Egy újabb ironikus egybeesés: a cári hadseregben tiszti rangot szerző, a katonaiskolát kiválóan elvégző, hadászati zseniként számon tartott, Vörös Napóleonnak hívott Tuhacsevszkij, mint a hadügyi népbiztos helyettese, főnökét, Vorosilovot gúnyosan úgy emlegette: a mi luhanszki lakatosunk - így utalva annak eredeti foglalkozására, illetve arra, hogy katonai szakkérdésekben járatlan "munkáskádernek" tekinti. Vorosilov a luhanszki területen született, amit később a szovjet korszakban ő tiszteletére neveztek Vorosilovgrádnak. Finnország is meghuzigálhatja az orosz medve bajszát - Privátbankár.hu. (A rendszerváltás után újra Luhanszknak hívták, de a Moszkva-barát szakadárok " visszakereszelték " Vorosilovgrádra. Ha ilyen letartóztatás-, és kivégzéshullám Putyin államának hadseregében nem is volt, de bizonyára súlyosan érvényesültek a kontraszelekció, a szaktudást, a szakértelmet felülíró politikai szempontok, illetve hogy háttérbe szorították az elmúlt években azokat, akik kétségeiket hangoztatták Putyin előtt, illetve vitatkozni mertek vele. Vagyis a történelem, ha más formában, más országban is, de gyakorlatilag ismétli önmagát.
Az utóbbi években azonban – a szomszédos Svédországgal együtt – egyre több területen alakított ki együttműködést a NATO-val, miközben hagyományosan erősek a kapcsolatai a katonai szövetség olyan tagállamaival, mint Norvégia, az Egyesült Királyság vagy éppen az Egyesült Államok. Finn katona egy tankelhárító fegyverrel egy 2017-es díszszemlén (Fotó: Wikimedia/MKFI) Ettől függetlenül egy közelmúltban készült közvéleménykutatás szerint a finnek csupán 25 százaléka támogatná az ország NATO-csatlakozását, míg 50 százalékuk kifejezetten ellenzi azt, korábban pedig még ennél is egyértelműbb volt, hogy a finnek ragaszkodnának a semlegességi politika fenntartásához. És nemcsak a közvélekedés látszik elmozdulni az orosz kardcsörtetés hatására, hanem vezető finn politikusok is elővették a NATO-csatlakozás témáját az elmúlt napokban. Csecsenföld vagy Finnország sorsára jut Ukrajna? – Neokohn. Sauli Niinisto elnök és Sanna Marin miniszterelnök egyenesen újévi beszédeikben. "Szögezzük le még egyszer: Finnország mozgásterében és választási lehetőségei között ott van a katonai elköteleződés, illetve a NATO-tagságért való folyamodás lehetősége" – jelentette ki Niinisto.
A fogalom nem újdonság, a történelemben gyakran nyúltak ilyesmihez, ha egy-egy háború kirobbantásához szükséges ürügyet akartak találni. Ukrajna keleti felében az oroszok támogatta szakadárok már most olyan támadásokkal gyanúsítják Kijevet, amit arra használnak fel, hogy hangulatot keltsenek, és a civileket már a térség elhagyására szólítják fel. Ezeket az egyre szaporodó incidenseket idővel akár ürügyként is felhasználhatják az oroszok egy támadás megindításához. 10 tény a téli háborúról » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. De mi is az a hamis zászlós támadás? Definíció szerint Hamis Zászlós Támadásnak nevezik azt a katonai műveletet, amikor álcázott egységek más, kívülálló erők nevében követnek el támadást. Háborúra készülő nemzetek általában megrendeznek egy valós vagy szimulált támadást, akár saját maguk ellen, hogy aztán később úgy állítsák be azt, mint az ellenzék akcióját. Az elnevezés még a tengeri kalózkodás kezdetére, a XVI. századra nyúlik vissza. A kalózok ugyanis gyakran húzták le halálfejes lobogójukat, majd a helyére egy baráti ország zászlaját vonták fel, hogy így tévesszék meg a kereskedelmi hajókat, amelyek aztán gyanútlanul a közelükbe engedték a kalózokat.
A feszültség mindenesetre már most aláásta a két állam között a hidegháború idején kialakult, az ideológiai ellentéteken felülemelkedő békés együttélésre alapozott jó viszonyt, és felszínre hozta a nem is olyan régen, 1939-1940-ben, majd 1941 és 1945 között vívott szovjet-finn háborúk emlékeit is. ( Financial Times)
"Bízzunk benne, hogy északi szomszédaink józan esze győz" - tette hozzá. Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozása az ukrajnai háború egyik legnagyobb európai stratégiai következménye lenne - jegyzi meg a Reuters. Az észak-atlanti szövetséget 1949-ben alapítottak a Szovjetunió elleni kollektív nyugati biztonság érdekében. Finnország 1917-ben nyerte el függetlenségét Oroszországtól, és a második világháború alatt két háborút is vívott ellene, amelyek során több területét elveszítette. Finnország csütörtökön hadgyakorlatot jelentett be Nyugat-Finnországban Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Lettország és Észtország erőinek részvételével. Svédország 200 éve nem vívott háborút, és a háború utáni külpolitika a demokrácia nemzetközi támogatására, a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre összpontosított. Nyitókép: BalkansCat/Getty Images
Amikor 1939 őszén a Vörös Hadsereg lerohanta Finnországot, mindenki arra számított, hogy a szovjetek néhány hét alatt sikert aratnak. A téli háború végül egy hónapokig elhúzódó konfliktussá vált, amelyben az éhes és a felkészületlen szovjet katonák hatalmas veszteségeket szenvedtek. A harcok egyik szimbolikus eseménye volt a december 10-én vívott kolbászháború is. 1939 őszén Európa és a világ javarészt Lengyelország felé tekintett aggodalommal, ahol első alkalommal lendült mozgásba a náci Németország hadigépezete. A második világháború nyitóakkordjaival párhuzamosan azonban egy másik konfliktus is kialakult a kontinensen, amikor 1939. november 30-án mintegy félmillió szovjet katona tankokkal és gépfegyverekkel felszerelve megindult Finnország felé. A történetírásban általában csak téli háborúként emlegetett konfliktus célja a szovjetek részéről az volt, hogy az Oroszországtól 1917-ben függetlenné vált Finnországot ismét saját befolyási övezetükké tegyék. Az erőviszonyok alapján – a szovjetek közel háromszoros túlerőben voltak és elsöprő technikai fölénnyel bírtak – a nemzetközi közvélemény, és minden bizonnyal Sztálin is arra számított, hogy az északi ország megszállása legfeljebb néhány hetet fog igénybe venni.
Szerkesztőség: +36 46 432-134 Magánrendelők Magánorvosi rendelők Magánklinikák Közfinanszírozott ellátás Háziorvosi rendelők Fogorvosi rendelők Ügyeletek Orvoskereső Szakképesítés szerint Orvosok listája Orvosoknak Megjelenési ajánlat Orvos regisztráció Belépés orvosként Pácienseknek Miért regisztráljak? Páciens regisztráció Belépés páciensként Főoldal / Orvosi rendelők / Orvosi rendelő Budapest XIV. kerület, Erzsébet Királyné útja 47. Orvosi rendelő adatai Orvosi rendelő neve Orvosi rendelő Budapest XIV. kerület, Erzsébet Királyné útja 47. Cím 1142 Budapest XIV. kerület, Erzsébet Királyné útja 47. Telefon (1)273-2491 Fax -- Orvosi rendelő leírása Rendel: Dr. Szász Lilla Vélemények Nincsenek vélemények Hírek Új online időpontfoglaló oldal 2022-04-19 18:57:34 Elsősorban egészségügyi szolgáltatók részére, de szakmától függetlenül bármilyen vállalkozás adminisztrációjának megkönnytésé... bővebben » Állatorvost keres? 2021-12-22 09:04:00 Elindult partneroldalunk, az Állatkliniká állatorvoskereső portál, ahol Magyarország szinte összes állatorvosa, állatklin... bővebben » Háziorvosoknak most ingyenes az időpontfoglalási rendszer 2020-04-01 16:58:50 A koronavírus járvány miatt kialakult helyzetre tekintettel a Rendelési-Idő díjmentesen kínálja időpontfoglalási rendszeré... bővebben » Koronavírus Európában - helyzetjelentés 2020.
Jelenlegi és régebbi nevei: 1919-től Erzsébet királyné útja, 1918-1919-ig Zrínyi Ilona út, 1879-től Erzsébet királyné útja, 1870-től Erzsébet út Forrás: (143870), ADOMÁNYOZÓ: CHUCKYEAGER TUMBLR Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Összes megtekintése
Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.