HOFI idézetek, melyek nem vesztették aktualitásukat Hofi Géza magyar színész, humorista, előadóművész 1936. július 2. — 2002. április 10. Pusszantás mindenkinek drága szíveim! Én elszabtam, te elszabtad, ő elszabta, mi elszabtuk; Ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk. A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll Az igazságból elveszett az "i"! Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, másként nem megy. Én vagyok a magyar népgazdaság. Azért vagyok felakasztva, mert így legalább úgy látszik, mintha állnék. Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat. Tudom ám, az MSZP-nek miért szegfű a jelképe! Mert a szeghez kalapács kell, a fűhöz meg sarló! A korrupció az, amiből mi kimaradunk. A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG. A fociban az a lényeg, hogy a labdát, ahhoz passzold, akin ugyanolyan színű mez van, mint rajtad. Ja! És futni kell! A vízilabdában ezt már rég kitalálták: aki nem úszik - megfullad.
Mostantól minden hét szombatján egy-egy híres személyiség mondásaiból adunk rövid válogatást. Az első részben Hofi Gézától idézünk. Hofi Géza Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. Malac jön ki a disznóból. Disznó pedig a kocsmából. Jaj! De magasan vagyok! Csak nem ez az életszínvonal?! Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő. – Megismer? Mire az eladó: – Nem. – Én vagyok a vevő! A korrupció az, amiből mi kimaradunk. Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, másként nem megy. A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott. Tésztafeszítő kisiparos. – Lángossütő.
Super channel, Sky channel, felejtsen el... Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő. A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott. Az országnak nem most lett rossz! Neeem. Most vették észre!!! Szójapörkölt, szójakolbász, szója fasírt, szólj a nővérkének, hogy befostam! Aztán jött a roham á is az ágy alá. Találkoztam két kacsá egyik kacsa az volt, hogy jól élünk, tán tele lett az is... Anyós: Géza, hallod, ez a nyüves Kossuth rádió mit mondott, hogy a harangok Rómába mentek. Géza, mi van itt? Rendszerváltozás, Géza? Nem lesz ebből baj, ha visszajönnek a kommunisták? – Mama! Ha ébren van, ne álmodjon, az Istenit neki! Ez itt a hírek, nem pedig a kívánságműsor! Mit gondol ki maga? Anyós: Én a Danubius rádió hallgatója vagyok.. Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt. – S'te, mit csináltál? – Há' rizst. Ez az új magyar üdítőital lett ez a – nem a Pepsi, dehogy –, a Deit.
Képek:;;. Jysk áruházak címei
A kutatás folyamán érintetlen állapotban kerültek elõ nagy értékû, X. századi ékszerek, épségben maradt fej- és ruhadíszek. A sírok feltárása mellett a települések nyomvonalát is sikerült feltérképezni. A kutatók rátaláltak egy, a területen áthúzódó árokrendszerre is, amely elkerített telekrészekbõl álló, fejlett település szervezõdésérõl tanúskodik. Az ásatás során számos, gazdaságtörténeti szempontból fontos leletre, így több terményraktározásra szolgáló tároló gödörre, illetõleg két kovácsmûhely maradványaira akadtak. Ugyancsak idei régészeti szenzáció 1, 3 kilogramnyi, 261 darab aranypénz megtalálása Újfehértón, Kelet-Magyarországon. Őskori régészeti leletek magyarországon is erre az. A kincs értékét százmillió forintra (kb. 410 ezer euró) becsülik. Budapest körzetében Kóspallagon X. századi aranypénzekre, Csóron - Nyugat-Magyarországon - rézkori és késõ bronzkori használati tárgyakra bukkantak. Szintén Budapest közelében Göd-Újtelepen egy késõ római erõd maradványait találták meg. A Budapesttõl 100 kilométerre délnyugatra lévõ Veszprémben egy több mint ezer éves apácakolostor romjait tárták fel.
Régészeti Tár A Régészeti és Középkori Főosztályok összevonásával 2004-ben alakult Régészeti Tár alapvető feladata a Magyarország területén előkerült régészeti leletanyag tudományos kutatása, feldolgozása és őrzése. A Magyar Nemzeti Múzeum a megalapításától a trianoni békekötésig terjedő időszakban a történeti Magyarország teljes területéről származó leletanyagot gyűjtötte, így az akkor bekerült műtárgyak is a jelenlegi gyűjteményekben vannak. A 20. század második felétől a magyarországi régészeti ásatások leletanyaga nagyobbrészt a helyileg illetékes múzeumokban került elhelyezésre. Százezer régészeti lelőhely Magyarországon » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az országosan kiemelkedő jelentőségű ásatások vezetésével (Vértesszőlős, Kölked-Feketekapu, Heténypuszta, Zalavár, Doboz, Feldebrő, Gyulai vár stb. ) az ilyen módon itt elhelyezett leletanyag révén a Régészeti és Középkori Osztály azonban továbbra is megőrizte szakmai jelentőségét. A Tár kutatói tudományos munkásságuk mellett az egyetemi képzésben és a tudományos élet megszervezésében is kiveszik részüket.
Nyáry Jenő nem volt szakképzett régész, kortársaihoz hasonlóan lelkes amatőrként nevezhetjük őt. Ugyanakkor jó kapcsolatokat ápolt a szakma hivatalos képviselőivel, mint Érdy Jánossal, Csetneki Jelenik Elekkel. Munkáját a szakma is elismerte, hiszen évekig ő volt a Régészeti Társulat elnöke. Őskori régészeti leletek magyarországon rendházak apátságok. Nyáry Jenő elsősorban pilinyi birtokain ásott, az ő nevéhez kapcsolódik a Várhegy első régészeti kutatása, ahol egy későrézkori-korabronzkori erődített település nyomait találta meg. A legjelentősebb és több évig tartó ásatásait a Piliny-Borsos elnevezésű területen végezte. A MNM-ba bekerült leletek alapján egy nagy kiterjedésű későbronzkori, valamint egy szkíta temető leletekben gazdag sírjai kerültek elő. A kutatás jelentőségét jelzi, hogy a lelőhely egyben névadója is lett egy hosszú évszázadokat felölelő bronzkori népesség anyagi kultúrájának. Nyáry Jenő régészeti gyűjteményét 1876-ban Budapesten a Nemzetközi régészeti és embertani kongresszuson kiállítás formájában is bemutatta. Így a kis nógrádi faluban előkerült leletek a nemzetközi kutatás érdeklődését is felkeltette.