A testi fenyítés talán már kikopott a magyar iskolákból, de a gyerekek érzelmi bántalmazása általános, és a magyar pedagógusok nagy része ma sem nézi jó szemmel, ha egy gyerek túl sűrűn hangoztatja az ellenvéleményét. Aki egy ilyen kultúrában mégis ki mer állni a véleménye mellett, az felesel, lázad, bomlaszt. A vélemény a legtöbb helyen provokációnak minősül – írtuk június 7-én megjelent cikkünkben. Az általunk kérdezett gyerekjogi szakemberek és diákjogi képviselők a legfőbb okok egyikeként emelték ki, hogy egy gyerek elsődleges feladata a kötelességeinek és annak a megismerése, hogy "hol a helye". Oktatási jogok biztosa | Kölöknet. Emellett azt is állították, hogy a gyerekek iskolai jogait többnyire sem a diákok, sem a tanárok nem ismerik. Anyagunk megjelenése előtt írásban kerestük az oktatási jogok biztosának hivatalát, de Aáry-Tamás Lajos ombudsmannal csak a cikkünk megjelenése után sikerült beszélnünk. A cikkünkre adott reakciójában az oktatási jogok biztosa elmondta, szerinte a hazai közoktatásban az oktatási jogok sérülése három fő okra vezethető vissza: A diákjogok kampányszerű terjesztése nem hoz hosszú távú eredményt, mert "azok a diákok, akik aktívan részt vállalnak az érdekérvényesítő munkában, 2-3 év alatt kikerülnek a rendszerből, és lehet elölről kezdeni az egészet, nem lehet elégedetten hátradőlni".
A szabad iskolaválasztás így leszűkül az iskolaépületre, sőt, intézményen belül is ádáz harc folyik a népszerű tanító nénikért. Az így elbillenő oktatási rendszert pedig 30 év alatt nem kezelte érdemben senki. " A közoktatási célok, kimenetek megfogalmazása és közös nevezőre hozása pedig azért lenne fontos, mert arról "mást gondolnak az oktatáspolitika megalkotói, mást a tanár, mást a szülő, a diákot meg senki meg se kérdezi. ORIGO CÍMKÉK - Oktatási Jogok Biztosának Hivatala. Márpedig ha nem tudjuk, hogy mi a cél, eszközt sem tudunk, még a legegyszerűbb kérdések megoldásához sem hozzárendelni. Ha nem tudjuk mennyit keressen egy tanár, vagy mi az a feladat, amit el kell, hogy lásson, akkor olyan butaságokat fogunk mondani, mint Parragh László. Ha csak annyit tudunk mondani a fogyatékos gyermeket nevelő, vagy a roma anyának, hogy ››add oda nekünk a gyereked, hogy jöjjön velünk integrált módon‹‹, de nem tudjuk megmondani, hogy hova és hogyan, az egész lóg a levegőben, a szereplők jogai óhatatlanul sérülnek. " Miután a 2000 milliárd forintból működtetett oktatási rendszer az egyetlen olyan állami alrendszer, amely az érintettek számára kötelező, Aáry-Tamás szerint annak céljaiért és a szereplők jogaiért harcolni kellene, de, mint mondta, azt tapasztalja, hogy az oktatás lobbistái – szemben az egészségügyével és a rendőrségével – nem nagyon érnek el sikereket.
Ilyen például ha diák támad tanárnak, diákok súlyosan, akár vascsővel is összeverekednek, késelések, szülői támadás tanárok ellen, s a felsorolást még hosszasan lehetne sorolni – mondta Tóth Ákos. A tájékoztatón elhangzott, a legkirívóbb esetek elsősorban a szakképzőkben, azon belül is a köznyelvben csak "gyűjtőnek" nevezett iskolákban mennek végbe. – Ide főleg mélyszegénységben, rossz családi körülmények között élő diákok járnak. Többségüknek nincs célja, terve az életére vonatkozóan, csak az, hogy "jól akar élni". Ha viszont van köztük néhány tucat fiatal, aki ki akar törni a szegénységből, őket biztosan elgáncsolják erőszakos társaik és visszarántják, még mielőtt kiemelkedhetnének. Így a középiskolában töltött éveknek semmi értelme nincs és idővel létrejön egy buta, erőszakos tömeg, akiket továbbra is a társadalom dolgozó felének kell eltartania. A jövő társadalma pedig mi (fiatalok) vagyunk, és számolnunk kell még egy óriási nyugdíjas réteggel. Ennyit nem fogunk elbírni, ezért már most meg kell tennünk az első lépéseket, hogy minél kevesebb diák morzsolódjon le az oktatási rendszerről, és minél többen váljanak hasznos, dolgozó állampolgárrá – mondta Tóth Ákos.
(A honlapra csak azok kerültek ki, amiket az iskolák jó elképzelésnek tartottak. )
évf. szám. 2005. febr., 107-123. old. A link már elérhetetlen. További információk [ szerkesztés] A Ratkó József Vers- és Prózamondó Verseny hivatalos portálja Híradás a posztumusz díj odaítéléséről (2006) A Magyar Versmondók Egyesülete portálján évfordulós költőként emlékeztek rá 2006-ban, születésének 70. évfordulóján. Ratkó József élete Ratkó József költészete Ratkó József: Önéletrajz (1966) Kondor Jenő: A félelem és a remény költészete (részletek) Bakonyi István: A költő és törvénytelen halottjai (könyvkritika) Jánosi Zoltán: "Új évszak kellene". Ratkó József összegyűjtött verseiről (Megjelent az Új Holnapban) Kabai Csaba: " Ami kimondható " – Ratkó József költészetéről (Irodalmi Jelen Online) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 43543101 OSZK: 000000016581 NEKTÁR: 98276 PIM: PIM68529 LCCN: n95014085 ISNI: 0000 0000 7905 3180 BIBSYS: 90939549
A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma örömmel értesíti a közvéleményt, hogy egyhangú, titkos szavazással úgy döntött, hogy az idei Ratkó József - díjat Tóth Erzsébet költő, író, publicista kapja. A díjat november 12-én, 17 órakor a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és Városi Könyvtár Kiállítótermében adják át. A Ratkó József-díjat 2009. november 12-én, csütörtökön 17 órakor a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és Városi Könyvtár Kiállítótermében adjuk át. 4400 Nyíregyháza Szabadság tér 2. Tel: 06-42-598-888 / e-mail: mzsk-titkarsag@mzsk. nyirbone. hu, Az esemény - a díjátadás ünnepi pillanatain, valamint a Ratkó Józsefre való emlékezésen túl - alkalom a rendszerváltás szellemtörténeti megidézésére. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlése, A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány, A Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi kara invitálja az eseményre az érdeklődőket! A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma örömmel értesíti a közvéleményt, hogy egyhangú, titkos szavazással úgy döntött, hogy az idei Ratkó József - díjat Tóth Erzsébet költő, író, publicista kapja.
Tóth Erzsébet író, költő, publicista kapja az idén a Ratkó József-díjat a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma döntése szerint - közölte Antall István, a kuratórium titkára az MTI-vel. A tizenöt esztendeje alapított díjat az ország keleti feléhez kötődő, de alkotásaikkal a provincializmus fölé emelkedő, európai értékeket teremtő alkotókat jutalmazzák - mondta az alapítványi vezető, a Magyar Rádió újságírója. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés díját, s az azt tanúsító, König Róbert grafikusművész által készített metszett oklevelet és a Kő Pál szobrászművész által készített plakettet november 12-én, Nyíregyházán adják át a kitüntetettnek. Az 1989-ben elhunyt Ratkó József költőről elnevezett irodalmi-művészeti díjjal eddig Balázs József írót, Nagy Gáspár költőt, Aczél Géza költőt, Szöllősi Zoltán költőt, Vári Fábián László költőt, néprajzkutatót és Elek Tibor kritikust, irodalomtörténészt, szerkesztőt tüntették ki. Az idei díjazott, Tóth Erzsébet József Attila-, és Arany János-díjas költő 1951-ben született Tatabányán, s nyolc éves koráig a szabolcsi kisvároshoz, Balkányhoz tartozó Perkedpusztán, nagyszüleinél szerezte meghatározó természeti tapasztalatait és emberi élményeit - áll a kuratórium közleményében.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének nem volt, illetve ma sincsen országos jelentőségű irodalmi és művészeti folyóirata, ezt igyekezett pótolni ez az egykori vállalás. Ratkó József költő, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Antall István rádiós-újságíró 1983 novemberében rádiós folyóiratot indított Nyíregyházán, Hangsúly címmel. A Tiszatáj, illetve a Mozgó Világ körüli botrányok sorozatától tépázott idegrendszerű helyi hatalom igen ingerülten fogadta az alapítási kísérletet. A rádiós periodika kényszerű kompromisszum volt, a nyomtatott folyóirat ügyének burkolt elodázása. A közönség előtti rádiófelvételek és rádióadások jelentős érdeklődést váltottak ki, komoly szakmai visszhangot keltettek. A három szomszédos ország magyarlakta vidékén is érzékelhető volt a hatásuk. A szlovákiai Bodrogköz, Kassáig, a birodalmi peremvidék: Kárpátalja, a romániai Partium, Észak-Erdély magyar lakossága figyelemmel kísérte a minden hónap utolsó vasárnapján jelentkező negyvenperces összeállítást, amelyet, (a 2007. június 30-án egy tollvonással megszüntetett) a Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiója sugárzott a 240 méteres középhullámon.
Ratkó József A Szép versek című antológiában ( Balla Demeter fotója, 1976. ) Élete Született 1936. augusztus 9. Pestszenterzsébet Elhunyt 1989. szeptember 13. (53 évesen) Debrecen Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers Kitüntetései József Attila-díj (1969) Radnóti-díj (1975) SZOT-díj (1975) Váci Mihály-díj (1979) Szép Ernő-jutalom (1985) A Wikimédia Commons tartalmaz Ratkó József témájú médiaállományokat. Ratkó József ( Pestszenterzsébet, 1936. – Debrecen, 1989. ) József Attila-díjas (1969) magyar költő. Életpályája [ szerkesztés] 1936. augusztus 9-én született Budapesten. Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházon, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben. A Szegedi Tudományegyetemen magyar-olasz szakon tanult (1956-1958). 1955-től közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe).
A kuratórium tagjai: Antal Miklós műfordító (Vásárosnamény), Csikos Sándor színművész (Debrecen), Gál Sándor költő (Kassa), Görömbei András irodalomtörténész (tanácsadóként) (Debrecen), Karádi Zsolt tanár (Nyíregyháza), Kósa Ferenc filmrendező (Budapest), Román István tanár, a megyei közgyűlés alelnöke (Ibrány). "A szerelmet a túlsó partra" – Jánosi Zoltán vállalása A magyar irodalom sajátos, egyéni hangú, erős morális kötődésű életműveit, a Bartóki modell esztétikai elgondolásait emeli ihletett tanulmányaiban az egyetemes irodalomtudomány horizontjára. Világirodalmi érdeklődését, hazai tájékozottságát, teoretikus hajlamát, szakmai elkötelezettségét csak erősíti, hogy az államosított kultúrpolitika szabadsághiányos korszakában kell iskolát, mestereket választania. Ekképpen az önmagát eleinte novellistaként, majd költőként kereső fiatalember tanulmányíróként, kritikusként tágas tájékozódással, alapos tudással, beleérző képességgel, friss érvekkel érkezik az ízlésviták megmerevedett frontvonalai közé.
A tizenöt esztendeje alapított díj az ország keleti feléhez kötődő, de alkotásaikkal a provincializmus fölé emelkedő, európai értékeket teremtő alkotókat jutalmazza. Olyanokat, kiknek esztétikai teljesítménye kiemelkedő, erkölcsi elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. A civil kezdeményezésre létrejött díjat, 1996-ig 100. 000 forintot, a König Róbert grafikusművész által metszett oklevelet, és Kő Pál szobrászművész plakettjét - eddig: Balázs József író (1993) Nagy Gáspár költő (1994) Aczél Géza költő (1995) Szöllősi Zoltán költő (1996) Vári Fábián László költő, néprajzkutató (2007) E lek Tibor kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő (2008) vehette át. A Díjat 2006 őszén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat határozatával "örökbe fogadta", így 2007-től a díjhoz járó összeg a mindenkori minimálbér háromszorosa. A kuratórium tagjai: Antal Miklós műfordító (Vásárosnamény), Csikos Sándor színművész (Debrecen), Gál Sándor költő (Kassa), Görömbei András irodalomtörténész (elnök) (Debrecen), Karádi Zsolt tanár (Nyíregyháza), Kósa Ferenc filmrendező (Budapest), Román István tanár, a megyei közgyűlés alelnöke (Ibrány).