Káromkodások és szitokszavak helyzete a magyar nyelvben Keressük a legjobb káromkodást A legcifrább káromkodások - Index Fórum Káromkodás-gyűjtemény | Egysoros | Káromkodások Az áldóját! Az indulat, néha a csodálkozás kifejezésére szolgáló enyhe szitokszó. A bizalmas társalgási nyelvben használata elfogadható. Az angyalát! Az indulat, néha a jókedv kifejezésére szolgáló enyhe káromkodás, illetõleg indulatszó. Elfogadható. Az ángyod térdét (vagy térdekalácsát)! Komolyan: durva káromkodás, erõteljes, goromba elutasítás, tagadás. Kerülendõ. Delonghi Automata Kávéfőző. Tréfásan azonban (felnõttek között) elfogadható. Az anyád! Az anyádat! E hiányos mondatokat a szépítõ szándék hozta létre az alapige, illetõleg a jelzõk elhagyásával. Így is durvák, kerülendõk. Enyhített változata: "Az anyádodat! " Az anyád (vagy az apád) teremtésit! Az anyja (vagy az apja) teremtésit! Ha csodálkozást, megdöbbenést fejeznek ki indulatszó értékben, elfogadhatók. Szitkozódásként, káromkodásként, szidásként vagy szidalomként kerülendõk. Az anyja irgalmát!
Csokonai Vitéz Mihály A borital mellett c. versét pirulás nélkül fel sem tudnánk olvasni: "Igyatok, kurvanyja, fiúk! a világnak, Kurvanyjok azoknak, akik minket rágnak [... Magyar káromkodások gyűjteménye 1-30. ] baszom az anyja hugyos németjének, Huncfut, aki hódol ocsmány manérjének. " Esterházy Péter Javított kiadás című könyvéből már nem is idézünk, tessék leemelni a polcról, és beleolvasni, az író intelligenciájához kétség sem fér, miközben csúnya szavakkal kapcsolatban sem lesz hiányérzetünk. Az egyházak harca az istenkáromlás ellen Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy az emberek minden korban, nemzetben és társadalmi osztályban használtak csúnya szavakat. Ugyanakkor az egyház – főleg a középkorban – mindent megtett annak érdekében, hogy tisztességes, nyelvükre féket helyező híveket neveljen. Mivel a Bibliában szerepel, hogy Isten nevét senkinek sem szabad hiába a szájára vennie, erős alapjuk volt a szabály komolyan vételére. A trágár szavak használatáért minimum megvesszőzés járt, de aki káromolta Istent, gúnyolta őt, a poklot, az ördögöt emlegette, vagy csak annyit mondott: a szentségit, sokkal komolyabb büntetésre számíthatott.
Igen durva; elkerülendõ. Az ifjúsági nyelvben, a tizenévesek szóhasználatában rendkívül gyakori valamilyen kellemetlen magatartás, tett stb. általánosan elítélõ minõsítésére. Az õ egymás közötti szóhasználatukban még elmegy, fõleg indulatszóként. Minõsítõ jelzõként ("az a hülye tanár... ") azonban durva, tehát kerülendõ. Különösen kerülendõ a hangos utcai használata. Istenem! Uram, Isten! Uram, Teremtõm! Krisztusom! Kétségbeesés, elkeseredés, szomorúság kifejezésére használt, választékos felkiáltások, illetõleg megszólító formák. Az Istenét! Magyar Káromkodások Gyűjteménye — Gergely János Magyar Motívumok Gyűjteménye 40 Lapon - Nemzeti Örökség - Hermit Könyvkiadó. Az Istenit! Indulatot, dühöt kifejezõ durva káromkodás. Kerülendõ. Elfogadható helyette a társalgási nyelvben a szépítõ, ferdítõ "Az iskoláját! " vagy "Az istállóját! ". Istenfáját! Istenlovát! Szépítõ, enyhítõ káromkodásformák, a felindulás és megütközés kifejezésére szolgáló indulatszók, sõt az "Istenlovát" tagadószói szerepben is gyakran elõfordul. Így humoros színezetet is kaphat. Az "Istenfáját" elfogadható a társalgási nyelvben. Az "Istenlovát" és a nála erõsebb - itt nem említett - formákat minden beszédhelyzetben kerüljük!
Tehát az egymástól különböző frazeológiai kapcsolatok legfontosabb közös jegye az állandósult (szilárd) nyelvi forma és a jelentésbeli összeforrottság (módosulás). Mi különböztet meg egy egyszerű (konkrét vagy alapjelentésű) szókapcsolatot egy frazeológiai egységtől? Vegyük pl. a csütörtököt mond szószerkezetet. Ez valóban lehet alkalmi szókapcsolat és átvitt jelentésű szólás: Laci péntek helyett csütörtököt mondott. (alapjelentés), A vadászaton a puskám csütörtököt mondott. (azaz: 'elromlott'; átvitt, elvont jelentésű, tehát szólás).
A könyv mérete 4, 18 x 3, 77 méter. A 346 oldalas "monstrum" 1420 kg-ot nyom. Szinpetriben, az Aggteleki Nemzeti Park területén található picinyke faluban látható a világ legnagyobb könyve, melyet Guinnes-rekordként tartanak nyilván. A Jósva patak fölött magasodó vízimalomban kiállított alkotás újra megtekinthető – olvastuk a portálon. A "Törékeny természeti örökségünk" című könyv 13 marha bőréből készült. Borítója alá akár oda is állhatunk, hiszen a könyv kinyitott állapotban, a mennyezethez rögzítve tekinthető meg. mely a Jósva patakra épült. A borítón egy szalamandra, az Aggteleki Nemzeti Park címerállata található, oldalain pedig a cseppkőbarlangokról ismert térség történetéről, látványosságairól, élővilágáról, természeti kincseiről olvashatunk. Fotó: © A könyvben lapozni nem egyszerű feladat: egy lap – mely súlyánál fogva sérülékeny – átfordításához 5-6 ember minden erejére szükség lenne. A könyvet a tapétaüzemet működtető Varga Béla és papíripari mérnök fia, Varga Gábor álmodták meg és készítették el két év alatt.
Úgy vettem észre, hogy sem a Gutenberg múzeumunk, sem a papírmalmunk nem váltotta ki azt az érdeklődést, amit előzetesen reméltem. Sajnos Gutenberg a mai nemig kapja meg azt az elismerést, amit megilletné. A tankönyvekben három mondattal elintézik gutenbergi könyvnyomtatást. Kellett valami, amire az emberek felkapják a fejüket, amivel be tudjuk csalogatni a múzeumba. – Miről szól a világ legnagyobb könyve? Először arra gondoltam, hogy a bibliát kellene elkészíteni, de lokálpatriótaként végül úgy döntöttem, hogy az Aggteleki-karszt földrajzát, faunáját és flóráját, barlangjait, épített örökségét fogjuk könyv alakban megörökíteni. Megkeresésemre az Aggteleki Nemzeti Park örömmel vállalta az együttműködést, 26 fős szakértő gárdájuk írta a könyv fejezeteit. A könyv bőrborítását az ország legkiválóbb bőrdíszművesei készítették 13 egész marhabőrből. A 346 oldalas könyv egy lapjának a mérete 418x377 cm, súlya pedig 1420 kg. A papírt az ausztriai Mondi Grouptól szereztük be, a könyv lapjait Haifában készült nyomdagépen nyomtattuk.
A világ legnagyobb könyve Interjú Varga Bélával, a Gutenberg múzeum tulajdonosával Az Aggteleki-karszt leghíresebb látványossága kétségtelenül az Aggtelek és Jósvafő alatt húzódó Baradla-barlang. 2010 tavasza óta azonban a Jósvafő szomszédságában található, alig több mint kétszáz lelket számláló Szinpetriben épült könyves múzeum is feliratkozott a világhírű látványosságok közé. – Hogy jut eszébe valakinek egy határközeli kis faluban létrehozni a könyvnyomtatás múzeumát, hogy bemutassa Gutenberg zseniális találmányát? Már gyerekkoromban is nagyon szerettem a könyvet, mindent elolvastam, amihez hozzájutottam. Mindig izgatott, hogyan kerülnek a betűk a könyvek oldalaira, ki volt az az ember, aki feltalálta a nyomtatást. Ez a kíváncsiság később sem múlt el és amint tehettem, elutaztam Mainzba, Gutenberg szülővárosába, ahol szomorúan vettem tudomásul, hogy semmilyen tárgyi eszköz nem maradt meg utána. Mivel Gutenberget a világ egyik legnagyobb feltalálójának tartom, mindezt nagyon méltatlannak találtam és elhatároztam, hogy elkészítem a nyomdagépét, hiszen magam is feltaláló, gépekhez értő, gyakorlatias ember vagyok.
A Guinness követelményének megfelelően egyébként egy kicsinyített változat is készült belőle, ami 97-szer kisebb, mint az eredeti. K. P. rekord könyv