RENDELÉSÜNKÖN A KÖVETKEZŐ, FŐBB SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTJUK: Sebészeti, gasztroenetriológiai és proktológiai szakrendelés, szakvizsgálat. Gasztroenterológiai konzultáció, tanácsadás Gyógyászati segédeszköz felírásához szükséges szakorvosi javaslat kiállítása (inkontinencia, kötszer) Gasztroeneriológiai betegeknek rendszeresen gyógyszerek felírása. Szakorvosi javaslat kiadása. Dr. Opra Mária - Gödöllő | fogorvos | labor | ultrahang | nőgyógyász | sebészet | bőrgyógyász | belgyógyász | proktológia | gasztroenterológus | fogászati röntgen. Külső és belső aranyerek konzervatív és Barron-ligatúrás kezelése. Dr. Opra Mária Gasztroenterológus Rendelési idő: Minden szerdán 16:30-19:00 Dr. Nagy Béla Minden hétfőn 15:30-19:00 TOVÁBBI SZOLGÁLTATÁSAINK
Gasztroenterológiai vizsgálataink árai eltérőek lehetnek az egyes városokban. Kérjük, kattintson annak a városnak a nevére, ahol a vizsgálatokat szívesen elvégezné – a leírásnál az adott központ tételes árlistáját is megtalálja majd! Az alábbi városokban találhatók gasztroenterológiai közponjaink: Budapesti gasztroenterológiai központ Debreceni gasztroenterológiai központ Győri gasztroenterológiai központ Gyulai gasztroenterológiai központ Miskolci gasztroenterológiai központ Siófoki gasztroenterológiai központ Veszprémi gasztroenterológiai központ Kérjük, a további részletekért hívjon bennünket vagy foglaljon időpontot most!
SEBÉSZEI SZAKRENDELÉSÜNKÖN AZ ALÁBBI BEAVATKOZÁSOKAT VÉGEZZÜK: Anyajegyek, szemölcsök, fibromák eltávolítása Faggyúciszta, tyúkszem, benőtt köröm kimetszése Lipoma (zsírmirigy) eltávolítása Kisebb ambuláns sebészeti beavatkozások Bőrtályogok kezelése Sebészeti, -és mellkas sebészeti konzultáció Dr. Kormos Katalin Sebész szakorvos Rendelési idő: Péntek: 15:45-19:00 Dr. Török Klára Jelenleg szünetel TOVÁBBI SZOLGÁLTATÁSAINK
A Szent Korona elölnézete A Szent Korona hátulnézete A magyarországi rendszerváltás után Korona Bizottság néven testület alakult a Szent Korona alapos tudományos vizsgálatára. A bizottság tagjai voltak: dr. Lovag Zsuzsa, Kovács Éva, valamint Péri József és Papp László ötvösművészek. A szent korona országai. A bizottság a korona eredetével kapcsolatos évszázados vitakérdések legfontosabbjai köré összpontosította vizsgálódásait. A korona egységessége [ szerkesztés] A szakértők megállapították, hogy a koronának nincs egységes szerkezete. Ha egyszerre, egy feladatmeghatározás alapján készítették volna az ötvösök a fejéket, akkor először egy egységes szerkezetet alakítottak volna ki, és erre kerültek volna fel az ugyancsak egységes stílusú díszítmények. Azonban mind az egységes szerkezet, mind pedig az ékítmények egységes stílusa hiányzik. A korona két, markánsan elkülönülő részből áll, és a két rész összeillesztésének a minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától. [1] A szembetűnően kezdetleges szegecselés, a felesleges furatok, a "latin korona" csonka pántjai, a latin Pantokrátor utólagos átfúrása mind ellene szól az egységes tervezésnek.
Quod felix faustumque sit. Révay Péter: De Monarchia et Sacra Corona Regni Hungariae centuriae septem – A Magyar Királyság birodalmáról és Szent Koronájáról szóló hét század. Szerk. bev. jegyz. Tóth Gergely, szöveggond. ford. Benei Bernadett, Jarmalov Rezső, Sánta Sára, Tóth Gergely, ELKH-BTK Történettudományi Intézet, 2021. Nyitókép: Wikipédia
[2] A különféle eredetű főbb részeket tervszerűtlenül, technológiailag esetlenül állították össze. Ezt csak az indokolhatja, hogy az adott helyen és időben nem állt rendelkezésre szakműhely, megfelelő tudású, készségű szakember, szerszám, alapanyag. A szakszerűtlen megoldások elfogadására minden bizonnyal csak egyéb fontos szempontok miatt kerülhetett sor. [3] A Corona Graeca szerkezete [ szerkesztés] A görög korona abroncsa, az első és a hátsó kép fenéklemeze és a pártázat kontúrlemeze között nincs forrasztási nyom. Ez azt bizonyítja, hogy ezek a részek ugyanabból az anyagból kivágva készültek. Nem tartható az az álláspont, amely szerint a görög korona jelenlegi formája fokozatos átalakítások eredménye lenne. Az abroncs vízszintes karcai a kovácsolt lemez habkővel végzett lesimításából adódnak, és a pártázat kontúrlemezén is folytatódnak. 10 tény a Szent Koronáról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A Corona Graeca egésze a csüngőkkel együtt azonos anyagból, egyszerre készült. Az abroncs és a képek, illetve a felettük elhelyezett párták között nincs megfelelő összefüggés.
A hagyomány, illetve Hartvik püspök legendája szerint Szent István királyunknak II. Szilveszter pápa – egy álom hatására – az 1000. évben azt a koronát küldte el Asztrik püspökkel, amelyet eredetileg Miesko lengyel fejedelemnek szánt. A római egyházzal kialakított kapcsolatrendszer, a pápa által szentesített királyság Magyarország nyugati orientációját eredményezte, ugyanakkor a függetlenséget is jelentette, némi védelmet is adott a bizánci, de főleg a német-római császárok hódító ambícióival szemben – bár inkább csak jogilag. István koronája az 1044-es ménfői csata, Aba Sámuel veresége után Henrik császár birtokába került, aki visszaküldte azt a pápának, majd Rómában évszázadokkal később elkallódott. A mai korona vizsgálata nem igazolta annak Istvánhoz fűződő legendáit. Az alsó, ún. görög korona I. A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma. Géza királyunkat ábrázolja (aki 1074–77 között uralkodott), továbbá Dukász Mihály és Konstantin bizánci császárokat és az egyház szentjeit. A felső, latin korona aranyának minősége nem egyezik meg az alsó részével, a hegesztés is elég hevenyészett, és egyes képek takarásba kerültek.
RECENZIÓ – Révay Péter koronaőr (1568–1622) nagy művének kritikai kiadása jelent meg nemrégiben magyarul. Szent korona országai. Révay Péter koronaőr (1568–1622) két művet írt a magyar koronáról, egy rövid Commentarius t, amelyet saját költségén meg is jelentetett 1613-ban, valamint ennek nyolcszorosra bővített, lényegében újraírt változatát, amelyben korábbi munkájának tárgyánál maradva, de attól kissé el is emelve a fókuszt, immáron az egész ország (pontosabban: birodalom) addigi hét évszázadának hangsúlyozottan nem egyforma mélységű feldolgozására vállalkozott. A Monarchia Révay hattyúdalának és politikai végrendeletének tekinthető: az idős koronaőr élete végén, túlnyomórészt a korona melletti kényszerű fogságában, vagyis 1619–1621-ben írta, azután, hogy Bethlen Gábor elfoglalta Pozsonyt, foglyul ejtve a várban a koronát és a korona mellett esküjéhez híven makacsul kitartó szerzőnket. Bethlen a hadihelyzet alakulása miatt egy év után kivonult Pozsonyból és a nyugati országrészből. A koronázási jelvényeket – és velük együtt a koronaőrt – vitte magával, előbb a zólyomi, majd az ecsedi várat jelölve ki nekik tartózkodási helyéül.
[6] A Corona Latina [ szerkesztés] Az ötvösök a latin koronát belülről vizsgálva azt állapították meg, hogy a pántokon minden apostolkép alatt homorulat található. Ugyanilyen homorulat, illetve annak kezdeménye figyelhető meg a pántok végén, a görög korona által már takart helyen is. Ez azt bizonyítja, hogy a pántokon, a "latin koronává" történt formálásuk előtt négyszer három, azaz tizenkét apostol képe szerepelt, és csak a korona összeállításakor hagytak el közülük négyet, mert nem fértek rá a tárgyra. Ez feleslegessé teszi azt a sokféle elméletet, amivel a kutatók eddig a nyolc apostol szerepeltetését próbálták magyarázni a tizenkettő helyett. Az ötvösszakmai vizsgálat megállapításai szerint a pántok eleve egy kupolás tárgy számára készültek, azaz nem bizonyítható az a feltevés, hogy korábban esetleg egy könyv borítóját díszíthették. A Szent Korona városai – A Szent Korona városai. Péri József végkövetkeztetésében dr. Lovag Zsuzsa felismerése és mérései nyomán bizonyosra veszi, hogy az eredeti kupolás tárgy koponyaereklye-tartó, herma lehetett.