Ágh Péter hangsúlyozta, a magyar emberek döntésének és a gazdasági növekedésnek köszönhetően ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy jövőre folytatódhassanak az ágazati béremelési programok. A politikus elmondta, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésének folytatása mellett elkezdődik a rendvédelmi dolgozók béremelése is. 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodellje, amelyre 44 milliárd forintot biztosít a jövő évi költségvetésben a kormány. A béremelés fokozatosa lép majd életbe; 2015. júliustól az első lépésben átlagosan 30 százalékkal emelkedik a fegyveres és rendvédelmi hivatásos állomány illetménye, ezt követően pedig évente 5 százalékkal nőnek majd a bérek – fejtette ki Ágh Péter. Az emelés mértéke így 2019-re eléri majd az 50 százalékot – hívta fel a figyelmet a fideszes képviselő. A politikus arról is beszélt, hogy a kormány emellett kidolgozza a rendvédelmi dolgozók új lakástámogatási programját is. Végre eljött a rendvédelmi dolgozók ideje is, köszönjük eddigi türelmüket és munkájukat!
törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2020. évben 38 650 forint. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2020. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2020. január 1-jétől 44 600 forint. Ágh Péter hangsúlyozta, a magyar emberek döntésének és a gazdasági növekedésnek köszönhetően ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy jövőre folytatódhassanak az ágazati béremelési programok. A politikus elmondta, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésének folytatása mellett elkezdődik a rendvédelmi dolgozók béremelése is. 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodellje, amelyre 44 milliárd forintot biztosít a jövő évi költségvetésben a kormány. A béremelés fokozatosa lép majd életbe; 2015. júliustól az első lépésben átlagosan 30 százalékkal emelkedik a fegyveres és rendvédelmi hivatásos állomány illetménye, ezt követően pedig évente 5 százalékkal nőnek majd a bérek – fejtette ki Ágh Péter.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarország erősödő gazdasággal vág neki az új évnek, fontos területeken lesznek pozitív intézkedések 2019-ben. A munka törvénykönyvének módosításáról elmondta, hogy a túlórát havonta kell kifizetni, a többletmunka pedig önkéntes. Dömötör Csaba azt mondta, a kormány célja 2019-ben is egy erősödő ország, amely képes fenntartani a biztonságát, és ahol a munkát megbecsülik, a gyereket nevelő családok támogatást kapnak, és minden társadalmi csoport tehet lépéseket előre – írja a Magyar Idők. A munkaadók és a munkavállalók megegyezésén alapul a minimálbér 149. 000 forintra és a szakmunkás minimálbér 195. 000 forintra növelése Forrás: 123rf Az államtitkár szerint egyre erősödik a gazdaság, az 5 százalék körüli növekedés fontos területeken tesz lehetővé pozitív intézkedéseket: a családtámogatások további bővülésével a kétgyerekesek adókedvezménye havi 40. 000 forintra nő, és a decemberben kibővült otthonteremtési program által többen tudják majd igénybe venni az államilag támogatott kedvezményes otthonteremtési hiteleket.
Utóbbi a rendvédelmi életpályamodell bevezetéséig alig, csupán 365 659 forintra változott. Azóta viszont az összeg meredeken emelkedik, a tisztek átlagos illetménye az idén már 450 230 forint – írta a lap. A rendőrség mellett az illetmények emelkedése a katasztrófavédelem körülbelül tízezer munkatársát érinti, köztük több mint nyolcezer tűzoltót. A Magyar Idők cikke szerint egy beavatkozó tűzoltó 2015. január 1-jén még átlagosan bruttó 180 ezer forintot keresett, 2017. január 1-je óta azonban már 229 ezer forintot. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Ennek következtében a Tompa utcai felkelőparancsnokot és a forradalom leverését követő csepeli munkásellenállás vezetőjét, Bárány Jánost, a Rákóczi téri csoporthoz csatlakozó Ivicz György villanyszerelőt, a Corvin közi Nagy József hentest és Szabó Lajos betanított munkást 1959. február 18-án kivégezték. Szintén a Tutsek-tanács tárgyalta elsőfokon a " Fáncsik György és társai " bűnpert. A Corvin köziek elleni monstre perben 1958. augusztus 18-án született ítélet. A vádat képviselő Mátsik ekkor hét személyre kért halálbüntetést, köztük az elsőrendű vádlottra, valamint az 1956-ban mindössze 17 éves (a harcok során egyik lábát el is vesztő) Deák Gáborra és a forradalomban 16 évesen fegyvert fogó (emigrációból hazacsábított) Novák Károlyra, további két vádlottra pedig szabadságvesztést indítványozott. Az elsőfokú ítélet változó személyi összetételben, de fenntartotta a büntetési tételeket. Kuruc.info - Kiemelt nyugdíjat kap a Mansfeld Pétert kivégeztető vérügyész - Mátsik György tizenhét '56-osra kért halált. Az év végén kihirdetett másodfokú végzést újfent Borbély János tanácsa hozta, a két fiatal kivételével fenntartva a halálos ítéleteket.
Kettőt akartak ütni egy csapásra. Borbély János vérbíró, a mosolygó halál (így nevezték, 65 embert küldött halálba) mosolyogva hírdette ki az ítéletet, az ő lelkén szárad a többi között Péch Géza halála is. Egyszóval hívom Rácz Józsefet. A telefont a lánya veszi fel: – Nem tudom adni apukámat, sajnos tavaly meghalt – mondta. – Hiszen jó erőben volt, koccintottunk is a pincéjében, de ilyen hirtelen? – kérdeztem. – Sajnos néhány hónap alatt lefogyott és csendesen elment – válaszolt a lánya. Belém nyilallt, hogy mily csendesen mennek el az ötvenhatosok. A “NÉPKÖZTÁRSASÁG” HÓHÉRAI - Nemzeti.net. S hányan mentek el csendesen és keserűen? Nem ezt várták 1990 után a rendszerváltástól. Sokan azt hitték, hogy számítanak rájuk. Rácz József is azokhoz a százezrekhez tartozott, akiknek álmát Rákosi és Kádár törte ketté. A börtönévek után egyetemi tanulmányait orvostanhallgatóként nem folytathatta. A szocialista rendszer ellenségének kiáltották ki. Azt mondta legutóbb: " …engem a 301-es parcella kötelez! Megbocsátani egyénileg lehet, de a halott bajtársaim nevében senkinek sincs joga megbocsátani. "
A szabadságharc leverése után összesen 34 embert vádoltak meg " a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétellel". A fővádlott Kósa Pál asztalosmester, a forradalom idején a várost irányító Újpesti Nemzeti Bizottság elnöke volt. A testület tagjait a kádári megtorlásban előszeretettel alkalmazott cselvetéssel, tárgyalási szándékot imitálva fogták el. 1956. november 12-én a helyi hatalomba visszatért tanácsi vezetők és a rendőrkapitány egyeztetésre hívta őket a közbiztonság és a közellátás helyreállításáról – ám az ülésről már egyikük sem távozhatott. Szovjet katonák tartóztatták le és hurcolták el őket ismereten helyre (valószínűleg Kárpátaljára. Borbély János - Névpont 2022. ) Később átadták őket a magyar hatóságoknak, s 1958. elején kezdetét vette a monstre per. Az eljárás összesen 92 tárgyalási napon át tartott, számtalan tanút hallgattak meg. Ennek természetesen még véletlenül sem a tények alapos felderítése volt a célja. Jellemző, hogy az újpestiek élelmezésének megszervezését "társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekként" kezelték.
Ő tanúként azt vallotta, hogy " a gépkocsiban arról nem volt szó, hogy megölnek ", sőt a fiúk cigarettával kínálták és elvitték a legközelebbi buszmegállóba. Mansfeld Péter megtörhetetlensége és szökési kísérlete ingerelte Mátsikot, aki az elsőfokú tárgyaláson 1958. november 17-én kijelentette: a vádlottak valamennyien munkásszülők gyermekei, úgy kell vizsgálni [őket] mint osztályárulókat. Nem megtévedt emberekről van szó, hanem tudatos ellenforradalmárokról. […] politikai síkon nincs fiatal vagy idősebb korú vádlott. Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni a büntetés kiszabásánál. Bár a két elsőrendű vádlottra halálbüntetést indítványozott, a tanácsvezető Guidi Béla Mansfeldet és Blaskit életfogytiglanra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Vágó Tibor vezette Népbírósági Tanácsa viszont 1959. március 19-én, kilenc nappal felnőttkorba lépése után jogerősen halálra ítélte Mansfeldet. (Blaski ítélete maradt, ami volt, ő az 1963-as amnesztiával szabadult). Békés Márton történész kiemelte: A forradalom utáni megtorlás legfiatalabb, 1959. március 21-én kivégzett áldozatát hóhérai 13 percig hagyták szenvedni a kötélen.
–1947. dec. 8. ), ügyvezető alelnöke (1947. –1948. máj. 11. ), elnöke (1948. 11-étől). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nagydorog, 1945. jún. –nov. ) majd az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Baranya és Tolna vármegyék, Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1945–1947). A Tolna vm. -i törvényhatósági bizottság tagja (1945–1946). A Rákosi-rendszerben kétszer bebörtönözték (1949- ben hat, 1950-ben négy hónapot kapott), kuláklistára került (1950). Az 1956. évi forradalom után rövid időre, fiával együtt letartóztatták (1957. márc. ; a paksi börtönbe szállították), kiszabadulása után több helyi kisgazda vezetővel együtt rendőri felügyelet alá helyezték. Nyugdíjazásáig a nagydorogi tsz tagja (1960–1970). Irodalom Irod. : Vida István–Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944–1949. (Bp., 1991) V. I. –V. V. : B. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994) V. (Az 1947. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1999). Szerző: Kozák Péter Műfaj: Pályakép Megjelent:, 2013
1956, emléknap, mártírok, Újpest, vértanúk
1957-ben jogi végzettséget szerzett, és ez év augusztusában a Fővárosi Főügyészség Politikai Osztályán lett ügyész. Ez a szerv végezte a leghatékonyabban a nyomozóhatósági feladatokat a megtorlások során. 1959-ben fél évig a VII. Kerületi Ügyészséget vezette, amely után addigi pályája csúcsára ért: 1959 októbere és 1962 szeptembere között a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Osztályát irányította. Ami közelebbről azt jelentette, hogy a megtorlás 1959 és 1962 közé eső részének budapesti ügyészségi nyomozati munkáját Mátsik tartotta kezében. Ekkoriban kelt minősítése szerint igen sok – főleg ellenforradalmi – politikai bűnügy tárgyalásán látta el a vádképviseletet igen aktívan és osztályharcosan. Fónay Jenőre is halált kért Mátsik 1958-ban négy prominens perben is szerepet kapott. Ezek során összesen tizenhét ötvenhatos szabadságharcost akart bitófára küldeni. Nem rajta múlt, hogy közülük végül "csak" kilencet végeztek ki. A nemrégiben elhuny Fónay Jenő – a Széna tériek helyettes parancsnoka – 1958. áprilisi perének elsőfokú tárgyalásán a vádat képviselve halált kért rá és a Marosán György letartóztatásában részt vevő felkelőtársára, Márton Erzsébetre, ami az ítéletben is megjelent.