Fertőzés: a fél világ a hollywoodi járványfilmet nézi A koronavírus-járvány miatt néhány hét alatt jelentősen megnőtt a nézői érdeklődés a "ragályfilmek", főleg Steven Soderbergh Fertőzés című alkotása iránt. A 2011-ben bemutatott film 2020 elején ismét felkerült a digitális eladási (és illegális letöltési) listák élmezőnyébe, a Warner Bros. több ezer alkotást összesítő katalógusában már a második legnépszerűbb film (tavaly decemberben csak a 270-ik volt). Túlzás lenne látnokinak nevezni, de kétségkívül Soderbergh filmje szinte az, amelyből a legtöbb tanulságot levonhatja a néző akár a jelenlegi, COVID-19 pandémiára vonatkozóan, a Fertőzés ugyanis igyekszik kerülni a hollywoodi kataszttrófamozik... A Fertőzés sztárjai szólalnak meg a koronavírusról - videó A koronavírus-járvány miatt a filmrajongók által újra elővett Fertőzés sztárszínészei egy-egy videóban üzentek a koronavírusról. A videókon a film forgatókönyvírója, Scott Z. Burns mellett a Columbia egyetem azon szakértői is dolgoztak, akik a film orvosszakértői is voltak.
A Fertőzés című dráma még 2011-ben jött ki, olyan nagy színészekkel, mint: Matt Damon, Kate Winslet, Jude Law, Gwyneth Paltrow, vagy Laurence Fishburne. A történetben egy asszony rosszul lett, miután hazatért hongkongi útjáról, majd két nappal később meghalt, és az orvosok nem tudják, mi okozta a halálát. Hamarosan más embereken is jelentkeznek a tünetek: köhögés, láz, bénulás, agyvérzés, és halál. A világ minden részén szaporodnak a megbetegedések, végül kitör a globális járvány. Miközben az amerikai kutatóintézet orvosai megpróbálják megfejteni a vírus kódját, Dr. Leonora Orantes, az Egészségügyi Világszervezet munkatársa a járvány forrását keresi. Az egyes országokat közben a széthullás veszélye fenyegeti. Ez az újonnan keletkezett vírus az egész világot letarolta. A Fertőzés több egyenrangú főszereplő sorsán keresztül követi végig egy világjárvány kirobbanását és pusztítását. Tavasszal, a koronavírus-járvány világméretű elterjedése után az egész világ újra felfedezte a Fertőzést, amely hónapokig óriási népszerűségnek örvendett a streaming-felületeken.
Az időpontot néha megváltoztatták, például 1686-ban XI. Ince pápa, Buda töröktől való visszafoglalása után az egész kereszténység számára szeptember 2-át jelölte ki Szent István ünnepeként. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az ünnepek számát, és Szent István napját is törölte a sorból. Legalábbis egy időre. Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az István-napot "nemzeti" ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt, de a szabadságharc bukása után betiltották. A hatalom eltűrte ugyan az ünneplést, de csak hosszas viták után, 1891-ben nyilvánította Ferenc József a katolikus ünnepet munkaszüneti nappá és a nemzeti összetartozás ünnepévé. A Szent István-nap össznemzeti ünneplése azonban nem igazán sikerült, mert a többi felekezet tiltakozott. Mit ünneplünk 20-án? A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, 1938-ban Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították.
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össz-nemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.
A tűzijáték meg már hagyománynak számít. Mióta viszik körbe a Szent Jobbot? Az első Szent Jobb körmenetet 1818-ban rendezték, de a kéz tiszteletben tartásáról már az 1222-es Aranybulla rendelkezett. Szent Istvánt a Bazilikában temették el, de a pogánylázadások idején áthelyezték testét, ekkor vették észre, hogy jobb keze épségben maradt: innentől csodás erőt tulajdonítottak neki és a kincstárba került, majd a Szent László által alapított szentjobbi apátságba. A török időkben Boszniába, majd Raguzába vitték az ereklyét, Mária Terézia Bécsbe szállíttatta, majd Budán az Angolkisasszonyok gondjaira bízta. A díszes ereklyetartó, amelyben napjainkban látható, 150 éve készült a Magyar Püspöki Kar megrendelésére. 1950-től tilos volt a körmenet, de 1987. augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb-kápolnát, melyben a Szent Jobb azóta is látogatható. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban vitték hosszú idő után először a Szent Jobbot országjárására (amerre vitték megállt a munka, zúgtak a harangok), azóta évről évre elindul augusztus 20-án a körmenet.
A mézédes magyar szilva, a sárgabarack, a finom meggy, a dió, a mák, és persze a csokoládé visszatérő hozzávalói a tortának. Az új kenyér ünnepének hangulatában egy játékra invitáljuk az Intézet ismerőseit: aki ezen a hétvégén kenyérsütésbe fog, ossza meg Facebook oldalunkon az elkészült mű fényképét! A három legszebb, legínycsiklandozóbb kenyér sütőmestere kis ajándékcsomagban részesül! Várjuk a képeket!