A kenyeret vágjuk kis kockákra, és egy serpenyőben pirítsuk meg egy kevés olajon. A salátát keverjük össze az öntettel, szórjuk meg kenyérkockával, és parmezánforgáccsal. A cézár saláta még izgalmasabb és tartalmasabb lehet grillezett csirkemell kockákkal, vagy akár füstölt hal szeletekkel együtt is.
Rengeteg receptnél az van, hogy teljesen eltér az eredeti verziótól: nincs ez másként a Cézár-öntetnél sem: az eredeti receptben nincs joghurt, sem tejföl, és szardellával készül. Aki szereti a pikáns dolgokat, mindenképpen próbálja ki! :P Kipróbáltam, jóóó lett! 14 A tojássárgákat egy tálban elkeverjük a fokhagymával, a mustárral, a szétnyomkodott szardellával, és a Worcester szósszal. Ezután szép lassan hozzácsorgatjuk a kétfajta olajat, miközben habverővel keverjük az egészet, hogy ne csapódjon ki. Miután felvette az összes olajat, sózzuk, borsozzuk, belereszeljük a parmezánt, és elkeverjük az egészet a citromlével. Ha kicsit hígabb öntetet szeretnénk, adjunk hozzá egy kis vizet. Tomakonyha: Cézár saláta. Friss salival tálaljuk.
A hatályos szabályozás kiindulópontja az, hogy aki jogellenesen kárt okoz, az felel az okozott kár megtérítéséért. Vagyis a jogellenesség a felelősség fontos eleme. A jogszerűen okozott károk esetén nincs kártérítésért való felelősség, de a jogszerűen okozott károknak vannak esetei, amelyek kártalanítási kötelezettséggel járnak. A mai szabályozás szerint a kártérítési felelősség négy alapfeltétele a kár, a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés, továbbá a jogellenesség és a felróhatóság. Korlátozható a szerződésszegésért való felelősség?. Menyhárd Attila egyetemi tanár szerint a jogellenesség és a felróhatóság két különböző feltételt és fogalmat jelent, ugyanakkor sok esetben merül fel elhatárolási nehézség, és például a német jogirodalomban komoly vita tárgyát képezi, hogy ezek valóban elhatárolhatók-e egymástól, vagy egységes feltételként kellene megfogalmazni őket. Ez azért is lényeges kérdés, mert a kártérítési jogi szabályozás elméleti kiindulópontját alapvetően határozza meg, hogy a felelősségi rendszert objektív vagy szubjektív alapokra helyezzük-e. A Vékás Lajos akadémikus által vezetett kodifikációs főbizottság, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal másfél évtizedig dolgozott a törvénykönyv koncepcióján, majd tervezetén, az objektív felelősségi rendszerre voksolt.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán! A kárfelelősség kapcsán a Munka Törvénykönyve (Mt. ) a következő, lakonikus tömörségű mondattal utal az alkalmazandó polgári jogi szabályokra: a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518–534. §-a szabályait kell alkalmazni. Az "egyebekben" szó szerepeltetése arra utal, hogy minden olyan kérdésben, amelyet az Mt. nem szabályoz külön, a Ptk. az irányadó. Az Mt. tehát speciális a Ptk. -hoz, mint általános szabályhoz képest. Így a felhívott Ptk. szabályok közül nem kell alkalmazni a munkáltatói kárfelelősségre azokat, amelyeket az Mt. eltérően rendez.
A kárért, a károsulttal szemben a lakás bérlője, a helyiség használója felelős. A helyiség lehet üzlethelyiség, raktár, iroda műhely stb. A használó tehát nem a tényleges használót jelenti,, hanem a használatra jogviszony alapján feljogosított személyt. Ha a lakást bérlőtársak használják, a felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. A lakásba rövid időre befogadott vendégnek engedett használat esetén a felelősség fennmarad, ugyanakkor a lakásban jogosulatlanul tartózkodó személyért a bérlő, illetőleg a használó nem felel. A károsultnak a kártérítési felelősség megállapításához nem a károkozó személyét, hanem azt kell bizonyítania, hogy konkrétan melyik lakásból vagy helyiségből történt a tárgy kidobása, kiejtése vagy kiöntése. A bérlő vagy használó felelőssége másodlagos, egyszerű kezesi felelősségre változik [6:416. ] abban az esetben, ha megnevezi a károkozót. A bérlőnek, a használónak a felelőssége vétkességtől függetlenül fennáll minden olyan személy károkozásáért is, aki jogszerűen tartózkodik a lakásban vagy helyiségben (családtag, vendég, ügyfél, vevő stb. )