven nehezen közvetíthető tartalmak értetlenséget váltanak ki. KI! A SZABADBA! A programsorozat a piacokon, utcákon, erdőben, tereken, plazákban teremt színházi szituációkat a táncnak. Fő energiaforrása a megismételhetetlenség, a pillanat. Gyengéje ugyanez: a mulandóság. Tánc Világnapja? A Nemzetközi táncnap vagy A Tánc Világnapja április 29-én van. Itt ifjúk és gyermekek egyaránt részt vesznek és megtalálják a kedvükre valót. Legnépszerűbb az a csoportunk, amelyik a hulladék kreatív újrahasznosításával foglalkozik.
2010 óta minden nyáron eljártam segíteni nekik. Hamar rájöttem, hogy ez nem is egy munka, hanem inkább egy hivatás. Azért, mert ezeknek a kis bogaraknak nem csak a mézet, hanem növények, erdők fent maradását köszönhetjük. Barátaim által átadott szakmai tudás, birtokában, valamint OKJ-s méhész képzést követően belevágtunk 2020-ban és megvettük első 20 saját méhcsaládunkat. Eleinte bérelnünk kellett a méheknek a telephelyét, de 2021-ben tudtunk egy kis földet venni erdővel, ahova a kaptárok, lakóikkal együtt beköltözhettek. Feleségemmel jó néhány méhcsípést elszenvedtünk az első szezonban mire megtanultuk precíz kaptár kezelés technikáját. Második szezonunkra kicsit egyedibbé akartuk tenni a méheink által gyűjtött mézet. Ezért döntöttünk úgy, hogy gyümölcsöket is fogunk aszalni. Az ehhez kellő technikai hátteret 2022-januárjában már biztositani is tudtuk. A mi vállalkozásunk előnyei! A vevők közvetlenül a termelőtől, azaz tőlünk vásárolnak. Nincs közénk iktatva semmiféle piaci szegmens, ami akár a méz minőségén változtatná.
A világban még mindig vannak viták arról, hogy ki fedezte felAusztráliában. Egyesek szerint James Cook, angol navigátor. Mások biztosak benne, hogy a kontinens felfedezői a dánok voltak, akik egy utat keresettek a javaik gyarmatához. Általában az első emberek itt megjelentek régenEurópaiak. Több mint negyven ezer évvel ezelőtt ezt a kontinenst az ázsiai déli régiók bennszülöttjei választották. Titokzatos terra incognita australius (ismeretlen déli föld) - az ősi földrajzosok tudtak róla. Már a 15. században, térképeken, titokzatos kontinenst jelöltek. Igaz, ezeknek a hatalmas földterületeknek a körvonala nem hasonlít valódi Ausztráliához. Azzal a vitában, hogy ki fedezte fel Ausztráliát, belépnek ésPortugál, azt állítva, hogy az információ új kontinens, portugál hajósok került vissza a tizenhatodik században Aboriginal maláj szigetek kifogott tengeri uborkák a parti vizek az ismeretlen kontinensen. De az első szakasz egy európai lábát ausztrál talaj csak a tizenhetedik században. Ausztrália felfedezésének története sokáig volttársul Cook nevet, de még mindig az első lakosok Európában, hogy meglátogatták a zöld kontinensen (úgynevezett néha Ausztráliában), úgy vélik a hollandok.
Akad is erre több bizonyíték, például az úgynevezett Dieppe-térképek, amelyekről úgy vélik, hogy portugál források alapján készültek az 1540-1580-as években és egy hatalmas földet ábrázolnak a mai Indonézia és Pápua Új-Guinea között – írja a Guardian. De egyértelmű bizonyíték nincs. Ugyanakkor Martin Woods, Ausztrália Nemzeti Könyvtárának kurátora szerint egyáltalán nem biztos, hogy kenguru látható a képen, lehet az egy oposszum, sőt akár egy őz is, amelyik olykor a hátsó lábaira támaszkodva eszik. A képen nem látható a farok, amely pontosabban útba igazítana. Márpedig ha valaki egy kengurut akarna ábrázolni, biztosan azzal kezdené, mivel az állat a D betűben kuporog, a farka körbe foghatná a betű alját. Woods azt is hangsúlyozta a Guardiannek, a képe és a szöveg között nincs ilyen értelmű összefüggés, a kézirat nem felfedezésekről szól, sőt alapvetően nagyon is érdektelen könyvecske. Karosszékben A Physorg arról számol be, hogy a sajtóvitát arról, hogy az európaiak közül melyik ország fedezte fel Ausztráliát valójában a galéria gerjesztette, ők írták ugyanis határozottan tájékoztatójukban, hogy a képen kenguru látható – ami bizonyítja a portugálok elsőségét.
Így fedezte fel Szent-Györgyi a C-vitamint Ki fedezte - árak, akciók, vásárlás olcsón - Almeida David Tyrrell mellett helyezkedett el, aki a náthát kutatta. A vizsgálatok során a csapat betegek orrvából származó mintákat tanulmányozott, hogy megtalálják a megfázást előidéző vírusokat. A mintákat Almeida is elemezte, a szakértő influenzavírusokra emlékeztető, de azoktól több szempontból is eltérő kórokozókat talált. Az Almeida által azonosított vírusokat utóbb humán koronavírusokként írták le. A kutató 1965-ös tanulmányát először visszautasították, mert kollégái úgy vélték, hogy képei rossz minőségűek, és influenzavírusokat ábrázolnak. A publikáció, illetve az első koronavírusokról készült felvételek csak két évvel később jelenhettek meg. A kórokozók ezen csoportját Almeida, Tyrrel és egyik munkatársuk, Tony Waterson nevezték el a felszínükön látható, napkoronára emlékeztető fehérjetüskékről. A kutató később a londoni Wellcome Institute-nál helyezkedett el, 2007-ben, 77 éves korában halt meg.
A kényszernevek végül a vitaminokon ragadtak, bár később kiderült, hogy B-vitaminból számos különböző fajta létezik. McCollumnak köszönhetjük a D-vitamint is, ő fedezte fel ugyanis, hogy a kalcium és a foszfor mellett az állati zsír hiánya is hozzájárul az angolkór kialakulásához. A tudós felismerte, kell, hogy legyen egy köztes faktor, ez lett a szintén zsírban oldódó D-vitamin. Jó, jó, de ki látta? Az 1920-as évekre tehát már nyilvánvalóvá vált, hogy vitaminok léteznek, bár látni valójában még senki sem látta őket. 1926-ban aztán két holland (B. C. P. Jansen és W. F. Donath) végre kinyerte a rizsből a beriberit gyógyító B 1 -vitamint, amiből egy milligramm század része is elég volt ahhoz, hogy egy beteg galambot meggyógyítson. Ha áttekintjük a beriberi gyógymódjának, azaz a B 1 -vitaminnak a kutatási történetét, látszik, hogy Sir Frederick Hopkins nem csak szerénykedett. Sem időben, sem térben nem esik ugyanis egybe egy-egy vitamin felfedezése, elnevezése és konkrét izolációja. Nézze csak meg a B 12 - és a C-vitamin történetét!
A "második flottával" jöttek az első szabad telepesek, akik elkezdtek erőteljesen feltárni a zöld kontinens kiterjedését. A kontinens eredetileg "Új"Holland "a végén a 18. és a 19. század elején a gyenge kezet az angol hydrographer Flinders vált ismertté, mint" Ausztrália ". Bennszülöttek ekkorra brutálisan kiirtották gyarmatosítók. Őslakosok portyázó, vadászat, bennszülöttek vadásznak méreg ölte fizetett díj. Belül száz évvel megjelenése után a brit szárazföldi legtöbb helyi emberek kiirtották, és a túlélők felfelé kell kerekíteni a központi régióban, a kontinens kihalt és élettelen. Újabban új tények ismertté váltak. Tehát még mielőtt James Cook ezen a déli kontinensen meglátogatott egy másik brit - William Dampier. 1432-ben pedig a kínai tengerész Zeng látogatott Ausztráliába. Mégis a modern világhatalmak egyike semolyan országnak tekinthető, amely a világot a zöld kontinens felé nyitotta. Az első, régen az európaiak előtt, az ókori egyiptomiak meglátogatták. Az eukaliptusz olaját mumifikálták - egy fa, amely csak Ausztrália északkeleti részén nőtt fel.
Ennek eredménye, hogy az ózonlyukak csökkenésnek indultak, de nem tűntek el teljesen. Ennek magyarázata lehet a kanadai tudós szerint, hogy a kozmikus sugarak jelentős kiváltó szerepet játszanak mind a sarki, mind a trópusi ózonlyukak kialakulásában. (Forrás: Kép:)