AZ ÓVODA NEM HIBÁZOTT A fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések, valamint az óvoda házirendje alapján az intézmény nem követett el jogsértést, mikor a panaszos gyermekének határidőn túl hozott igazolását nem fogadta el. A jogszabályoknak megfelelően járt el az óvoda abban az esetben, amikor az igazolatlan mulasztásokról értesítést küldött a szülőnek, illetőleg a gyámügynek és a család- és gyermekjóléti szolgálatnak. Közoktatás: Tizenöt napot igazolhassanak a szülők: az orvosok szerint változásra van szükség - EDULINE.hu. A fenti cikk az Óvodai Jogfutár című szaklapunkban jelent meg, amelyre az alábbi linkre kattintva Ön is elő tud fizetni. Az évente 10 alkalommal megjelenő, érhető nyelvezetű, a legfontosabb, intézményeket is érintő jogszabályváltozásokkal foglalkozó kiadvány segítségével gyors áttekintést kap az aktuális történésekről.
Ma nincs olyan hatályos köznevelési jogszabály, amely előírná, hogy a szülő az óvodában "saját hatáskörben" csak három napot igazolhat. A tévhit alapja még a hetvenes, nyolcvanas években használt egykori rendtartás, amely csakugyan tartalmazott ilyen szabályt, de ezt már évtizedekkel ezelőtt hatályon kívül helyezték. – Dr. Farkas Ildikó írásából közlünk részletet. Az óvodai hiányzás szabályozása házirendi kérdés Az óvodai mulasztások igazolásával kapcsolatosan a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31. ) EMMIrendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 5. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy az óvoda házirendjében kell szabályozni a gyermek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A kormány nem akarja megszabni, hány napot igazolhat a szülő. Ebből következően a gyermek késésének, mulasztásának szabályozása alapvetően intézményi szintű döntést igényel, amelyet a házirendben a megfelelő részletességgel szükséges rögzíteni. Ennek keretében a belső szabályzatnak előírást kell tartalmaznia például a mulasztás kezdetének megfelelő bejelentésére, ennek dokumentálására, az igazolható napok számára, az előírt bejelentési és dokumentálási határidő elmulasztásának következményeire, szankcionálására.
Bár a legtöbb iskolában legfeljebb három nap hiányzást igazolhatnak a szülők, vannak intézmények, ahol akár 15-öt is. Az RTL Klub Híradója egy olyan pomázi iskolát mutatott be, ahol ez a helyzet: az intézmény házirendjét ennek érdekében megváltoztatták. A módosítást sok szülő és az egyik helybeli háziorvos is üdvözölte, aki nemrég a Facebookon írt arról, hogy kisebb betegségek, például megfázás miatt rengeteg igazolást kell írnia, a papírmunka pedig az igazán beteg gyerekektől vesz el időt. A riport szerint a Házi Gyermekorvosok Egyesülete már régóta szorgalmazza, hogy a mostani gyakorlat, azaz a három nap helyett 15 nap óvodai és iskolai hiányzást igazolhasson a szülő a gyereknek. Szülői igazolás | Babaszoba.hu. Ennek nyomán a Híradó megkereste az ügyben Emberi Erőforrások Minisztériumát. Onnan azt a választ kapták, hogy az egyesület még nem fordult hozzájuk, és bár a bevált gyakorlat három nap, nem tiltja jogszabály, hogy az iskolák házirendjében meghatározott módon ennél többet igazolhassanak a szülők.
Nem tervezi a kormány, hogy rendeletben szabja meg a szülők által igazolható iskolai hiányzások számát – derült ki az Országgyűlés hétfői ülésén. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára képviselői kérdésre azt mondta: ha a gyermek három napnál többet betegeskedik, akkor jobb, ha látja orvos. Az igazolást már akkor kiállíthatja az orvos, amikor először megvizsgálja a gyermeket, így nem kell ismét visszamenni hozzá – hangsúlyozta az államtitkár. Régóta napirenden van a szülői igazolások ügye. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke is többször felvetette már, hogy változzon a jelenlegi gyakorlat, vagyis az, hogy a szülő csak három napot tud igazolni. Póta György az államtitkár hétfői válaszának kapcsán az InfoRádiónak elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megerősítette nekik, hogy valóban nincs törvény a szülő által igazolható szabadnapok számára. Ezt az iskolák önállóan határozhatják meg, és legtöbb helyen valóban három napot engedélyeznek nekik, ami tényleg kevés.
321, -Ft. Garantált bérminimum 2021-ben, (szakképzett minimálbér): A garantált bérminimum 2021. évre érvényes összege – szakképzett minimálbér 2021. évi összege – bruttó 219. 000, -Ft. Ez a kedvezményezett eltartottak(gyerekek) nélküli munkavállalók esetében 145. 635, -Ft nettó, adózott jövedelmet jelent. Hetibér esetén ez bruttó 50. 350, -Ft, napibér esetén 10. 070, -Ft, órabérben kifejezve pedig 1. 259, -Ft. Egy fő kedvezményezett eltartott, gyerek esetében az adózott nettó bér összege 155. 635, -Ft. Kettő fő kedvezményezett eltartott, gyerek esetén a nettó bér összege 185. Három fő kedvezményezett eltartott, gyerek esetén a nettó bér összege 215. 715, -Ft. Friss házasok adózott nettó garantált bérminimuma 150. 635, -Ft. (A cikkben nettó összegként jelölt bér azt a pénzösszeget jelenti, amit a dolgozó az összes adó és járulék levonását követően a valóságban kézhez kap. ) Talán nem annyira közismert, de a mindenkori aktuális minimálbérrel illetve garantált bérminimummal szorosan összefüggenek más, munkavállalói zsebeket is érintő pénzügyek.
A minimálbér 2021-re érvényes hivatalos összegét és a garantált bérminimum 2021-ra érvényes hivatalos összegét a 2021. január 28-én megjelent Magyar közlöny 2021/13. száma tartalmazza. A hivatalos kihirdetés most az utolsó utáni pillanatban történt meg és így szokás szerint szinte nulla idő áll a bérekkel, járulékokkal foglalkozó szakemberek rendelkezésére, hogy átállítsák rendszereikben a 2021. év első napjától illetve a február 1-től alkalmazandó értékeket. A minimálbér egy picivel magasabb lett, mint amit a munkaadók szerettek volna és alacsonyabb annál, mint amit a munkavállalói képviseletek célul tűztek ki. A tavalyi növekedés felével, 4%-al nő az értéke. A garantált bérminimum is – amit szakképzett minimálbér néven is szoktak emlegetni pont ilyen mértékben emelkedik. Az új értéke 4%-al lett több az előző évinél. A minimálbér 2021-ben hasonlóan a garantált bérminimum értékéhez csak keveset emelkedett A nem túl magas emelés 4 százalékos értékeihez képest a megjelent rendelet nagyvonalúan lefelé kerekítette az összegeket.
Az alábbiakban a minimálbér emeléssel kapcsolatos főbb közvetlen és közvetett hatásokat tekintjük át, különös tekintettel azok összegszerűségére, illetve az évközbeni változtatás alkalmazására. Minimálbér és garantált bérminimum 2021. február 1-jétől főszabályként - a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásakor- kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér) összege bruttó 167 400 Ft, garantált bérminimum é pedig bruttó 219 000 Ft. A Kormányrendelet részletesen tartalmazza a heti-, napi- és órabérre, illetve a részmunkaidőre vonatkozó összegeket is ennek megfelelően. Itt is érdemes megjegyezni, hogy a garantált bérminimum alkalmazásának feltétele, hogy a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve és az adott munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel. Adókedvezmények A személyi kedvezmény - amely több, mint 100 ezer embert érint - 2021. január 1-jétől adóalap kedvezménnyé alakult, és az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
*A Pénzügyminisztérium által közzétett tájékoztatás szerint ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy például az egyéni vállalkozók esetében a saját maguk után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját 2021-ben is a korábbi, alacsonyabb minimálbér alapján számolják. Ezzel kapcsolatban az esetleges jogszabálymódosítás még nem jelent meg. Mennyi lesz a nettó bérkifizetés a minimálbér után 2021 február 1. után? Alsó- és felső határok A természetes személy szociális hozzájárulási adó fizetési felső határa az év első napján érvényes minimálbér huszonnégyszerese, azaz a 2020-ban is hatályos és így kedvezőbb, 161 000 Ft x 24 = 3 864 000 Ft. Ez a szabály vonatkozik többek között a vállalkozásból kivont jövedelemből, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemből, illetve az osztalék után fizetendő szochó fizetési kötelezettségre. A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%- a, tehát 2021. február 1-jétől 50 220 Ft után kell megfizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési hozzájárulást.
1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. (4) A (2) bekezdés vonatkozásában a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell alkalmazni. 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti. k., miniszterelnök
§ (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt. ) alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezettre és szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségére az Szkt. -t az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. (2) Az Szkt. 105. § (1) bekezdésétől eltérően szakképzési hozzájárulásra kötelezett a) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv. ) szerinti egyéni vállalkozó és c) a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld. (3) Az Szkt. 106. § (1) bekezdésétől eltérően 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapja – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv. ) 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv.