Már több évszázada lottóznak az emberek Európában. Magyarországon az első lottóhúzást 1957. március 7-én tartották, viszont e hét szombatján akkora a fődíj, mint soha korábban: a főnyeremény 5 252 millió forint az ötös lottón. Európai és világviszonylatban a rekordok nagyobbak, míg Spanyolországban egy lottóhúzáson több mint 1800 számot húznak ki. Legnagyobb 5 lottó nyeremény 21. A világ minden országában a lottónyeremények halmozódásával egyre több ember gondolja úgy, érdemes szerencsét próbálni, és kitölteni legalább egy szelvényt. Magyarországon is ez a trend figyelhető meg az elmúlt időszakban: az ország legnépszerűbb lottójátékán már 34 hete halmozódik a főnyeremény, ami miatt az átlagos 3, 3 millió szelvény helyett már 5, 7 millió alapjátékot adtak fel. A közel kétszeres szám egyértelmű oka a rekordfőnyeremény, amely még soha nem volt akkora, mint a február 29-i sorsolás előtt, a jackpot értéke 5 milliárd 252 millió forint. Soha nem lehetett ennyi pénzt nyerni az ötös lottón Fotó: Csudai Sándor - Origo A korábbi rekord Magyarországon 5, 092 milliárd forint volt 2003-ban.
Ezen a héten a következő számokat húzták ki az ötös lottón: 16, 31, 58, 75, 77. Az 5 milliárdos álomnyereményt senki nem nyerte meg, viszont a lottó show végén bejelentették, hogy a jövő héten az ötös lottó eddig legnagyobb nyereményéért, 5, 252 milliárd forintért lehet indulni. Az e heti volt egyébként a harmadik legnagyobb lottónyeremény, eddig összesen kétszer, 2003-ban (5, 092 milliárd) és 2015-ben (5, 049 milliárd) lehetett többet nyerni az ötös lottón. Most a kettesekkel 2095, a hármasokkal 23 670, a négyesekkel 2, 49 millió forintot lehetett nyerni, ez 35 embernek sikerült. A Szerencsejáték Zrt. Az Ötöslottó eddigi rekord-nyereményei - Szrt. Rólunk. kommunikációs igazgatója szerint ilyen nagy nyereményekkor jelentősen nő a szelvényt vevők száma, átlagosan 3, 3 millió szelvény fogy, most pedig 5, 4 millió fölé emelkedett a heti szám. A felelős játékra is felhívjuk mindenki figyelmét, hiszen a nyeremény esélye egy a negyvennégymillióhoz.
Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni. Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. Index - Tech-Tudomány - Kimondható, hogy a klímaváltozás miatt ég Ausztrália?. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. "Ez a tanulmány megmutatja, hogy a két dolog miként függ össze egymással" – mondta Angeline Pendergrass, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) munkatársa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. "Arra jutottunk, hogy a várható erősödések a már eleve a legnedvesebb időszakokra fognak koncentrálódni, vagyis a legesősebb napok még esősebbek lesznek" – tette hozzá a kutató.
Antarktiszi szelek A tüzekben leginkább érintett Délkelet-Ausztráliában az éves csapadékmennyiség általában is elég változó, egy-egy száraz év simán beleférne a mintába. Most azonban lényegében már 2017 óta tart az aszály, ez a harmadik száraz tél egymás után, ilyesmire pedig a meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa. A szárazság már a tüzek előtt is nagy pusztítást okozott a vegetációban, még nedves esőerdők is kiszáradtak, ez az egyik oka, hogy könnyen terjednek az erdőtüzek. A helyzetet tovább rontják az erős nyugati szelek, melyek nem csak a tűz továbbterjedését segítik elő, ezek szállítják a forró, száraz levegőt is Ausztrália belsejéből a keleti partokra. Éves csapadékmennyiség 2012 relatif. A mögöttes ok az Antarktisz körüli Déli-óceán felől érkező alacsony légnyomású rendszerek ütközése a part menti magas nyomású légtömegekkel. De ha a tágabb időjárási rendszereket nézzük, két, ebben az évben különösen erős jelenség látszik az ausztrál katasztrófa hátterében. Az egyik az antarktiszi oszcilláció. Lényegében légnyomás-ingadozásról van szó, ami régóta megfigyelt, természetes jelenség, a kilengések azonban az elmúlt években sokkal nagyobbá váltak.
A tanulmányba bevont földi állomások többsége Észak-Amerikában, Eurázsiában és Ausztráliában volt. Vizsgálatukban a kutatók a világ 36 olyan klímamodelljének szimulációit használták fel, amelyek a napi csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is szolgálnak. Megnézték az éghajlati modellek előrejelzéseit a század utolsó 16 évére, majd a kapott eredményeket levetítették az egyes megfigyelő állomásokra. Közép-Európa búcsúzik a fenyőerdőktől Miért nem múlik az érzéstelenítő? Éves csapadékmennyiség Egyre szélsőségesebb az időjárás - Az éves csapadékmennyiség fele tizenkét nap alatt esik le - PestiSrácok Ilyen meleget még nem mértek Alaszkában | Alfahír Csapadékmennyiség – Wikiszótár Csapadékmennyiség Kéthavi eső egy nap alatt Csapadékrekord született a keddi ítéletidőben. Éves csapadékmennyiség 2010 qui me suit. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Varbó településén 126, 1 mm gyűlt össze 24 óra alatt. Kiszáradás fenyegeti? A történelem során már többször előfordult, hogy a Velencei-tó vízszintje jóval az optimális alá süllyedt. Vajon elég biztosíték-e a tavat tápláló 2 tározó?
A csapadékvíz megtartása és tudatos használata a jövő fontos kihívása mind egyéni, mind tágabb közösségi szinten, mivel a klímaváltozás helyi hatásait a zöldfelületek bővítésével tudjuk mérsékelni. Arról, hogy a faültetésen kívül erre milyen megoldások léteznek, és hogy milyen egyéb kérdésekkel foglalkozik a városökológia, arról a KTV következő Ökosarok című magazinjában láthatnak bővebb összeállítást.
21. A levegő nitrogén-dioxid (NO 2)-szennyezettsége a fővárosban, a megyeszékhelyeken és néhány ipari településen a manuális mérőhálózat adatai alapján (2003–2011) – Frissítve: 2012. 08. 22. A levegő ülepedő porral való szennyezettsége a fővárosban, a megyeszékhelyeken és néhány ipari településen a manuális mérőhálózat adatai alapján (2003–2007) – Frissítve: 2009. 23. A levegő nitrogén-oxidok (NO x)-szennyezettsége az automata mérőállomásokon (2003–2019) – Frissítve: 2020. 12. 5. 24. A levegő nitrogén-dioxid (NO 2)-szennyezettsége az automata mérőállomásokon (2003–2019) – Frissítve: 2020. 25. A levegő kén-dioxid (SO 2)-szennyezettsége az automata mérőállomásokon (2003–2019) – Frissítve: 2020. Térképcentrum. 26. A levegő ózon (O 3) koncentrációja az automata mérőállomásokon (2003–2019) – Frissítve: 2020. 27. A levegő szén-monoxid (CO)-szennyezettsége az automata mérőállomásokon (2003–2019) – Frissítve: 2020. 28. A levegő legfeljebb 10 µm átmérőjű szálló porral (PM 10) való szennyezettsége az automata mérőállomásokon (2003–2019) – Frissítve: 2020.