ATV, 2019. augusztus 7. Az Egyenes beszéd műsorának vendége Závada Pál, akivel Krug Emilia beszélget annak kapcsán, hogy megjelent az író Hajó a ködben című regénye. Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei. Szóba kerül a Kamenyec-Podolszkij közelében 1941-ben lezajlott vérengzés. Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: "… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.
Termékadatok Cím: Hajó a ködben [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2019. június 11. ISBN: 9789631439359 A szerzőről ZÁVADA PÁL művei Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus. Fontosabb díjai Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010) Olvasson bele a Hajó a ködben [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe! (PDF)
"Ahogy Chorin odafönt belépett a szobájába, rögtön meglátta, hogy ott ül a saját mindennapi helyén, a tulajdon íróasztalánál – csak hát ellenfényben, mint árnyalak, úgyhogy hirtelen azt se tudta, ő maga ül-e ott, vagy más. Némi túlzással: maga se tudta. " Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Libri Debrecen Fórum Könyvesbolt bolti készleten Budapest, III. kerület Stop Shop Óbuda Könyvesbolt 5 db alatt Budapest, VIII. kerület Aréna Pláza Bevásárlóközpont Összes bolt mutatása Eredeti ár: 4 299 Ft Online ár: 4 084 Ft A termék megvásárlásával kapható: 408 pont 4 499 Ft 4 274 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 427 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 290 Ft 3 125 Ft Törzsvásárlóként: 312 pont Törzsvásárlóként: 408 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Jock Ewing magyar hangja: Gera Zoltán Gera Zoltán az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, többször kölcsönözte hangját Walter Matthaunak és Lino Venturának. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című amerikai filmsorozathoz kötődik, amelyben éveken keresztül volt Jock (Jim Davis) magyar hangja. A szinkron- és filmszerepek mellett a nézők többször élvezhették humorát a tévé kabaréműsoraiban is. Pác Tivald és Gera Zoltán Sterbinszky szerepében Rejtő Jenő: A néma revolverek városa című darabjának próbáján Forrás: MTI/Nándorfi Máté Későn jöttek a díjak Gera Zoltán volt az egyik kezdeményezője a Magyar Színészkamara létrehozásának. Munkája elismeréseként 1985-ben lett Érdemes művész, 2002-ben, a 33. Magyar Filmszemlén életműdíjat, 2004-ben kiváló művész címet kapott. 2012-ben vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztjét, 2013 márciusában pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Gera Zoltánt idén tavasszal választották a Nemzet Színészének, a testületben az április 4-én elhunyt Szabó Gyula helyét vette át.
Össze voltak nőve, Helga háztartásbeli volt, egész élete az édesapám körül forgott. A kettős tragédia után a házaspárt is együtt búcsúztatják majd, a közös temetés november 28-án lesz a Farkasréti temető ravatalozójánál. A két urna mellett ott lesz majd Gera Zoltán és Helga utolsó közös fotója is, amit még lapunk munkatársa készített róluk tavasszal, miután a művészt a Nemzet Színészei közé választották. Kozák Ágnes özvegy nemzet színésze helga gyász Gera zoltán
A nemzet színésze Gera Zoltán 1985-ben lett érdemes művész, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2002-ben a 33. Magyar Filmszemlén Életmű-díjjal ismerték el munkásságát, 2004-ben elnyerte a kiváló művész címet. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal, 2013 márciusában pedig Kossuth-díjjal tüntették ki színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként. 2014 áprilisában a nemzet színészévé választották az elhunyt Szabó Gyula helyére. Akkor az MTI-nek azt mondta, hálás a kollégáinak a megbecsülésért, "amely egy olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rögös volt". Fotó: MTI/Kovács Attila
Államellenes izgatás miatt kilenc hónap börtönt kapott. Szabadulása után Szolnokra szerződött, majd 1967-ben csatlakozott a Mikroszkóp Színpad alakuló társulatához. 1980-tól a Mafilm, 1987-től a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1992-től szabadfoglalkozású színészként többek között a Budapesti Kamaraszínház (Tivoli) és a Vidám Színpad deszkáin lépett fel. Gera Zoltán pályafutása során kiváló karakterszínészként a legtöbbször epizódszerepeket alakított, mindig úgy összpontosítva feladatára, mintha főszerepet játszana. Egy méltatója szerint: "Amint színre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar színészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok színes színpadra fogalmazója. " A színházi szerepek mellett az 1950-es évek közepétől több mint száz játék- és tévéfilmben tűnt fel. Olyan népszerű és méltán híressé vált filmekben játszott, mint a Bakaruhában (1957), a Külvárosi legenda (1957), a Fűre lépni szabad (1960), a Két félidő a pokolban (1961), a Meztelen diplomata (1963), Bástyasétány hetvennégy (1974), A napfény íze (1999) vagy a Prima Primavera (2009), s olyan "legendás" tévésorozatokban, mint a A Tenkes kapitánya (1963), a Bors (1968), a Mint oldott kéve (1983) vagy a Kisváros (1994).
Bárki, aki elmegy megnézni egy előadásukat, tudja, hogy nem igazán foghat mellé, mert a színészek, a közeg, az ottani légkör sugározza a professzionalizmust. Barna Zsombor 2022. május 31. Interjúk Miről álmodik a színigazgató? Megszoktuk, hogy a Játékszín előadásaira nehezen lehetett jegyet kapni, megkérdeztem tehát Bank Tamást, az igazgatót, hogyan látja a színház helyzetét napjainkban. Lovas Ildikó 2022. május 30. Interjúk "A színházban a szakmaiság kell, hogy legyen a fő szempont, aztán otthon meg ki-ki gondoljon, amit akar" Molnár Piroskát senkinek nem kell bemutatni. A ma élő egyik legnagyobb színészünk. Kitüntetéseit és elismeréseit felsorolni is nehéz lenne. Mi hajtja mégis előre ennyi pályán töltött év és oly sok remekül megformált szerep után és honnan merít erőt minden este? – erről kérdeztem a Tanárnőt. Barna Zsombor 2022. május 29.
9 (magyar-olasz filmdráma, 98 perc, 2003) 2000 Vityebszk felett 1. 3 (magyar kisjátékfilm, 6 perc, 2000) 1999 A katona 3. 8 (magyar kisjátékfilm, 23 perc, 1999) 1997 A Notre Dame-i toronyőr 8. 6 (amerikai-magyar romantikus kalandfilm, 97 perc, 1997) 1996 Retúr 9. 3 (magyar filmdráma, 85 perc, 1996) 1995 Szappanbuborék 7. 2 (magyar tévéjáték, 80 perc, 1995) 1994 Itt a földön is 7. 5 (magyar tévéfilm, 50 perc, 1994) Ébredés (magyar filmdráma, 105 perc, 1994) 1993 1991 Tékozló apa 5. 7 (magyar-amerikai-izraeli filmdráma, 81 perc, 1991) Erzsébetváros (magyar színházi közvetítés, 125 perc, 1991) 1990 Rabigában 7. 8 (magyar-bolgár tévéfilmsorozat, 59 perc, 1990) Kéz kezet mos 8. 1 (magyar vígjáték, 67 perc, 1990) 1989 Laurin 7. 0 (NSZK-magyar filmdráma, 80 perc, 1989) Alapképlet 9. 0 (magyar tévéfilm, 63 perc, 1989) 1988 Fűszer és csemege (magyar tévéfilm, 69 perc, 1988) 1986 Mami blú (magyar filmszatíra, 68 perc, 1986) Fekete kolostor (magyar tévéfilm, 102 perc, 1986) 1984 Csak ne jósoljunk!