Platón (i. e. 427-347) Raffaello Athéni iskola cimû festményének részletén Platón és Arisztotelész látható. A fölfelé mutató alak, Platón az ideák világára irányítja a figyelmet, Arisztoteleész pedig a konkrét tapasztalati valóságra. Athénban született. Elõkelõ athéni család sarja volt. (anyai ágon Szolón rokona) (Eredeti neve Arisztoklész volt, de ezt széles válla miatt Platónra (széles) változtatják. ) Kiváló testi és szellemi képzésben részesül. Az állam - Platón - Régikönyvek webáruház. Fiatalon költésztettel foglalkozik (vers, tragédia) de Szókratésszel való találkozása után megsemmisíti mûveit. Filozófiai fejlõdésére Kratülosz (Hérakleitosz gondolatait közvetíti) és Szókratész gyakorolt maradandó hatást. I. 407-tõl hallgatta Szókratész tanításait egészen a mester haláláig. Utána menekülni kényszerül Athénból Megarába (Eukleidészhez), majd visszatér Athénba. Késõbb háromszor is ellátogat Szüraküszaiba ( I. ill. II. Dionüszosz kívánságára), de mindhárom útja sikertelen volt. Szüraküszaiban az ideális államot igyekezett megvalósítani, de az udvar (és a kor) ellenállása miatt ez meghiúsult.
Platón szerint a szépség örökké változatlan ideájára irányul a filozófus figyelme (ld. Lakoma vagy Szümposzion). A jó és szépi egyet jelent az igazságos fogalmával. A szép oka a jónak, s azért foglalkozik az ember szép dolgokkal (pl: bölcselettel) mert ennek eredménye a jó. A bölcsesség a jó lényegi megismerése. Platón 3 híres hasonlattal világította meg a jó ideájának természetét: Naphasonlat Osztott vonal hasonlat Barlanghasonlat Anamnézisz (visszaemlékezés) elmélete: püthagoreus gyökerekbõl és az orphikus hagyományból (a test a lélek börtöne) ered. ( A geometriában járatlan embert ráébreszthetjük kérdések segítségével a tudásara, mert eredendõen megvolt benne) Az igaz véleményeket oksági gondolatmenettel kell kötözni az emberi lélekhez, mert különben elillan. Ehhez szükséges a visszaemlékezés. Tehát tulajdonképpen a tanítás és a tanulás visszaemlékezés. Sorozat: Platón összes művei | Atlantisz Könyvkiadó. (Az emberi lélek mielõtt beköltözött volna a testbe, ivott a felejtés folyójának vizébõl, ezért nem emlékezhet az ideák világára. )
A közösség a munkamegosztáson alapul. A tökéletes állam létrehozásához fontos, hogy polgárait már kora gyermekkoruktól, mindenkit a saját képességeinek megfelelően a legjobb neveltetésben részesítsenek. Platón szerint – akárcsak a lélek – az államot alkotó emberek is három nagy csoportra oszthatók: Uralkodó vagy oktatók rendje: a polgárok helyes életmódjáról csak a bölcsek képesek gondoskodni, ezért Platón szerint fontos, hogy az állam élén filozófus királyok álljanak Az őrök vagy katonák rendje: ők gondoskodnak az állam külső és belső védelméről. A többi állampolgár vagy a földművesek rendje: a kézművesek, az iparűzők, földművesek tartoznak ide. A "filozófus királyok" csak az előírt képzés teljesítése után foglalhatják el vezetői pozíciójukat. Platón az allas bocage. Ez a képzés összesen ötven évig tart. A képzés terve a következő: Elemi nevelési szakasz: zene, költészet és testnevelés. Ez a képzés a gyerekkortól egészen a huszadik életévig tart. Tudományos képzés: matematika, csillagászat és harmóniatan (10 éves időtartammal) Dialektikus képzés: filozófia (5 év) Gyakorlati tevékenység az államban (15 év) Kormányzás átvétele.
A dilógus, mint módszer: A szofisták és Szókratész is használták, de Platónnál tudatosan használt új irodalmi mûfajjá vált. Ez valójában egy szigorúan szabályozott kérdés-felelet formájú párbeszéd a kérdezõ (mester) és a válaszoló (tanítvány) között. A kérdezõ fejti ki a nézeteit (kérdéseik sorozatában), a válaszoló csak az egyetérthet, vagy nem érthet egyet legfeljebb azt jelezheti, hogy nem érti a kérdést, de ahhoz nincs joga, hogy saját állláspopntját kifejtse. A dialógus zerkezete a következõ: célkitûzés alaptétel rögzítése bizonyítás Társadalomelmélet és etika: Társadalomfilozófiai munkái közül kiemelkedik az Állam. (Fontos azonban, hogy az ebben írt nézeteit késõbb felülvizsgálja a Törvényekben. Platón az allan poe. ) Az Állam (Politeia) kiindulópontja az igazságosság. Szerinte az igazságos ember boldog, az igazságtalan boldogtalan. Az igazság általánosan érvényesülõ formája lehet az állam. Az államban 3 emberfajta létezik: arany (vezetõk), ezüst (segéderõk, hadsereg), bronz-vas (kézmûves-földmûves).
Az érzékelhetõ dolgoktól független, örök realitás világát képezõ formák tanát dolgozta ki, szembeállítva ezt az univerzummal, ami élõ teremtmény. A hagyomány Szókratésznak tulajdonította a defíníció felfedezését, s Platón ezt folytatva ("a miben áll? " kérdést boncolgatva) jut el az õsképhez. (eidosz, idea) Az eidosz (forma, fajta), az idea (alak, jelleg) és az úszia (lét, lényeg) ugyanarra a változhatatlan, örökké létezõ csoportra vonatkoznak. Az érzékelhetõ világ dolgai részesednek az ideákban, s azokkal a részesedés (methexisz) viszoonyában állnak. Platón: Állam | Atlantisz Könyvkiadó. (Azt azonban Platón sem taglalja, hol vannak ezek az ideák és hogyan részesedünk belõlük. ) A részesülõben a részesülés után megjelent tulajdonságnak ugyanaz a neve, mint az ideáknak, amelybõl részesült. Nem tudjuk egész pontosan, hogy mi mindennek van ideája, de a következõknek biztosan van: viszonyok (egyenlõ, kisebb, nagyobb) matematikai idomok (háromszög, kör, négyzet) érzetminõségek (hideg, meleg, fekete, fehér) elemek (tûz, víz, föld, levegõ) értékek (szép, jó) fajták (ember, ló).
c. fejezet A tudásszerető gyönyöre a létező szemléletében gyökerezik, és ez különb, mint a többi értelmetlen gyönyör. A legtöbb ember az igazságosságot kénytelenségből vállalja, mert az középút a két véglet: a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között. Az a tudás, amelyet a geometria célul tűz ki, az örökérvényűek tudása. 525. oldal, 7. könyv Mindenkiben benne lakozik valami vad és törvényszegő fajtája a vágynak, még bennünk is, akik látszatra nagyon is mértékletesek vagyunk: álmainkban mutatkozik ez meg világosan. Az ember lelke mélyén egy gonosztevő szunnyad c. fejezet Akár egy csöpp medencébe pottyanunk bele, akár az óceán közepébe, mindenképp úsznunk kell! Ellenérv: a nő természete különbözik a férfiétól c. fejezet A túlságos szabadság szolgaságra vezet. VIII. könyv, 14. rész Férfi és nő természete szerint minden szakmára egyaránt alkalmas; csak a nő gyengébb. V. Platón az allan barte. könyv, 4. rész
Részletek Elfogadom
Kérdés Válasz Az Úr napja (a hét napjainak vonatkozásában) a vasárnap. A kifejezés ebben az értelemben csak egyszer fordul elő a Szentírásban. A Jelenések 1:10-ben ez áll: "Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögött hatalmas hangot hallottam, mintha trombitáltak volna". Mivel János apostol nem részletezi "az Úr napjának" jelentését, azt feltételezhetjük, hogy a célközönség, az első századi keresztyének már jól ismerték a fogalmat. Némelyek úgy értelmezték, hogy az Úr napja a sabbat újszövetségi megfelelője. A sabbatot Isten rendelte Izrael népe számára, hogy emlékezzenek az egyiptomi szabadulásra (5Mózes 5:15). A sabbat péntek napnyugtakor kezdődött, és szombat napnyugtakor ért véget, és ezen a napon teljesen meg kellett pihenni minden munkájukból, ahogy a Teremtő is megpihent a hetedik napon (1Mózes 2:2-3, 2Mózes 20:11, 23:12). A sabbat egy különleges jele volt annak, hogy az izraeliták kiválasztattak arra, hogy a Magasságos követői legyenek. Az segített megkülönböztetni őket a környező népektől, hogy megtartották a sabbatot.
Ez az a nap, ez az a nap, mit az úr szerzett, mit az úr szerzett! 2x örvendjünk, vígadjunk e napon! mert ez az a nap, ez az a nap, mit az úr szerzett! Jézus az Úr, Jézus az Úr, akit szolgálunk, akit szolgálunk. szolgáljuk hûséggel szent nevét! mert Jézus az Úr, Jézus az Úr, akit szolgálunk! Eljön az Úr, eljön az Úr, akit úgy várunk, akit úgy várunk. 2x egy szívvel mondjuk, hogy jöjj vissza már! ó, jövel Uram, jövel Uram, jövel Úr Jézus!
Az Úr napjáról szóló ószövetségi versek gyakran a fenyegető közelség és a félelemmel teli várakozás érzetét keltik: "Jajgassatok, mert közeledik az Úr napja" (Ézsaiás 13:6); "Mert közel van a nap, közel van az Úr napja! " (Ezékiel 30:3); "Reszkessen az ország minden lakosa, mert jön az Úr napja, bizony, közel van már! " (Jóel 2:1); "Hatalmas tömeg van az ítélet völgyében, mert közel van az Úr napja az ítélet völgyében! " (Jóel 4:14); "Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! Mert közel van az Úr napja" (Zofóniás 1:7). Ez azzal magyarázható, hogy az Úr napjára utaló igerészek – számos más ószövetségi próféciához hasonlóan – gyakran egyszerre szólnak a jövendölés közeli és későbbi beteljesüléséről. Az Úr napjára utaló ószövetségi igék némelyike olyan történelmi csapásokról szól, amelyek részben már beteljesedtek (Ézsaiás 13:6–22; Ezékiel 30:2–19; Jóel 1:15, 3:14; Ámósz 5:18–20; Zofóniás 1:14–18), míg mások az idők végén bekövetkező isteni ítéletet vetítenek előre (Jóel 2:30–32; Zakariás 14:1; Malakiás 4:1, 5).