A másfél órán át tartó megbeszélés után Ruszin-Szendi Romulusz jelentést adott arról, hogy a magyar katonák milyen feladatokat hajtanak végre Magyarországon. Áder János köztársasági elnök mint a honvédség főparancsnoka hétfőn hivatalában fogadta Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség parancsnokát. A másfél órán át tartó megbeszélésük után a Sándor-palota Tükörtermében Ruszin-Szendi Romulusz a sajtónak elmondta: a köztársasági elnök felkérésére jelentést adott arról, hogy a magyar katonák milyen feladatokat hajtanak végre hazánkban. Kiemelten szólt az orosz–ukrán konfliktus miatt az ország keleti térségébe átcsoportosított erőről. Elsősorban a rendőri erőket támogatják, de közben felkészültek a legrosszabbra is. Fontos célnak nevezte, hogy megnyugtassanak minden magyar embert: "ha baj történne, számíthatnak a magyar katonákra". A magyar katonák továbbra is ott vannak a déli határon, továbbá számos országban teljesítenek szolgálatot, hogy a szövetségesi kötelezettségeiknek is eleget téve próbáljanak békés és biztonságos környezetet teremteni a világban.
"Minden honfitársamat arra kérem, gondoljanak most azokra, akik a legközelebb állnak önökhöz, akikkel egy otthonban élnek és azokra is, akikkel már jó ideje nem tudnak találkozni" – mondta a köztársasági elnök. Kiemelte, "gondoljunk arra, hogy életet mentünk, ha húsvétkor is betartjuk a korlátozásokat (…), ha biztonságos távolságot tartunk egymástól, még azoktól is, akiktől ünnep idején ez különösen nehéz". "Hogy hamarosan mindannyian újra, együtt lehessünk egészségesen" – mondta Áder János, aki beszéde végén mindenkinek áldott húsvétot kívánt.
"Életet mentünk, ha türelmesek vagyunk! " – mondta Áder János köztársasági elnök húsvét nagypéntekén, a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások betartásának fontosságára utalva. Az államfő a közmédiában sugárzott beszédében azt kérte, "most ne az legyen a kérdés, hogy mi mindenünk nincs, hanem az, hogy kik vannak nekünk, hogy kikért kell türelmesnek lennünk". Úgy fogalmazott, egy korlátok közé szorított húsvét közeleg, amely nem a közös ünneplésről, hanem a segítségnyújtásról, a köszönetnyilvánításról, a türelemről szól. "Ha most, bezártságunk idején, tudunk várakozni, önként lemondunk a nagyobb térről, a nagyobb szabadságról, azzal teret adunk a legfontosabbnak: a gyógyulásnak" – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Áder János Kalkuttai Teréz anyát idézve kezdte beszédét, aki – mint mondta – rengeteg fájdalommal, szenvedéssel találkozott, a jobb élet reményét pedig a személyes tettekben kereste. "Minden embert cselekvésre hívott, azt üzente, hogy mindannyiunknak van tennivalónk, váratlan helyzetekben különösen".
Május 2-ára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök - olvasható az államfő határozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján tett közzé az elnöki hivatal. Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését a parlamenti képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra hívja össze. Az Országház Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann Az új Országgyűlés május 2-án, 11 órakor kezdi meg munkáját - olvasható a keddi határozatban. A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Szintén az alakuló ülésen választják meg - az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket.
Átadták a felújított Rákóczi-várkastélyt A történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van, ezért volt becsületbeli ügyünk helyreállítani II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélyát - jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felvidéki Borsiban, ahol Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen részt vett és beszédet mondott a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán szombaton. Áder János virágot helyezett el Nagy Imre sírjánál Áder János köztársasági elnök virágot helyezett el Nagy Imre, valamint az 1956-os forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában, főhajtással tisztelgett a forradalom erdélyi mártírjai előtt a 298-as parcellában, továbbá megkoszorúzta a 300-as parcellában lévő emlékhelyet a köztársasági elnök 63 évvel ezelőtti kivégzésére emlékezve kedden. A világon is egyedülálló kezdeményezés a Covid-árvák támogatására Magyarországon Jó érzés látni, hogy az egész ország megmozdult a Covid-árvák kapcsán, országos összefogás valósult meg, a pártcsatározásokat is sikerült háttérbe szorítani – minderről Herczeg Anita beszélt az Origónak.
Itt tekintheti meg Áder János köztársasági elnök online tanóráját A Világ Legnagyobb Tanórája az első olyan nemzetközi oktatóprojekt, amelyen keresztül a gyermekek megismerhetik az ENSZ által 2030-ig meghirdetett fenntartható fejlődést szolgáló 17 Globális Célt. Magyarországon idén október 4-8. között kerül megrendezésre, kiemelt témája a minőségi oktatás és a klímavédelem. A nyitó tanórát Áder János köztársasági elnök tartotta, október 4-én, 11 órakor. Az Origón élőben követhették a tanórát, az alábbi videóban felvételről visszanézhető: A világ legnagyobb tanórája Áder János köztársasági elnökkel A Világ Legnagyobb Tanórája az első olyan nemzetközi oktatóprojekt, amelyen keresztül a gyermekek megismerhetik az ENSZ által 2030-ig meghirdetett fenntartható fejlődést szolgáló 17 Globális Célt. A nyitó tanórát Áder János köztársasági elnök tartja. Áder János: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válik Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást, olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemlegessé válik - közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magas szintű vitáján szerdán.
Ruszin-Szendi Romulusz beszámolt Ádernak a jövőbeli tervekről is, köztük az orosz–ukrán háború miatt Magyarországra települő NATO-erők érkezéséről, amelynek még folyamatban van a tervezése. (Borítókép: Áder János köztársasági elnök (j) fogadja Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát a Sándor-palotában 2022. április 11-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)
Szerelem, árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyokról szól: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a történetét ismerhetjük meg. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. erikai minisorozat, 2014. episodes/2. Hozzászólások a sorozathoz Hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges Véletlen részek a sorozatból:
A Vörös Sátor Titkai A titkok, melyeket nagyanyák adtak át leányaiknak és unokáiknak, a nőiség közös tudása. A női életút, a ciklikusság és a női ritmus bennünk lüktető törvénye, a női teremtő erő mind e titkok közé tartoztak. A Vörös Sátor Titkai a nők közös titka. De az átadás láncolata megszakadt. *** Nőiségükkel ismerkedőknek, akik nem kapták meg e tudást női felmenőiktől: 2021. DECEMBER 8. VÖRÖS SÁTOR TITKAI CÍMMEL SZAKRÁLIS NŐISÉGBEAVATÓ TANFOLYAM A TELJES NŐI ÉLETÚTON online tanfolyam (évente egyszer szoktam indítani), amely ezt a tudást hivatott olyan módon átadni, hogy az a mai modern nő számára érthető, használható legyen a hétköznapi életében. Részletes leírás, jelentkezési lehetőség itt: A VÖRÖS SÁTOR TITKAI online tanfolyam – a legfontosabb női tudáskincs gyűjteménye>>> ***Haladóknak, akikben szintén tetterő éled a nők segítése iránt MéhNővér képzés: A patriarchátus előtti korokban a nők őrizték az életmisztériumokat, vezették a beavatásokat. Hétköznapi értelemben az avatás, beavatás olyasvalamibe történt, ami a megfelelő kor és pillanat eljövetele előtt nem volt elérhető az egyén számára.
A Vörös Sátor – más kultúrákban Holdkunyhó vagy Rimajurta – volt az a hely, ahol a nők összegyűltek (akkor még összehangolt) havi vérzésük napjaiban. Olyan női tér volt ez, ahol a nők megpihenhettek, ahová visszavonulhattak. Ide a férfiaknak nem volt szabad belépni – ők pedig tiszteletben tartották ezt. A Vörös Sátor napjai a testi-lelki wellnessről szóltak: az asszonyok ekkor avatták be a fiatalabbakat a női test, a szerelem, a szexualitás, a párkapcsolatok, a gyermeknevelés, a gyógyítás, az élet és halál titkaiba. Illatos olajok, gyógynövényes füstölők, tápláló ételek, finom masszázsok, mély beszélgetések és nagy viháncolások napjai voltak ezek. Egy olyan szeretetteljes támogató női kör, ami hatalmas megtartó erővel bírt mindenki számára. E mellett pedig volt kitől ellesni azokat a titkokat, amik nőként egy boldog és kiegyensúlyozott élethez szükségesek. A nők kisimulva és feltöltődve léptek ki a hétköznapokba innét. Több vidámsággal, nagyobb türelemmel, bölcs tanácsokkal felszerelkezve vágtak bele a következő hónap teendőibe.