A trilógia következő epizódja 2013 decemberében kerül a mozikba A hobbit: Smaug pusztasága címen. Szereplők [ szerkesztés] Sir Ian McKellen mint Szürke Gandalf ( Gandalf the Grey) (magyar hangja Bács Ferenc) Martin Freeman mint a fiatal Zsákos Bilbó ( young Bilbo Baggins) (magyar hangja Görög László) Richard Armitage mint II. "Tölgypajzsos" Thorin ( Thorin II "Oakenshield") (magyar hangja Széles Tamás) Andy Serkis mint Gollam ( Gollum) (magyar hangja Láng Balázs) Manu Benett mint Azog a Pusztító ( Azog the Defiler) szinkron!
Persze mindez semmit nem érne, ha egyébként a látvány nem lenne abszolút a csúcson. De a Weta szakemberei ezúttal sem hagytak minket cserben, megmutatták, nem hiába telt el 10 év a Király Visszatér bemutatója óta. Gollam pedig újfent keményen büntet. Aki olvasta a Hobbit-regényt (korábbi fordításban A babó), abban azonban felmerülhet a kérdés, hogy lehetséges, hogy egy viszonylag vékony, főként gyerekeknek szánt meséből három részt forgatott Jackson, miközben a sokkal tartalmasabb Gyűrűk uránál könyvenként jutott egy epizód. Nos, először is, a Gyűrűk urát semmiképp sem lehetett volna teljesen könyvhűen megfilmesíteni, az egy lehetetlen feladat, ezt annak idején maga Tolkien is megmondta, mikor még élt. Ott tehát az volt Jacksonék feladata, hogy a könyvek egyfajta "kivonatát", esszenciáját, lényegét vigyék filmre úgy, hogy az eredeti hangulat és mondanivaló megmaradjon, és erre alkalmas volt a regényenként egy film. A hobbit esetében azonban lehetősége volt arra a rendezőnek és a forgatókönyvíróknak (aki közül az egyik maga Jackson felesége), hogy a Gyűrűk uránál sokkal inkább hűek maradjanak a könyvhöz.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Der Hobbit - Eine unerwartete Reise című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Internet [ szerkesztés] Könyvek [ szerkesztés] J. Tolkien. A hobbit. Európa Könyvkiadó, Budapest (2006) J. A Gyűrűk Ura - A Király visszatér.
Még jó, hogy a történetben eredetileg is szerepelt Gollam, mert így bemutatható, hogy mennyivel jobb Gollamot tudnak csinálni most, mint anno, és így 2012-ben továbbra is ő lehet a digitális karakterek királya. A Gyűrűk Ura -trilógia szerintem anno nagyon jól egyensúlyozott a történet és a látvány között, remek lehetőségeket adott egy csomó kitűnő színésznek, hogy megmutassa a tehetségét egy-egy jó jelenetben. A hobbit ban érzésem szerint ez az egyensúly megborult a látvány javára. Kellett volna még pár hónap a forgatókönyv csiszolására. Ami azért érdekes, mert egyébként egy vékony, kb. 150 oldalas regény megfilmesítéséről beszéltünk eredetileg, de mire a megvalósítási szakaszba ért, addigra viszont egy új trilógiává érlelődött a dolog. Ami azt hozta magával, hogy a mű az már nagyon nem A hobbit feldolgozása – sokkal inkább egy Gyűrűk Ura prequel. Ahhoz, hogy trilógiává nyújtsanak egy vékonyka regényt, ahhoz persze erre is volt szükség: így feldúsíthatták a történetet egy csomó olyan jelenettel, amibe egyfelől, behozhatták a LOTR egyes szereplőit, mint pl.
Galadriel. Másfelől meg ezekkel a jelenetekkel sokkal jobban összeköthették Zsákos Bilbó kalandjait a Gyűrűháború eseményeivel. Temérdek utalást láthatunk a későbbi eseményekre, amiket mi már értünk, a karakterek meg még nem értenek. A jelenetek – akár az eredeti regényből valók, akár pedig ilyen kiegészítések – remekül működnek egyébként: szépen megkomponáltak, a színészek remekelnek bennük, minden klappol. A probléma inkább a jelenetek összekötésével van: néhol kissé ötletszerűen vannak egymásra dobálva, a szereplők bizonytalan hobbit módjára bukdácsolnak egyik eseménytől a másikig. Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy 10-15 perces miniepizódokból álló tévésorozat első szezonját daráltam volna le három óra alatt. Egy sorozat felvezető szezonját, ahol a készítők nyilván nem akarják ellőni az összes puskaporukat, hanem tartalékolnak a későbbiekre. Viszont majd' minden egyes ilyen "epizód", minden egyes jelenet el tudott varázsolni. Martin Freeman remek Bilbo, Richard Armitage kitűnő Thorin, Ian McKellen meg nyilván álmából felébredve is tudja hozni Gandalf karakterét.
Az osztályokban folytatott tréningek sokkal hatékonyabbak, mint az időnként és külső konzulenssel folytatottak. A tanárok által, az osztálytársakkal együtt megtapasztalt szociális készségek tovább gyakorolhatók a mindennapokban, és a társak jelenléte még figyelmeztetés is lehet a tanultakkal ellentétes viselkedés elkerülésére. ) Az oktatás tartalmának átalakulása feltételezi a pedagógusok képzésének és továbbképzésének átalakítását. A feladat nem csupán a lépéstartás, hanem az, hogy a pedagógusok a fejlődés ágenseivé váljanak, azaz a nemzeti alaptantervekben előírt értékek közvetítésében támogató szerepet töltsenek be. Olyan módon kell szervezni az iskolai folyamatokat, hogy a tanulók iskolai élményei teljesítménynövekedést eredményezzenek. Szociális képességek fejlesztese. A szociális képzés alternatív oktatási módszerei A szociáliskészség-fejlesztő programok sikerességének elengedhetetlen feltétele a helyes oktatási módszer megválasztása. A szociáliskészség-tréningeknek az oktatási programmal magunk elé tűzött célnak megfelelő szociális készségeket kell tanítaniuk.
Alapelvek A művészeti nevelés, mint komplex személyiségfejlesztés kell, hogy megjelenjen. Az eltérő képességű és szocializációjú gyerekek együttműködési képességének fejlesztésével valósulhat meg az együttnevelés, és a célok teljesülése. A munkában a művészeti nevelés ismeretanyaga mellett egyenrangú feladat a szociális kompetenciák fejlesztése is. A gyerek csak támogató, szeretetteljes légkörben képes alkotni. Leírás: Az alkotási folyamat közben történő fejlesztések elsősorban készségfejlesztések, ahol nem az ismereteken, hanem azok alkalmazásán van a hangsúly. Ahhoz, hogy a vizuális kommunikáció rendszerében dolgozzanak, kettős ismeretrendszer kell: a "mit", és a "hogyan"? Együttműködési képességek fejlesztése • Igazgyöngy Alapítvány. A "mit? " kérdéskör lehetőséget ad más tantárgyak tananyagtartalmaihoz való kapcsolódásra is, ismereteket kér a gyerekektől, más tananyagtartalmakban, de új megközelítésekbe helyezve, egyben jelezve azt is, hogy a vizualitás, a képi megjelenés milyen fontos az ismeretek megszerzése, értelmezése, mások számára érthetővé tétele szempontjából.
A műveltségi területek követelményei áthatják az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Szabályozottságában figyelembe veszi az erkölcsi, a társadalmi és politikai, a közösségi, valamint az egészségi szempontokat (hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció). ) A kötelező oktatás követelményei és a műveltségi területek kognitív elemei mellett nem fogalmazódnak meg azok a fontos szociális készségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók könnyebben tudják áthidalni a tanulási sikertelenséget és a társadalmi beilleszkedés problémáit. A tanulók személyiségfejlesztésének folyamata csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programjai teret nyitnak egy színes, sokoldalú iskolai életnek, ha fejlesztik a tanulók önismeretét és együttműködési készségüket. ) Hatékony környezet, tanárokkal való együttműködés (... Szociális képességek fejlesztése. ) A pedagógusok meggyőzése és egyetértése elengedhetetlenül fontos a változáshoz, mert a szociáliskészség-tréning módszerei csak a tanárok együttműködésével vezethetők be és tarthatók fenn az iskolai gyakorlatban.
Fontos tudnunk, hogy a kognitív (értelmi) és az érzelmi képességeink együttesen, közösen fejlődve határozzák meg a szociális képességeinket, ezektől függ, hogy milyen eredményes lesz a későbbiekben a társas viselkedésünk. Na de mi is az a szociális kompetencia és hogyan tudjuk fejleszteni? Szociális készségeinket is, (mint a legtöbb készségünket) tanulás útján sajátítjuk el. A felnőttek példamutatása, emiatt kiemelkedő fontosságú ezen témakörben. A gyermekek megfigyelik a felnőttek viselkedésmintáit és ezekből építik ki saját repertoárjukat. Kezdetekben a szülőktől látott mintákat csak a már átélt szituációkban alkalmazzák, majd az érési folyamat eredményeként kiterjesztik azokat különféle változatos helyzetekre is. (ezt hívjuk generalizációnak) Minél több pozitív választ és megerősítést kap egy gyermek egy adott viselkedésmintára, annál több különböző helyzetben fogja alkalmazni. Ovisuli kulissza | Szociális képességek fejlesztése | Ovisuli. Egy rendkívül egyszerű, hétköznapi példa erre: az a gyermek, aki otthon folyamatosan azzal találkozik, hogy megosztják az ételt egymással a családtagok, a későbbiekben felszólítás nélkül fogja megkínálni társait az elemózsiájából.
az ún. keretes rajz. ) 11. Problémakezelés, problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás. (Az ötlet-tervezés folyamatában, ami a kivitelezésben folytatódva teljesedik ki. ) 12. Kritikai gondolkodás. (Főleg az értékelés, önértékelés fázisában). 13. Szabályalkotás, szabálykövetés. (Bizonyos típusú feladatoknál, főleg a konstruáló tevékenységekben. ) 14. Kreativitás, nyitottság, rugalmasság. (Erről szól alapvetően az alkotás…) V. Társas kompetenciák 15. Empátia. (Illusztrációk készítésénél, érzelmeket kifejező alkotásnál, illetve a kooperatív tanulásszervezéssel megoldott feladatoknál. ) 16. Kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség. (Fontos a vizuális kommunikációt verbális kommunikációval is kiegészíteni, a többi művészeti ág sajátos kommunikációs nyelvezetére is kiterjesztve. ) 17. Együttműködés. (Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása. ) 18. Konfliktuskezelés. ) 19. Segítségkérés. (Kezdetben gyakori. Később ki kell alakítani annak képességét, hogy csak akkor kérjenek segítséget, ha szükséges.
A szociáliskészség-tréning két leggyakoribb módszere: a DSST, a direkt szociáliskészség-tréning (Direct Social Skills Training); az SCT, a szociális kognitív trénig (Social Cognitive Training). A DSST-módszerek során az adott készségekről beszélgetnek a diákok, a megbeszélés után szerepjátékokban gyakorolják a szóban forgó készségek helyes használatát. Az SCT-módszer azonban, amely lényegében hipotetikus problémamegoldás, sokkal gyakrabban használt a mindennapokban. A leghatékonyabb tréningek direkt oktatást, modellezést és utólagos megerősítést alkalmaznak. A legkevésbé hatékonyak azok a módszerek, amelyek hipotetikus szociális helyzet megoldását gyakoroltatják. ) A tapasztalatok szerint az SCT- és a DSST-módszerek akkor vezetnek a legjobb eredményre, ha kombináljuk őket. ) A megvalósított kísérleti program módszere A program megvalósítására az egész osztály részvételével történő DSST- (Direct Social Skills Training) programot tartottam ideálisnak. A program tartalma és kivitelezése megbecsülést közvetített a diákoknak.