Noha a trópusokról származik, a karácsonyi kaktusz számára a hűvösebb, 15-18 fokos hőmérséklet az ideális. Legjobb, ha beállítod az ablakba, itt ugyanis nincs kitéve a hőmérséklet-ingadozásnak, ráadásul a megfelelő mennyiségű fényt is kap. Fűtőtest közelébe viszont sose állítsd a cserepét, mert a száraz, meleg levegő szintén tönkreteszi a növényt. Egészen közelről nézve még csodálatosabbak a karácsonyi kaktusz virágai. Fotó: PuzzlePix / Shutterstock Így érd el, hogy virágozzon! A karácsonyi kaktusz virágzása mindenképpen az év vége felé esedékes, ám ha biztosra akarsz menni, akkor a következőket kell tenned. Érdemes rendszeresen, meghatározott időpontban locsolni, a növény ugyanis meghálálja. Hetente háromszor öntözd meg 2, 5 dl vízzel, hogy a földje ne száradhasson ki. A locsolást mindig ugyanarra a napra időzítsd, hogy a növény megszokja a rendszert. Ezen kívül érdemes tápoldatozni is, hogy a kaktusznak minél több ereje legyen a virágzáshoz. Segíted a növényedet azzal is, ha időnként párásítod körülötte a levegőt.
Jó, ha olyan helyen tartjuk, ahol nem megy 22 C fok fölé a hőmérséklet, mert melegben hamarabb ledobja a virágait. A karácsonyi kaktusz nem szereti a hőingadozást és a tűző napot sem. Virágzás után… A karácsony körüli virágzás után a kaktusz életében is nyugalmi időszak következik. Két-három hónapig kevesebb vizet adjunk neki, csak hetente-kéthetente egyszer öntözzük. Ekkor tanácsos hűvös, körülbelül 15 C fokos, világos szobában elhelyezni. Április és június között a karácsonyi kaktusz elsősorban szárat növeszt. Ehhez világos szobára, a korábbinál kicsit több vízre – hetente többször is egy kisebb adagra – és hetente vagy kéthetente magas foszfor- és kálium és alacsony nitrogéntartalmú tápoldatra van szüksége. Ekkor át is ültethetjük, lehetőleg készen kapható kaktuszföldbe, de ha éppen nincs ilyen, akkor én úgy készítem, hogy 3:1 arányban tőzeges virágföldből és homokból keverjünk megfelelő talajt a számára. Tavasszal érdemes visszacsípni, hogy jobban bokrosodjon, és a gyenge hajtásoktól is ilyenkor kell megszabadulni.
Ügyeljünk azonban arra, hogy a melegben több vizet igényel a karácsonyi kaktusz! Ha szerencsénk van, akár több hullámban is virágzik. Végül az utolsó virág elszáradása után költöztessük vissza a hűvösebb, világosabb helyre, hiszen újraindul a növény életciklusa, amelyben most a pihenés időszaka következik. Ha a karácsonyi kaktusz pár nap vagy hét alatt elhullajtja a virágait, akkor sem kell megijedni – lássunk hozzá a pihentetésnek, és gondozzuk a továbbiakban a fentiek szerint, így jövőre újra gyönyörködhetünk a virágokban. A fiatalabb növényeket évente, az idősebbeket 3-4 évente ültessük át kaktuszföldbe (ezt esetleg tőzeggel dúsíthatjuk). Az átültetésre a növekedési szakasz kezdete, vagyis a tavasz közepe a legmegfelelőbb időszak. A karácsonyi kaktusz könnyen szaporítható: csípjünk le néhány "levélből" (valójában módosult szártagból) álló darabot, majd ültessük nedves kaktuszföldbe, esetleg homok és tőzeg keverékébe. Óvatosan öntözzük, nehogy kirohadjon, inkább naponta alaposan spricceljük meg langyos vízzel.
Adj hozzá 40-60% durva szemű homokot és 10% komposztot kerted talaj ához, vagy vásárolt termőtalajodhoz egy tápanyagokban gazda g, gyors elvezetésű talajkeverék elkészítéséért. A homok egy részét némi borsószem méretű kaviccsal is helyettesítheted. Ne használj finom szemű homokot, mert hajlamos eltömíteni a talajt ahelyett, hogy jó elvezetést biztosítana. Most pedig nézzük, mit kell tudnunk a kaktuszok teleltetéséről, lapozz a következő oldalra! Fehér hólyag a szájpadláson Grimm évad Dr horváth gábor nőgyógyász magánrendelés dj
(Bevilaqua Borsody, 1931. 78. ) 1618-ban gróf Thurzó Imre lakodalmán többek között 30 darab "sódorokat" fogyasztottak. (Radvánszky, 1879-1896. 66. ) 1786-ban egy sziléziai származású húsfüstölő megvette egy budai mészáros húsmérésének a berendezését, és ennek nyomán kérte a székjogot is a céhtől: ezt megtagadták tőle, mivel "nem a Magyar Haza fia, nem Mester, nem budai polgár, nincsen rászorulva egy Székre, mert húsfüstölésből is becsülettel megél". 421. ) Tehát a vélhetően helyi sajátosságokat, tájjellegű igényeket jobban kielégítő "húsfüstölők", azaz füstöléssel is foglalkozó böllérek a XVIII. században már a hivatalos mészárosok mellett tevékenykedtek. 1818-ban az Őrség krónikása többek között feljegyzi: "A' Leány kéröket csak rövideden szokták meg vendégelni. Egy kis Sajt, Sonka, turó, pogátsa, egy két pohár bor satb. " (Nemes-Népi Zakál, 1985. 52. ) Annyira általánosan elterjedt, közönséges módja volt a hús - a sonka - tartósításának a füstölés, hogy gyakran csak a tartósítás bizonyos elemeire utalnak a leírók.
A tartósított húst és szalonnát - így a sonkát is - az apátság szolganépei, vendégei, betegei és szegényei fogyasztották. A fölösleget eladták. "Ugyancsak keresett cikkek a monostorok húskészítményei a vásárokon is" - írta Kalász Elek. (Kalász, 1932. 82. ) Az elmúlt évszázadokban a sonka - s itt akár szerepel a füstölt minősítés, akár nem, a helyi sajátosságokból eredően füstölt sonkára kell gondolnunk - számtalan alkalommal feltűnik az étkezések során. A fennmaradt korabeli magyarországi céhes artikulusok biztos forrásul szolgálnak a húsfüstölés középkori gyakorlatára. Már ebben az időben megkülönböztetik a sódorosokat és a sonkafüstölőket, bölléreket. A "kufár", a "praemtor" név alatt szerepeltek ezekben az iratokban, többek között azok a falusi böllérek, akik füstölt sertéshúst vihettek be adott alkalmakkor a városok vásáraiba. (Bevilaqua Borsody, 1931. 77. ) "Az itáliai és francia svájczi-friauli sódorosok - hozzák a sódor (sódar) készítésének megfinomodott módját. Míg a 'magyar sonka' sózott, ezután füstölt, esetleg ezután főtt étel, addig az olasz sódor először szikkasztott, azután pácolt, ezután hirtelen kevéssé felfüstölt, majd megfőzött étel. "
A stresszes vágás okozta kezdeti hibákat már nem lehet érleléssel és füstöléssel orvosolni, ezért rendívül lényeges, hogy ellenőrzött gazdától származzon a hús és a hajdani tradícióknak megfelelő feldolgozással legyen elkészítve. A Clarisse étterem estében is számos sonkamester termékei közül válogattunk és találtuk meg a végén azt a terméket, ami minden szempontnak megfelelt és választottuk ki azt, akivel mi együtt szerettünk volna dolgozni. Milyen praktikákat tudsz ajánlani a sonkafőzéshez? Elengedhetetlen, hogy ízes abalében főzzük meg a sonkát. Az abalé általában egy gyökérzöldségekből, fűszerekből, zöldfűszerekből készített alaplé, melyben a sonka kellő idő alatt tökéletesre főhet. Nagyon fontos azonban, hogy a főzés végeztével ne vegyük ki azonnal a sonkát ebből az alapléből. A főzés során keletkező stressz, ami a húst éri a lében történő hűtés során kisimul, megnyugszanak az izomrostok és nem utolsó sorban az ízes abaléből is visszaszív magába a sonka. Ezért is nagyon fontos, hogy az abalé kellően legyen ízesítve, hiszen a hús a hűlés során még kap azokból az intenzív ízjegyekből.