Időskori demencia – diagnózis és terápia A várható élettartam növekedésével a szenior korúak számának és arányának növekedését figyelhetjük meg (3). Ezáltal azoban új kihívásokkal is szembesülnünk kell: az időskori demencia vezető diagnózissá vált a neuronális eredetű betegségek között. Mintegy 36 millió ember érintett világszerte és ez a szám 2030-ra várhatóan eléri a 60 milliót (2). Az időskori demencia egy kiterjedt, központi idegrendszert érintő betegség, amely a mindennapi életet megnehezítő kognitív, érzelmi és viselkedésbeli eltérésekkel jellemezhető. Időskori Demencia Lefolyása, Fiatalkori Demencia - Egészség | Femina. A betegség lefolyása egyénenként változó lehet, amelyet nagyban befolyásol az alap egészségi állapot és a genetikai háttér. Időskori demenciák közé sorolható és egyben leggyakoribb betegségek az Alzheimer- kór, a vaszkuláris (ér eredetű) demencia és a Lewy-testes demencia. Kockázati tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában: Melyek az időskori demencia fő jellemvonásai? A diagnózis A betegség korai felismerése, a klinikai, biokémiai, struktúrális, metabolikus jegyek időben történő azonosítása kiemelt fontosságú a betegség lefolyása szempontjából (2).
Az időskori elbutulás (demencia) sokakat érintő, szörnyű betegség, melynek tünetei ugyan többé-kevésbé mérsékelhetőek, lassíthatóak, gyógyítani ma sem lehet. A philadelphiai Temple University kutatóinak nemrégiben publikált eredményei azonban bizakodásra adnak okot. A magasabb agyi funkciók károsodásával járó időskori demencia napjainkra szinte népbetegséggé vált. Csak Magyarországon mintegy 500-800 ezer idős ember szenved a demencia bizonyos tüneteitől, szerte a világon évente milliószám diagnosztizálják az új eseteket. Alzheimer-kór: kinél van nagyobb kockázata az Alzheimer-kór kialakulásának? Lassítható-e a betegség lefolyása? - Magyar kutatási eredmények. Az időskori elbutulás lefolyása ugyan egyénenként változó, kialakulása általában egészen ártatlan tünetekkel kezdődik. Enyhe memóriazavar, alig észrevehetően gyengülő beszédképesség, kisebb egyensúlyzavarok, de tipikus tünet például a főzési késségek megváltozása is. Sokszor a hozzátartozók csak évek múltán, visszaemlékezve veszik észre a betegség első tüneteit. Kép: A demencia nem egy konkrét betegség, hanem tünetegyüttes, megjelenésének számos oka lehet. Akad néhány, amely visszafordítható (B12 vitamin hiánya, pajzsmirigy-alulműködés), de a legtöbb esetben olyan kórok okozzák, melyek tünetei ugyan enyhíthetőek, de nem gyógyíthatóak.
2019. feb 4. 14:47 Világszerte ötvenmillióra becsülik a betegek számát / Illusztráció: Shutterstock Ma is tabutéma itthon a demencia, azaz az időskori szellemi hanyatlás, annak ellenére, hogy egyre több családot érint. Hazánkban 150-300 ezer főre tehető a betegek száma, amely becslések szerint Európában évente 4 millióval emelkedik. Összeállításunkban szakértőink arról beszéltek, melyek a legfontosabb tudnivalók a téma kapcsán. Áttörés az időskori demencia kutatásában - Körkép.sk. Sok esetben megelőzhető A betegség nem az öregedés természetes velejárója. Kezdetben az emlékezet zavarával jár, később azonban a személyiség megváltozásához és az önellátási képességek elvesztéséhez vezet. Hátterében számos betegség állhat, leggyakoribb közülük az Alzheimer-kór. Enyhe fokú, közepesen súlyos és súlyos stádiuma van. – A demencia az esetek egyharmadában megelőzhető lenne, mert gyakran szív- és érrendszeri betegségekkel van összefüggésben! Az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség mind növelik kialakulásának kockázatát. Fontos a korai felismerés, hiszen a szellemi hanyatlás folyamata lassítható – hangsúlyozza dr. Egervári Ágnes neurológus.
– Ehhez azonban – tette hozzá – megfelelő felkészültségre van szükség, tudni kell, melyek a legnagyobb kihívást jelentő változások: ► A kommunikációs készségek gyengülése – pl. nehezen találja a beteg a szavakat, érzékeny egyes hangok magasságára, erejére. Tipp: Keressük a szemkontaktust, szólítsuk a beteget a nevén, vagy ahogyan mindig is szólítottuk (mama, papa stb. ), ügyeljünk a testbeszédünkre (pl. a szorosan összefont kar idegességet sugallhat), hanghordozásunk legyen szerető, de ne olyan, mintha gyerek lenne az illető. ► Személyiség- és viselkedésbeli zavarok – leggyakoribbak közülük az agresszió, a nyugtalanság, a szorongás. Tipp: Nyugtassuk meg a beteget, hogy biztonságban van és számíthat ránk, ne vitatkozzunk vele. Ha szükséges, tereljük el a figyelmét, ebben segít a zene, az éneklés, a tánc. A viselkedési problémákra megoldást jelenthet a kiváltó okok kezelése, ezért fontos megtalálni ezeket, pl. valamilyen változás a megszokott környezetben. A látási és hallási problémák is hozzájárulhatnak a nyugtalansághoz, sőt a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is.
Gyakori a depresszió, a kimerültség okozta demencia-szerű tünet is. A tünetek nagyon színesek, a különböző fajta demenciákban részben eltérőek lehetnek. Az első panasz általában a feledékenység, az időpontok, események megjegyzése problémát jelent. A beteg szókincse szegényes lesz, zavart lehet a tér- és időbeli tájékozódás. Gondot okoz a figyelem megosztása, a döntések meghozatala, a cselekvések előre tervezése. Más esetekben a személyiség, a viselkedés megváltozása lehet a vezető tünet. Az érintett kritikátlanná, agresszívvá válhat vagy éppen érdeklődését veszti, nemtörődöm lesz, elhanyagolja magát és a környezetét. Kialakulásában szerepe lehet a genetikának? Természetesen ismertek genetikai hajlamosító tényezők is. Az apolipoprotein E gén epszilon 4 alléljének öröklődése 2-3-szorosára növeli az Alzheimer-kór valószínűségét. Emellett szintén magasabb a betegség kialakulásának esélye, ha valakinek az elsőfokú rokona szenved ebben a kórképben. A korábban említett Huntington kór egy örökletes betegség.
Az idén az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán Amszterdamban mutatták be a kutatás eredményeit, neves szakértőkből álló bizottság döntése alapján a legfontosabb újdonságokat összegző szekcióban. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló kutatómunka nemzetközileg is kiemelkedő, a témával ugyanis mindössze néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte, és speciális, koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül mindössze egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban - áll a közleményben, amely kiemeli: évente összesen 7, 7 millió új demens beteget regisztrálnak világszerte. A demencia az egyik leggyakoribb időskori betegség, előfordulása az átlagéletkor emelkedésével évről évre nő. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Olvasd el ezt is! Alzheimer: a betegek többsége későn fordul orvoshoz! Mik az Alzheimer tünetei? Megelőzhető a betegség? Szakorvos válaszol » Forrás, fotó: MTI BABA FEJLŐDÉSE HÓNAPRÓL HÓNAPRA Mikor mit tud a babád? Milyen vizsgálatok várnak rá?
AZ OECD új elemzésében rávilágít, hogy az inflációs kilátások sokkal rosszabbak, mint fél évvel ezelőtt voltak – most benéztünk a számok mögé. Nagyon mellélőttek: sokkal magasabb a magyar infláció, mint az OECD remélte. Felrobban az infláció a világban AZ OECD tavaly demeberben, valamint idén júniusban is elemzést készített arról, hogy tagországaiban mekkora lehet a várható éves infláció mértéke 2022-re nézve. Ebből pedig nem rajzolódik ki túl pozitív kép: elemzésükben sokkal rosszabbak az inflációs várakozások erre az évre, mint decemberben voltak, Magyarországnak például 10, 3%-os átlagos inflációt jósolnak most, de nem volt ez mindig így... Mint infografikánkon is látszik, hazánknak az OECD decemberben 6 százalékot alig elérő inflációt jósolt, ezt azonban most csaknem a duplájára, 10, 2 százalékra módosította. Abban nagyjából egyetértés mutatkozik tehát a hazai szakértőkkel, hogy az év végére talán megállhat az infláció növekedésének üteme, viszont hogy valóban helytálló lesz-e a jóslat, csak az év végén derül ki. Ahogy látjuk, a világ legerősebb gazdaságai sem kerülték el a komoly pénzromlást.
Mit jelent ez az országnak? Ha az OECD jóslata beválik, és valóban 10, 2 százalékos lesz 2022-ben az infláció Magyarországon. Akkor olyan történik, amire 1999 óta nem volt példa hazánkban. Akkor volt ugyanis utoljára olyan, hogy az éves hazai infláció két számjegyű volt, egészen pontosan 10 százalékos. Ekkora mértékű átlagos éves drágulás tehát 23 esztendeje nem volt - akik tehát idén érettségiznek, még nem is éltek olyan Magyarországon, ahol ennyire gyorsan romlott volna a pénzük értéke. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Ma már szinte teljes az egyetértés abban, hogy 2021. Index - Gazdaság - A svájciaknak sok a 3 százalék alatti infláció is: kamatot emeltek a svájciak és a britek is. az infláció újraéledésének éve lehet a világban. Az első jelei már látszanak is a folyamatnak, de... Részben globális, részben pedig hazai hatások miatt a következő hónapokban régóta nem látott infláció jöhet Magyarországon. Az idei év, de akár a következő évek fő sztorija lehet a gazdaságban az infláció. Erre pedig a befektetések terén is érdemes felkészülni. Az MNB proaktív módon és határozott lépésekkel fog fellépni az inflációs kockázatok ellen (idén 4%-os, akár afölötti infláció lehet 6% körüli növekedés mellett), biztosítva az... Június 23-ától emelkedik a jegybanki alapkamat.
Sokkal rosszabbra módosította az OECD a világ országainak inflációs kilátásait abban az elemzésben, melyet a napokban közölt. Hazánknak alig hét százalékot prognisztoziáltak 2021 decemberében, ez a jóslás azonban optimistának bizonyult. Az orosz-ukrán háború kitörése után, most júniusban ugyanis a prognózis már 10, 2 százalék lett 2022 egész évére vonatkozóan. Az olajáron múlik az infláció mértéke - Blikk. Bár Magyarország egyáltalán nem álll rózsás helyen a listán, bőven akadnak olyan országok, ahol még rosszabb a helyzet. Ha volt is remény arra, hogy a nemzetközi gazdaság lassan ugyan, de helyre tud állni a két évvel ezelőtt kitört járvány után, az ukrajnai háború egy perc alatt oszlatta el. A magas élelmiszer- és energiaárak, az ellátási lánc problémáinak folyamatos súlyosbodása azt eredményezte, hogy az infláció az egész világon folyamatosan emelkedik. Különbség csak abban van, hogy melyik országban milyen értékben drágul az élet: néhány ország megúszta a komoly sokkot, máshol azonban, köztük Magyarországon is, több évtizedes csúcsok dőlnek meg.
A Fed monetáris döntéshozó testülete, a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) júniusi kamatdöntő ülésén módosította korábban kiadott gazdasági prognózisát is. Az idei GDP-növekedési előrejelzését a testület 1, 7 százalékra csökkentette a márciusban várt 2, 8 százalékos növekedésről, a jövő évit pedig szintén 1, 7 százalékra csökkentette 2, 2 százalékról, a 2024-est 1, 9 százalékra 2, 0 százalékról. A munkanélküliségi ráta az idén 3, 7 százalék lehet a mostani prognózis szerint, míg márciusban még 3, 5 százalékot jelzett a testület. A 2023-as ráta 3, 9 százalékra emelkedik a márciusban várt 3, 5 százalékról, a 2024-es pedig 4, 1 százalékra 3, 6 százalékról. Infláció mértéke 2015 lire la suite. A fogyasztói árak emelkedésének mértéke az idén 5, 2 százalék lesz, míg márciusban még 4, 3 százalékot várt a testület, a 2023-as 2, 6 százalék lesz 2, 7 százalék helyett, a 2024-es pedig 2, 2 százalék 2, 3 százalék helyett. Hosszú távon a testület 1, 8 százalékos GDP-növekedést tart elérhetőnek, 4, 0 százalékos munkanélküliségi ráta és 2, 0 százalékos infláció mellett.
A Pénzcentrum összegyűjtötte, milyen hatása lesz a kamatemelésnek a lakossági hitelekre, befektetésekre. Sikerült megállapodásra jutni az ukrán gabonaexport újraindításának kérdésében is. A hoppon maradó katásoknak elsősorban azt javasolja, hogy próbáljanak visszatérni a munkaerőpiacra, de szerinte "számtalan olyan technika van, ami ezt megoldja". A nemrég bejelentett változás a katás vállalkozók több, mint háromnegyedét érinti, akiknek jelentős része új adózási formát kell keressen. Infláció mértéke 2019. Az Eurostat friss felméréséből az is kiderült, hogy mind a lakásvásárlás, mind az albérletek az Uniós átlagot jócskán meghaladó mértékben drágultak Magyarországon. Délelőtt az energiaárak miatt rendkívüli kormányülést hívott össze Orbán Viktor, vélhetően az itt született döntéseket jelenti majd be a miniszer. A jelentésben kiemelik, hogy Magyarországon 2018 óta romlott a helyzet, méghozzá részben az EU tétlenkedése miatt. Az EP-képviselők a sajtóközlemény szerint részletesen kifejtik aggodalmaikat Magyarországgal...
A monetáris döntéshozó testület ezért szoros figyelemmel követi majd az inflációs kockázatokat. A testület monetáris politikájának célja a maximális foglalkoztatás és két százalék körüli inflációs cél elérése hosszú távon. Emellett a bizottság folytatja a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését a májusban kiadott, a Federal Reserve mérlegének csökkentésére vonatkozó tervekben leírtak szerint. A monetáris politika megfelelő irányvonalának értékelése során a testület továbbra is szoros figyelemmel kíséri a beérkező információk gazdasági kilátásokra gyakorolt hatását. A bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják a bizottság céljainak elérését. A Bizottság értékelései során az információk széles körét fogja figyelembe venni, beleértve a közérzetre, a munkaerőpiaci feltételekre, az inflációs nyomásra és az inflációs várakozásokra, valamint a pénzügyi és nemzetközi fejleményekre vonatkozó adatokat.