PETRI GYÖRGY-DÍJ 2021 – díjátadó felolvasá 2010-ben, Petri György halálának tizedik évfordulóján hozta létre az N&n galéria a Petri György-díjat, amelyet évente a költő születésnapján adnak át. A díjra olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró esélyes, akinek még nem jelent meg önálló kötete. A díjazás alapvető szempontja minden esetben a művek eredetisége, szellemisége, formavilága. December 22-én dől el, hogy a kilenc esélyes közül ki kapja Bálványos Levente képzőművész munkáját és a Magvető Kiadó kötetmegjelenési lehetőségét. A kitüntetés odaadományozásának folyamata során a tavalyi hétről idén – autonóm belső szavazással – kilenc fősre bővült előjelölő testület fejenként egy szerző kéziratát ajánlhatta a zsűri figyelmébe. Az idei évben kísérleti jelleggel a kuratórium tagjai – Forgách András, Márton László, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs és az ugyancsak szavazati joggal rendelkező előző évi Petri-díjas, ezúttal Szemethy Orsolya – nem állítottak jelöltet, így a kurátorok a győztest kizárólag a jelölők által felterjesztett pályakezdők közül választják ki.
Szaniszló Judit Zetor Leilaként lett ismert és népszerű blogger, a műveiből írt darabot az Örkény Színház mutatta be, tavasszal jelenik meg az első kötete a Magvető Kiadónál, és mint az Origo megtudta: 2015-ben ő veheti át a Petri György-díjat. A díjat a 2000-ben elhunyt Petri György halálának tizedik évfordulóján hozta létre az N&N Galéria Alapítvány, átadására évente a költő születésnapján, december 22-én kerül sor. Az elismerést olyan költő, író, drámaíró vagy esszéíró nyerheti el, akinek még nem jelent meg önálló kötete. A díjazott megkapja a Petri György élőmaszkja nyomán készült papírszobrot, a Magvető Kiadó pedig megjelenteti a szerző első kötetét. Idén ötödik alkalommal adják át a díjat, a korábbi években Kemény Lili, Bognár Péter, Gazdag Péter, Balaskó Ákos és Beck Tamás kapta meg. A Petri Györgyről elnevezett díjat idén Szaniszló Judit kapja, akinek leendő könyve egy több mint 10 éves írói-irodalmi pályafutás megkoronázása lesz. Szaniszló Judit portréját Horváth Judit készítette.
2017. november. 08. 12:02 HVG Kult Kornis Mihály: "Az egész társadalom egy roncstelep" A magyar szamizdat, a szabad nyilvánosság első hosszabb távú vállalkozását, a Naplót negyven éve, 1977. november 15-én indította el Kornis Mihály. A HVG ennek apropóján készített vele interjút. 2016. december. 15. 17:11 MTI Orbán Roza kapja a Petri György-díjat A díjat olyan, elsősorban fiatal íróemberek kapják, akiknek még nem volt önálló kötetük. Az idei nyertes Bíró Krisztiánt és Jassó Juditot utasította maga mögé. Tiszteletére Parti Nagy Lajos mond majd beszédet. 2016. március. 10. 20:35 Hercsel Adél "Nem kell görcsösen trendinek látszani" – fiatal tudósok a pályakezdésről Érintetlen területeken járhatnak, és felfedezők lehetnek a gondolat birodalmában – ez igaz mind a matematikusokra, mind a költőkre, az írással foglalkozókra. PÁR excellence című párosportré-sorozatunkban olyan pályakezdő művészeket és tudósokat mutatunk be, akik "kiváltképp tehetségesek", így generációjuk meghatározó alakjaivá válhatnak a következő években.
A kiállítás már nem tekinthető meg. Kiállításunk az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be. A 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora · Tátrai Júlia – Varga Ágota (szerk.) · Könyv · Moly. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.
2020. február 15-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészet remekműveit bemutató kiállítás. A 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. A flamand festészet fénykora a világ 40 múzeumából a Szépműben - Turizmus.com. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.
Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum október végén megnyíló kiállítása. A 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt. Rubens van dyck és a flamand festészet fénykora hotel. A kiállítás tíz nagy szekcióra tagolódik: az első két szekció Dél-Németalföld jelentős központjaiba: Brüsszelbe és Antwerpenbe kalauzolja a nézőt, megismertetve a terület uralkodóival, kiemelkedő művészegyéniségeivel, azzal a társadalmi közeggel, amelyben e nagyszerű alkotások létrejöttek.
Van Dycknak a korábbi angol portréfestészetet alapjaiban átalakító és a műfaj további európai fejlődésére nézve meghatározó szigetországi tevékenységére is ráirányítjuk a figyelmet. A kiállítást a korabeli mindennapokba betekintést nyújtó zsánerképek és közmondásokat ábrázoló művek zárják. Itt láthatóvá válik, hogy id. Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora - kiállítás a Szépművészeti Múzeumban - Flanders in Austria. Pieter Bruegelnek az emberi természet gyarlóságain moralizáló művészete alapvetően határozta meg a – paraszti életet és ünnepeket, németalföldi közmondásokat, illetve Európa-szerte ismert fabulákat ábrázoló – 17. századi flamand zsánerképfestészetet. A humor és a szatíra, valamint az erkölcsi tanítások nemcsak a népi életképeket, hanem a magasabb társadalmi rétegekhez tartozók mindennapjaiból vett jeleneteket is áthatják. Sir Peter Paul Rubens (Flemish, 1577 – 1640), Marchesa Brigida Spinola Doria, 1606, oil on canvas, Samuel H. Kress Collection A Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlataihoz hasonlóan, ehhez a kiállításhoz is neves külföldi és hazai művészettörténészek közreműködésével készült a gazdagon illusztrált, két nyelven – magyarul és angolul – megjelenő katalógus, amelyben tanulmányokat és katalógustételeket olvashat az érdeklődő.