Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Gyakori kérdések és válaszok Üdvözlünk a Gyakori Kérdések és Válaszok oldalon, ahol kérdéseket tehetsz fel és válaszokat kaphatsz a közösség többi tagjától.
4. Legyen könnyed magaddal: I tudtam, hogy soha nem leszek a legjobb futó. Még mindig nem vagyok a legjobb futó – bár másokat is edzek erre. A nyár legvégén, büszkén törve az utolsó futam után elért eredményemmel, ünnepeltem autóm kilométer-számlálójával megmérni azt a távolságot, amire általában 15 percre van szükségem a futáshoz. Egészséges vagy ártalmas a mindennapos futás?. Az egész 61 napos szakaszt azzal töltöttem, hogy egy mérföld volt; valójában csak 0, 55 mérföld. 10 percig zavartan és könnyezve ültem az út szélén, úgy éreztem, mintha akaratlanul is becsaptam volna magam. Tévedtem. Számomra a futás sikere nem arról szólt, hogy milyen messzire vagy milyen gyorsan haladok – ez arról szólt, hogy elköteleződtem valamilyen nehéz feladat megvalósítása mellett, majd az utánajáró munkára. Azon a nyáron megtanultam szeretni, amit a futás tesz értem: ez erõsnek és erõsnek érzem magam. Tizenkét évvel később még mindig (szinte) minden nap üldözöm ezt az érzést.
És te, #RunEveryDay? És te? Futottál már minden nap? Futás Minden Nap: Minden Nap 5 Km Futás. Ne habozzon megosztani velem tapasztalatait azzal, hogy hozzászólt ehhez a bloghoz. Hogyan kell futni fogyni a; gyomor és lábak, amikor jobb s; vonat Hogyan tegye a tévét a falra, minden tanácsunkat, hogy ne maradjon le Hogyan lehet futni, hogy kevesebbet fogyjon a gyomorban; heti egy óra - Fogyjon gyorsan és jól Kezdő futás 20 tipp az első lépésekhez és a gyors sikerhez (útmutató) HOGYAN S; BERENDEZÉSEK TÉLI FUTÁSHOZ
A Runtastic integrálódik az Apple Health-be és a MyFitnessPal-ba, és tartalmaz egy éljenző részt a barátaid ösztönzésére a következő edzés során.
2015. augusztus 14., péntek világűr A közelmúltban egyre több hír érkezik az űrkutatás területéről a Földhöz hasonló bolygók felfedezéséről. Olyannyira, hogy a járatlanabbak még azt hihetik: valami titokzatos erő révén egyre több földszerű bolygó kerül elénk. Természetesen szó sincs erről. Csupán annyi történt, hogy sikeresen beindult a NASA ú. n. Kepler-missziója, amelynek az a rendeltetése, hogy a mi planétánkhoz hasonló bolygókat kutasson fel az univerzumban. A Kepler program távcsövét 2009. március 7-dikén indították útnak a Cape Canaveralről, egy Delta-II-es hordozórakétával (Fotó: NASA/Kim Shiflett) Mi a Kepler program? Field tipusu bolygok . A Kepler program Johannes Keplerről (1571-1630), a jeles matematikusról és csillagászról kapta a nevét, aki a bolygómozgások később róla elnevezett törvényeit dolgozta ki. A missziót 2009 márciusában indítottak útjára, azzal a céllal, hogy Föld méretű bolygókat találjon a csillagok lakható zónáiban. A lakható zóna annak a csillag körüli tartománynak a neve, amely megfelelő távolságban van ahhoz, hogy az itt keringő égitesteken tartósan jelen lehessen a folyékony víz, vagyis az általunk ismert élet nélkülözhetetlen feltétele.
A korong külső részéből érkező további törmelékek pedig vizet juttathatnak az "utólagosan" létrehozott "Földekre". Új egzotikus és lakható bolygók. Ezek vízkészlete a modellek alapján akár 100-szorosa is lehet a mai földinek, emellett feltehetőleg vasban szegényebbek lesznek a mi bolygónknál. További érdekesség, hogy a modell alapján a forró Jupiteren belül, a csillaghoz nagyon közel is keletkezhetnek újabb bolygók abból a törmelékből, amelyet a vándorló égitest befelé szórt. Ezek képzeletbeli csoportját forró Földeknek nevezték el. Kereszturi Ákos
Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói, akik fiatal csillagcsoportokat tanulmányoztak a Tejútrendszerben. Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül. A The Astrophysical Journal című folyóiratban publikált eredményeik szerint a vártnál jóval több Nap-szerű csillag van ezekben a csoportokban, ami növeli az esélyét olyan Föld-típusú bolygók felfedezésének, amelyek még kialakulásuk korai szakaszában vannak. Így keresik a Föld-típusú bolygókat - Ezeket a magmaóceán-bolygókat könnyebb észlelni a Naphoz hasonló, az átlagosnál kétszer nagyobb tömegű csillagok közelében. A planéták annyi hőt bocsátanak ki, hogy az infravörös-teleszkópok új nemzedékének segítségével képesek leszünk megfigyelni az izzó fényüket - magyarázta a kutatócsoportot vezető Richard Parker, a Sheffieldi Egyetem munkatársa. A kutatók úgynevezett fiatal mozgó csoportokban - vagyis 100 millió évnél fiatalabb csillagok közösségeiben - készülnek felkutatni a szóban forgó bolygókat - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A bolygó tömegét és szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de a feltételezések sziklás lehet, és az is elképzelhető, hogy tömör jég, esetleg óceán borítja. A korábban felfedezett, elvileg lakható bolygók vagy homályos vörös törpék körül keringtek, vagy a lakható övezet szélén voltak, ahol szélsőséges hőmérséklet uralkodik. Ez a bolygó tehát mindenképp különleges, hiszen egy Nap körül kering és középértékeket mutat a hőmérséklete. Föld típusú bolygók (földrajz) - SuliHáló.hu. Mit találtak a továbbiakban? A Kepler-űrtávcső legújabb eredményeiről 2012 októberében számoltak be. Ekkor mondták el, hogy több exobolygót is találtak, amelyek közül kettő a Kepler 62 nevű rendszerben kering, egy, a Napnál kisebb és hűvösebb csillag körül, a Földtől 1200 fényévnyi távolságban. Ezek közül a Kepler 62f jelű bolygó az, amelynek mérete a leginkább hasonlít a mi Földünkéhez. A nevében látható "f" arra utal, hogy ez az ötödik bolygó, a saját napjától számítva (az "a" betűt mindig az adott nap kapja). A Kepler-62f átmérője 40 százalékkal nagyobb a Földénél, ami azt jelenti, hogy jelenleg ez a legkisebb olyan, ismert exobolygó, amely egy csillag lakható zónájában kering.
A Kepler program távcsövét 2009. március 7-dikén indították útnak a Cape Canaveralről, egy Delta-II-es hordozórakétával (Fotó: NASA/Kim Shiflett) Mi a Kepler program? A Kepler program Johannes Keplerről (1571-1630), a jeles matematikusról és csillagászról kapta a nevét, aki a bolygómozgások később róla elnevezett törvényeit dolgozta ki. A missziót 2009 márciusában indítottak útjára, azzal a céllal, hogy Föld méretű bolygókat találjon a csillagok lakható zónáiban. A lakható zóna annak a csillag körüli tartománynak a neve, amely megfelelő távolságban van ahhoz, hogy az itt keringő égitesteken tartósan jelen lehessen a folyékony víz, vagyis az általunk ismert élet nélkülözhetetlen feltétele. A kutatások eszközéül egy 95 cm-es Schmidt-távcsövet használnak, 1, 4 m átmérőjű főtükörrel. A távcső egy 105 négyzetfokos (12 fok átmérőjű) területet monitoroz (figyel meg) folyamatosan, a tervek szerint legalább hat éven keresztül. Látómezeje több mint 150 000 csillag folyamatos és szimultán (egyidejű) megfigyelését teszi lehetővé.
2017-től egy, az infravörös tartományban érzékeny spektropolariméter nyithat új utakat a Földünkhöz hasonló exoplanéták kutatásában. A 4200 méter magas Mauna Kea csúcson lévő Canada-France-Hawaii Telescope (CFHT) a közeljövőben új csúcsműszerrel gazdagodik: a SPIRou detektorral egyaránt vizsgálhatóak lesznek majd bolygónk vörös törpecsillagok körüli ikertestvérei, valamint a Nap típusú csillagok és bolygóik kialakulásának körülményei. A SPIRou névre keresztelt műszer a tervek szerint egy olyan, a közeli infravörös tartományban működő detektor (ún. spektropolariméter) lesz, amely egyszerre bontja fel hullámhossz és polarizáció (rezgési irány) szerint az észlelt fényt. A műszer nagy pontosságú sebességmérésre is alkalmas lesz, így segítségével kimutathatóvá válnak a csillagukat gravitációs erejükkel kismértékben mozgató exobolygók. A nagyszabású projekt a Montreali Egyetem és a grenoble-i Planetológiai és Asztrofizikai Intézet vezetésével 2014-ben kezdődik; a műszert a tervek szerint 2017-ben szerelik fel a 3, 6 méter átmérőjű távcsőre.