A Cst. szerint családi pótlékra jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek után többek között a szülővel együtt élő házastárs is. Jogosultsági hónap többek között az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a családi kedvezményre való jogosultság legalább egy napig fennáll [szja-törvény 29/A § (6) bekezdés]. Megjegyzendő, hogy amennyiben legalább az egyiküknek az első házasságkötéséről van szó, az elsőházas 31 250 forint havi kedvezményt áprilistól – döntésük szerint – az összeg megosztásával (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük vette igénybe) közösen érvényesíthették [szja-törvény 29/C §]. A január-februárban még élettárs, márciustól már házastárs felek a 2015. évi adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban a következőképpen érvényesíthetik a kedvezményeket: – Amennyiben legalább az egyiküknek az első házasságkötéséről van szó, az elsőházas 9x31 250 forint havi kedvezményt április-december hónapokra – döntésük szerint – az összeg megosztásával (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe) a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetik.
Családi kedvezmény: Három gyermekesek 1. - YouTube
A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.
Naponta tapasztaljuk olvasóink kérdéseiből, hogy sokak számára nagy fejtörést okoz a családi kedvezményre vonatkozó előírások közötti eligazodás. Az cikke a 2015. évi adóbevallás, munkáltatói adó-megállapítás elkészítéséhez egy konkrét példán mutatja be, hogy az érintettek családi helyzetében bekövetkezett változások esetén mi mindenre kell figyelni a szabályok helyes alkalmazásához. Egy édesanya kettő, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeket hoz az új kapcsolatába, s 2015 januárjában – orvosi igazolás szerint – betöltötte a várandósságának 91. napját a harmadik, élettársával közös magzatával. Az élettárs apának nincs "hozott" gyermeke. Az élettársak nem voltak regisztráltak, viszont 2015 márciusában összeházasodtak. Kérdés, hogy mennyi családi kedvezmény illeti meg őket 2015-ben, és azt az év folyamán hogyan érvényesíthették helyesen, illetve miként oszthatják meg az adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban? Vegyük sorra a két fél jogosultságát és a közös érvényesítés lehetőségét 2015 egyes hónapjaiban!
A tervek szerint 2019-re a mostanihoz képest megduplázódik az összeg 2015-höz képest úgy, hogy 2016-tól évente fokozatosan - 2500 Ft-tal- növelik a kedvezményt. Mennyi a családi adókedvezmény összege 2015-ben és 2016-ban? A kedvezmény havonta érvényesíthető az eltartott gyermekek számától, illetve a kedvezményezett gyerekek számától függően. A családi adókedvezmény mértéke: 1 gyermek esetében gyermekenként 62 500 Ft az adóalap kedvezmény, tehát a családi adókedvezmény által maximum 10. 000 Ft -tal kell kevesebbet befizetni az államnak, 2 gyermek esetében még 2015-ben 62 500 Ft volt az adóalap kedvezmény gyermekenként (s ez 10 000 Ft megtakarítást jelentett gyermekenként), addig 2016-ban 83 330 Ft az adóalap kedvezmény, tehát a családi adókedvezmény által maximum 12. 500 Ft -tal kell kevesebbet befizetni az államnak, 3 vagy több gyermeknél gyermekenként 206 250 Ft az adóalap kedvezmény, tehát a családi adókedvezmény érvényesítése révén maximum 33 000 Ft -tal marad több a zsebben. A családi járulékkedvezmény kiszámítása A számolás alapja a bruttó bér (továbbá alapértelmezetten az ehhez tartozó SZJA), s a gyermekek számától függő adókedvezmény mértéke.
2014. január 1. óta a személyi jövedelemadó mellett a járulékokra is érvényesíthető az adókedvezmény. Ez azért lényeges, mert sok esetben a kereseteknél nem volt felhasználható maximálisan a kedvezmény, hisz a SZJA (a személyi jövedelem adó) összege nem érte el a lehetséges felső határt, így "fel nem használt kedvezmény" keletkezett. (Például 2013-ban egy 98. 000 Ft-os minimálbért kereső szja-ja 15 680 Ft volt, amire nem tudta felhasználni a 2 gyermekre járó 20 000 Ft-os kedvezményt. ) 2014-től azonban a járulékokra is kiterjeszthető a kedvezmény, nevesítve a 7%-os egészségbiztosítási járulékra, továbbá a 10%-os nyugdíjjárulékra. Így gyakorlatilag 33%-ra nőtt az adóalap rátája, amire potenciálisan kiterjed a kedvezmény. A számítás szemléltetésére példaként vegyük a minimálbért, ami 2015-ben bruttó 105. 000 Ft volt. Ha nincs gyermeke a minimálbért keresőnek, akkor 68 775 Ft-ot kap kézhez. Tegyük fel, hogy a minimálbért kereső gyermekes, és igénybe veszi a családi adókedvezményt. Ha 1 gyermeke van, 78 775 Ft, ha 2 gyermekkel bír, akkor 88 775 Ft, ha 3 gyermeke van, akkor 103 425 Ft a nettója.
A család [ szerkesztés] 1955 -ben nősült meg, de első felesége 3 év múlva meghalt. Későbbi házasságából két fiúgyermeke született (István és Zsolt). Munkássága [ szerkesztés] A tanácselnök [ szerkesztés] Több mint húsz esztendőn keresztül vezette Kazincbarcikát, 1968. és 1989. között töltötte be a tanácselnöki tisztséget. A fejlesztő [ szerkesztés] Tanácselnöki tevékenysége alatt folytatódott Kazincbarcika mennyiségi és minőségi fejlődése, új minőségi jegyekkel gazdagítva a várost. A mennyiségi fejlődést mintegy 6000 új lakás, hat általános és két középiskola ( Egészségügyi és Óvónőképző Szakközépiskola, a 112. Dr takács istván kardiológus keszthely. Számú Szakmunkásképző és Szakközépiskola), hat óvoda, két 120 fős bölcsőde, számtalan bolt, köztük méreteiben is olyan jelentősek, mint a Márka, a Tardona, a Sajó, az autóbusz-végállomásnál lévő ÁFÉSZ, a városi sportpálya melletti ABC-bolt, a Fő téri Domus áruház, műszaki bolt, gyógyszertár, orvosi rendelő, két postahivatal és a Fő téri "nagy" posta jelentette. A lakóterületi parkokon és játszótereken kívül ekkor létesült a Jubileumi, a Fő téri, a Dimitrovgrád -, a Penyo Penyev-park (ma Kőrösi Csoma Sándor, illetve Déryné-park).
Személyes adatlap Profil DR. TAKÁCS ISTVÁN ÉS TÁRSA EGÉSZSÉGÜGYI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ BT. Adatok: Név: DR. TAKÁCS ISTVÁN ÉS TÁRSA EGÉSZSÉGÜGYI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ BT. Szakterület: kardiológia Elérhetőségek: 8360 Keszthely Bercsényi 1. Vissza: Főoldal címkék:
Takács István Kazincbarcika tanácselnöke Hivatali idő 1968. szeptember 1. – 1989. április 1. Előd dr. Csikós Istvánné Utód Rádóné Gyárfás Ildikó Született 1930. október 10. Sárisáp ma: Annavölgy Elhunyt 2004. január 27. (73 évesen) Kazincbarcika Párt MSZMP Takács István ( Sárisáp, 1930. – Kazincbarcika, 2004. ) Kazincbarcika tanácselnöke volt 1968 és 1989 között. Élete [ szerkesztés] A gyermek- és ifjúkor [ szerkesztés] 1943 őszén egy országos tehetségmentő akció révén Komáromba került egyházi iskolába. Dr. Takács Endre | medastra. A 2. világháború miatt később magántanuló. 1945 -ben tagja lett a MADISZ-nak, majd a Magyar Kommunista Pártnak. 18 évesen a Pártmunkás szerkesztőségében dolgozott, mint segédszerkesztő. Pályakezdése [ szerkesztés] Az 50-es években egyetemi hallgató volt a Szovjetunióban, ahol mérnöki diplomát szerzett, 1956 -ban tért haza Magyarországra. Először az Észak-Magyarországi Vegyiműveknél helyezkedett el Sajóbábonyban. 1962 -ben a Berentei Vegyi Művekhez került, később a Borsodi Vegyi Kombinát (Kazincbarcika) pártbizottságának elnökévé választották.
1981: okl. mezőgazdasági gépészmérnök; Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar, (103/1981. ) Nyelvvizsgák, nyelvismeret: 1997: német C típusú alapfokú állami nyelvvizsga (007049/1997. 01. 07. ) 1990: angol C típusú középfokú állami nyelvvizsga (Á 0072661/1990. Dr. Takács István | Pannónia Magánorvosi Centrum. ) Munkatapasztalatok: 2016- egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet 2016 egyetemi tanár, Eszterházy Károly Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézete 2015-2016: egyetemi tanár, intézetigazgató, Károly Róbert Főiskola, Üzleti Tudományok Intézete 2015- egyetemi tanár (IV-3/02186-3/2015. )
1995-2001: szaktanácsadó (műszaki technika és üzemgazdaság, pénzügy, számvitel, ügyvitel), Földművelésügyi Minisztérium 1990-1995: műszaki-technika szakértő (mezőgazdasági gépesítés, gépüzemeltetés ökonómiája, projekttervezés, projekt monitoring, vagyonértékelés), Földművelésügyi Minisztérium 1981-1997: MÉM Műszaki Intézet (1990-től FM Műszaki Intézet), Gödöllő 1996-1997: tudományos főosztályvezető, Növénytermesztés Gépesítési Főosztály 1995 -1996: tudományos főosztályvezető, Üzemgazdasági Főosztály 1995 -1996: ügyvezető, FMMI és intézeti dolgozói tulajdonú Farmcenter Kft.