A fináléra persze kitisztulnak a dolgok, de kénytelen vagyok ismételni önmagam: az oda vezető útig rengeteg a mellékszál. A csavar igaz valahol sejthető, de azért látszik, hogy elég időt feccöltek rá, ahogy azt egy jó "bűvésztrükk" esetén el is várhatja az ember. De mindezek ellenére az Eltitkolt életek megmaradt egy meglehetősen gyengécske nyomozósdinak egy látványosan, mesterségesen késleltetett rejtéllyel, olcsón megoldott és a közepe felé elburjánzó flashbackekkel és játékfilmhez képest meglehetősen (=túl) sok szereplővel. Ennél eddig csak jobb skandináv produkciókat láttam. Ups telefonszám Isteni mézes mastros csirkemell dc Magyarország legjobb horgásztava Sajtos rántott cukkini sütőben
Nem sokkal később az állítását papírokkal is bizonyító testvért szállodai szobájában megölik, az írónőt pedig nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért egyre mélyebb ás a múltban, ahol megdöbbentő titkok lapulnak anyja korai életszakaszából. Ha esetleg valaki nem vette volna észre az óriásplakáton található "Camilla Läckberg regénye alapján" sort, neki is elég hamar nyilvánvaló lesz, hogy az Eltitkolt életek egy könyvadaptáció. Az olyan egyértelmű jelek mellett, mint a főszereplő foglalkozása és a film témájául szolgáló klasszikus skandináv toposz (múltban rejlő titkok), a krimi felépítése is ezt sugallja. Rendkívül tömör jelenetek váltják egymást száguldó sebességgel. Egyetlen pillanatra sem áll meg a film, az új karaktereket is csak a rejtély szempontjából lényeges tulajdonságokra szorítkozva mutatják be, vágóképeket pedig a legritkább esetekben alkalmaznak. Ez a papírszagúság képezi az Eltitkolt életek legnagyobb hibáját. Egyszerűen egy rossz adaptációt látunk. A rendező, Per Hanefjord vélhetően inkább azt választotta, hogy a lehető legtöbbet emelje át az eredeti történetből.
Eredeti cím: Tyskungen Az Eltitkolt életek Camilla Läckberg világhírű bestsellerének adaptációja. Az svéd írónő regényeit mára 33 nyelvre fordították le, és több millió példányban adták el. A film a Patrik Hedström regényszéria ötödik epizódja, és bár egy sikeres tévésorozat már készült a Fjäallbacka Gyilkosságok történeteiből, az alkotás az első mozi feldolgozás. Läckberg Stieg Larsson A tetovált lány regényéhez hasonlóan a második világháborúból indítja bűntörténetét, és benne a skandináv krimik klasszikus stílusjegyei találhatók meg. A sikeres írónő, Erica Falcks szülei váratlanul meghalnak egy autóbalesetben, majd a tragédia után bekopogtat hozzá egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Erica féltestvére. A meglepett nő nem hisz az ismeretlennek, de mire megbarátkozna a gondolattal, néhány nappal később holtan találják a férfit. Erica – nyomozó férje tudtán kívül – saját szakállára kutatni kezd, és hamarosan rájön, hogy édesanyjának a múltban több sötét titka volt családja és ismerősei előtt.
Az olyan egyértelmű jelek mellett, mint a főszereplő foglalkozása és a film témájául szolgáló klasszikus skandináv toposz (múltban rejlő titkok), a krimi felépítése is ezt sugallja. Rendkívül tömör jelenetek váltják egymást száguldó sebességgel. Egyetlen pillanatra sem áll meg a film, az új karaktereket is csak a rejtély szempontjából lényeges tulajdonságokra szorítkozva mutatják be, vágóképeket pedig a legritkább esetekben alkalmaznak. Ez a papírszagúság képezi az Eltitkolt életek legnagyobb hibáját. Egyszerűen egy rossz adaptációt látunk. A rendező, Per Hanefjord vélhetően inkább azt választotta, hogy a lehető legtöbbet emelje át az eredeti történetből. Ami azonban egy könyvben több száz oldalon keresztül érdekes, nem lesz lebilincselő mozgóképen. Hiába gazdag fordulatokban a film, a karakterek elnagyolt bemutatása miatt nem izgulunk a főszereplők életéért. A középtájon kezdünk elveszni a flashbackekben, újabb és újabb szereplők jelennek meg a színen, ráadásul skandináv (norvég és svéd) nevekkel, szóval ember legyen a talpán, aki gond nélkül képes követni az eseményeket.
Hamarosan rájön, hogy az anyja múltja, sötét titkokat rejt, de vannak, akiknek nem áll érdekében hogy kitudódjon. Minél mélyebbre ás az igazság kiderítése során, egyre közelebb kerül a hazugságokhoz és az élete is veszélybe kerül... Svédország ünnepelt krimiszerzője, Camilla Läckberg világhírű bestsellerének adaptációja. Legtöbb regényének helyszíne, a festői kis falu Fjällbacka, ahol ő maga is lakik családjával. Az írónő, Stieg Larsson: A tetovált lány regényéhez hasonlóan a második világháborúból indítja bűntörténetét, és benne a skandináv krimik klasszikus stílusjegyei találhatók meg. A hollywoodi filmeket túlságosan erőtlennek tartók számára egy svéd krimi rendszerint gyógyírt jelent, az Eltitkolt életek azonban nem hozzza a skandináv színvonalat – és ezúttal ( legalábbis a magyarok számára) még az olvasás sem marad. Pedig rendkívül erősen kezd a film. Az első jelenetben a padlóra esik egy náci vaskereszt, azt követően a szülés után a kórházi szobában a nagymama borzadva tér ki unokájának megölelése elől, majd két-három percen belül autóbalesetben életét veszíti egy idős házaspár.
Remek felütés, amely több szempontból is kiszámíthatatlanságot és nyomasztó hangulatot vetít előre a krimi hátralevő részében. A különböző jelenetek természetesen összefüggenek, de ez csak később válik világossá. A történet egy furcsa rejtéllyel indul: szülei halála után fél évvel a megüresedett házba történő költözés közepette Erika Flackot (Claudia Galli), a befutott írónőt meglátogatja otthonában egy ismeretlen férfi, aki közli a nővel, hogy ők valójában féltestvérek. Nem sokkal később az állítását papírokkal is bizonyító testvért szállodai szobájában megölik, az írónőt pedig nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért egyre mélyebb ás a múltban, ahol megdöbbentő titkok lapulnak anyja korai életszakaszából. Képgaléria: Szereplők: Claudia Galli, Jakob Oftebro, Amanda Ooms, Richard Ulfsäter, Lennart Jähkel, Charlie Gustafsson, Björn Andersson, Edvin Endre Rendező: Per Hanefjord Író: Camilla Läckberg Forgatókönyv: Maria Karlsson Producer: Helena Danielsson, Pontus Sjöman Operatőr: Marek Wieser Vágó: Rickard Krantz Zene: Klas Baggström, Magnus Jarlbo, Anders Niska Gyártó: Tre Vänner Produktion AB Forgalmazó: Vertigo Média Kft.
A vásárlók értékelése alapján 2016-ban Magyarosrszág legjobb internetes áruháza, az Ország Boltja lettünk.
Színezd át a TeszVeszt! Ez a termék nem kelt el a piactéren. Ha szeretnéd megvásárolni, üzenj az eladónak ide kattintva és kérd meg, hogy töltse fel ismét a hirdetést.
Ma már nem nehéz egyes filmjeiben disztópiát látni, de persze a műfaj, ami mellett elkötelezte magát, nem engedte meg, hogy teljesen sötét víziót fessen fel előttünk, muszáj volt végül reményt adnia, és példát mutatnia a gyerekeknek. Mennyivel jobb is, hogy így tette, így üzent a legfontosabb közönségnek, a még formálható gyerekeknek. Úgyhogy az egyre abszurdabb ámokfutás után ez a szerencsétlen, önmagából kifordult és az utolsó megmaradt szőnyegébe burkolódzó, azt páncélként viselő emberkénk is felébred, és megkönnyebbülve konstatálja, hogy mindez csak rossz álom volt. Memóriajáték - Kisvakond | Jatekkocka Webáruház. A radiátor meleg, a villany ég, a szőrzete kulturáltan megnyírva, a garázskapu nyílik, és újra bepattanhat az autóba, immár örömmel invitálva egy sétakocsikázásra a Kisvakondot. Jól is teszi, csakhogy az első benzinkútnál kiderül, hogy tankolni viszont a valóságban sem lehet, a benzin elfogyott. A film utolsó kockáin a Kisvakond nem egy szakócát, hanem egy kőbaltát nyom az elkeseredett emberke kezébe, felkacag, és ezzel mintegy arra buzdítja őt, verje szét azt a rohadt autót, és minden fölösleges, káros emberi vívmányt, ami valójában csak függésben tart minket, és nem hagy élni.