Főműve sem nagyon van, ha a régebbi művészettörténeti könyvekben keressük a nevét, általában az édesanyjáról készített egyik szénrajzával találkozhatunk, ezt reprodukálták a leggyakrabban. Nagy István alkotásainak értéke nem is méretükben rejlik, hanem az emberi lélek mélységeinek ábrázolásában. Pasztell- és szénrajzain a szülőföld, a táj formálja kőkeménnyé a hegyi embert vagy a végtelen síkságokhoz szokott alföldi subás parasztot. Kieselbach Tamás, úgy látszik, a forró nyárban is meg tudja lepni az embert; hiánypótló, nagyszabású kiállítást hozott össze Nagy István műveiből. A csend krónikása | Magyar Hang | A túlélő magazin. A Falk Miksa utca sarkán álló galériája nagyjából százötven képpel tiszteleg az erdélyi származású alkotó előtt. Az imént híres festők főműveiről tettünk említést. Nos, a Kieselbach Galériában, a leghátsó teremben ott függ a falon egy kisebb méretű kép, Sárgakendős kislány címmel, 1906-ból. Kiemelt helyre tették, nem véletlenül: ebben a műben minden benne van, ami az ábrázoló művészet, a festészet lényege. Bármilyen meglepő, ezt a gyermekportrét nevezhetnénk akár a mester főművének is.
Kieselbach Tamás olyan szerzőtársakat kért fel, akik egyéni látásmódjukkal képesek megértetni Nagy István művészetének különlegességét. Nádas Péter író, Földényi F. László esztéta, Markója Csilla és Kolozsváry Marianna művészettörténészek, valamint Kemény Gyula gyűjtő és restaurátor a megközelítés, a belépés eltérő lehetőségeire is példát szolgáltatnak. Nagy istván kiállítás kieselbach solingen. A megvilágító erejű írások mellett a kötet legnagyobb erénye a páratlanul gazdag és kiváló minőségű képanyag. Kieselbach Tamás az elmúlt húsz évben szisztematikus következetességgel fotóztatta le az életmű fellelhető darabjait: tucatnyi hazai és külföldi múzeumból, valamint számtalan magángyűjteményből összesen több mint 1500 festmény és rajz nyomdai minőségű reprodukcióját gyűjtötte össze. Egyetlen magyar festő életművéből sem hoztak még létre ilyen átfogó és ilyen magas minőségű vizuális adatbázist, amely a szerkesztő kezében alkalmassá vált arra, hogy értő csoportosítással megnyissa az utat a kötet olvasói számára Nagy István világába.
A tárlaton bemutatják a készülő Nagy István-film első részleteit is. Nagy István a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője 1873-ban Csíkmindszenten született, gyermekkorát a csíki havasok között töltötte. Az alföldi Homokmégyen tanítóskodott, amikor Keleti Gusztáv műkritikus-festőművész felfigyelt tehetségére. Előbb Székely Bertalan növendéke lett a Mintarajziskolában, majd tanulmányait Münchenben és Párizsban folytatta, járt Olaszországban is. Nagyszabású, eladással egybekötött kiállítás nyílik a belvárosi Kieselbach Galériában - NullaHatEgy. Első kiállítása 1902-ben nyílt meg Csíkszeredában, ahol 150 munkáját mutatta be. Az első világháború idején főleg katonaportrékat készített. Nagy István: Sárgakendős kislány (1917) Nyughatatlan alkatú művész volt: egész életében vándorolt, közben folyamatosan rajzolt, főként pasztellal és szénnel. Évtizedekig járta a világot, előbb egyedül, majd családjával, legtöbbször gyalogosan. Csavargó természetét csak elhatalmasodó tüdőbaja tudta megállítani: Szentes és Kecskemét után 1930-ban végleg Baján telepedett le.
Bár mindig a látható valóságból indul ki, a látvány radikális átírása és átlelkesítése révén mégis ikonszerű műveket hozott létre, amelyek az archetípus nyelvén szólalnak meg… Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Egry József: Aranykapu, hogy csak néhány nagy festőművész főművét említsük. Ezek a képek mai szóhasználattal élve emblematikus alkotások: minden művészetszerető pontosan tudhatja, mit ábrázolnak. Főművek a javából, nemcsak igényes kivitelük, a megfestés módja, az ecsetkezelés és a témájuk miatt, hanem a méretüknél fogva is, hiszen ezek a vásznak nagyok, szélességük eléri akár a nyolc-kilenc métert. Van azonban egy kevésbé ismert magyar festő, Nagy István, akiről keveset hallunk. Nagy istván kiállítás kieselbach galeria. Talán azért, mert a már rég letűnt paraszti világot ábrázolta a 19. és a 20. század fordulóján. Képeinek témáit az erdélyi havasok komor rengetegében találta meg, vagy éppen az Alföldön, Baja környékén, ahol utolsó éveiben a családjával élt. Vásznai átlagos méretűek, a legtöbbször nemigen haladják meg az egyméteres szélességet.
Forrás: MTI Borítókép: illusztráció
Vezető kép: Batthyány Gyula: Háremben
április 17. 15:07 Szavakkal fényképezett vágy és vezeklés: Ian McEwan "Álmaimban a pinádat csókolom, a drága, nedves kis pinádat. Gondolatban egész nap szeretkezem veled. " - Szexisen hangzik aVágy és vezekléskulcsmondata, bár a gyönyörű szerelmi vallomást papírra vető fiú szörnyű árat fizet pajzán gondolataiért. Szerelem, háború és bűnhődés - három fő részből (és egy sorsfordító epilógusból) áll a regény, ám ezeknek... Vágy és vezeklés magyarul. március 06. 05:31 Ki mondja, hogy halott a romantika? A Vágy és vezeklés című romantikus eposz két szerzőnket is kritikaírásra ihlette: egyikük kissé szigorúbban, másikuk feltétel nélküli lelkesedéssel nyilatkozik a filmről. A második írás enyhe "spoilereket" tartalmaz, így inkább azoknak ajánljuk, akik már látták a filmet. január 24. 12:57 Keira Knightley titkos vágyai Ha szeretnéd megtudni, mire vágyik Keira és számításait hogyan húzza keresztbe a kishúga, játssz velünk, hogy jegyet nyerhess a Vágy és vezeklés című film premier előtti vetítésére az [origo] filmklubba.
Az ilyen csodák adják a filmzene műfajának igazi értékét, s tartják életben a klasszikus zenét. Az igen erős drámai hangulat egyetlen pillanatra sem hagy alább, ahogy haladunk végig az albumon. Az első tételben megismert Briony-téma többször is visszatér; aki például írógép nélkül szeretné meghallgatni a staccatós vonósjátékkal feszültté varázsolt repetitív zongorajátékot (a világszerte elismert híres zongoraművész, Jean-Yves Thibaudet előadásában), annak a "Two Figures by a Fountain" során, vagy egészen a "With My Own Eyes" legvégéig van erre lehetősége. Vágy és vezeklés. A szerelmespár külön témát kapott ("Robbie's Note"), de az előbb csendes klarinétszólóval, később szenvedélyes csellójátékkal előadott kompozíció hangulatában már előre sejtet valami baljóslatú végkifejletet (ahogy az majd a "The Cottage on the Beach" zongorakoncerteket idéző előadásmódjával kellően hangsúlyossá is válik). Ez a melankólia jellemzi a búcsúzást aláfestő "Farewell"-t is, míg Thibaudet zsenialitása a "Love Letters" során érvényesül leginkább, ahol káprázatos csellóval játszik duettet (Caroline Dale előadásában), és ha nem tudnám, hogy nemsokára felcsendül az "Elegy for Dunkirk", mindenképpen ezt a tételt nevezném meg az album csúcspontjának (noha valamiért csak a stáblista során csendül fel).
A háború lassan véget ér, a film pedig hirtelen átvált modernkori televíziós riportba, ahol egy megtört idős asszony (Vanessa Redgrave mint Briony) vallomását láthatjuk, s e döbbenetes hatású finálé varázsolja kerek egésszé az utóbbi idők egyik leggyönyörűbb filmjét. Vágy és vezeklés létrehozása – Wikipédia. Bármilyen komolyabb kritikát is olvasunk az alkotással kapcsolatosan, szinte kivétel nélkül mindenki megemlíti az írógép kattogását mint zenei elemet, és ez a szokatlan hangszín valóban kiemelkedővé teszi az aláfestést. Marianelli keresve sem találhatott volna jobb megfelelőt a hiperaktív Briony zenei kifejezésére, mint annak legkedveltebb és leggyakrabban használt eszközét. Ráadásul a klasszikus hangvételű, tempós muzsika remekül illeszkedik ehhez az ismétlődő ritmusképet kattogó hanghoz, és nem csupán a hétköznapitól eltérő összhatástól lesz emlékezetes, de a féktelen fantáziából kialakuló feszültséget is remekül fejezi ki. Mégis, amióta megismertem az albumot, nem tudok másra gondolni, mint a mozi legjelentősebb jelenetében a dunkirki parton rekedt számtalan katonára, akik a remény és a megőrülés szűk mezsgyéjén éneklik a "Dear Lord and Father of Mankind"-ot.