Mai helyére, a Várkerület 29. szám alá 1724-ben költözött, Ehrlinger János Bertalan tulajdonlása alatt. Az ő személyének említése várostörténeti szempontból is fontos, hiszen ő töltötte be a városbírói, majd később a polgármesteri posztot. Az 1700-as évek végén Linninger János, majd Lux Ferenc következik a tulajdonosok sorában, 1875-ben pedig Molnár Lajos vásárolta meg az Arany Oroszlánt. Gyógyszertárak: Oroszlánkő Gyógyszertár - OROSZLÁNY - Vidám Patika. Molnár Lajosnak köszönhetjük a patika ma is látható formáját, hisz ő készíttette a bútorzatot, amely bécsi mesterek által tervezett, soproni mesterek által kivitelezett, védett műemlék. Ritkaságnak számít, hogy a szekrénysor egybe épült, külön leírás alapján bontható csak szét. Figyelemre méltóak a középső rész két oldalajtajának intarziái. Az utcafrontot díszítő egyedülállóan szép portált a pécsi Zsolnay majolikagyárban készítették, az akkor még újdonságnak számító pyrogránit kerámiából. Az 1910-es évek végén került a Nikolics család tulajdonába a gyógyszertár, akik az 1950-ben bekövetkezett államosításig üzemeltették azt.
Oroszlányi Szakorvosi- és Ápolási Intézet Oroszlányi Szakorvosi- és Ápolási Intézet
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több mint 1200 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Az alapanyagok, az elkészítési módok, de sok esetben még a mértékegységek is iszonyat távol állnak a mai konyhától (néhol még a mai használt nyelvtől is). Ettől függetlenül érdekes olvasmány, néha jó rászörnyülködni, hogy miket ettek eleink. Czifray István Legújabb magyar szakácskönyv / készült a' Felséges Nádor-Ispány... udvari fő szakács mestere' útmutatása szerint... Cz. I. által, 1816 [1] Czifray István jegyzi szerzőként a Magyar nemzeti szakácskönyv et, [2] amely a 19. század meghatározó, több kiadást megélt gasztronómiai munkája: " Czifray szakácskönyve az első olyan mű, amely alapján talán reális fogalmat alkothatunk a magyar konyhai hagyományokról, főzési és étkezési szokásokról, a XIX. század elején használt alapanyagokról ". [3] Czifray István és szakácskönyve [ szerkesztés] Czifray István magyar nemzeti szakácskönyve, 1888 Fehér Béla gasztronómiatörténeti kutatásai alapján több érdekességre is felhívja a figyelmet: noha a gasztronómiai szakirodalom József nádor udvari szakácsaként tartja számon Czifrayt, az 1816-os kiadás címlapján az olvasható, hogy a munkához az udvari főszakácsmester csak útmutatásokkal szolgált.
Emlékezete [ szerkesztés] A Czifray-féle szakácskönyv 1829-es, harmadik kiadása 2009-ben újra megjelent az Alinea Kiadó régi szakácskönyveket közreadó sorozatában. - Molnár B. Tamás: Attól, hogy mi csináljuk. A konyha olyan, mint egy élőlény, egy organizmus. Állandóan változik. Ha kezünkbe vesszük a közel kétszáz éves Czifray-féle szakácskönyvet, vagy a (nemrég megjelent) Németh Zsuzsána-félét, akkor azt látjuk, hogy történelmi léptékkel mérve igen rövid idővel igen nagyot változott a magyar konyha. " (Magyar Konyha magazin) A szerző és könyve tiszteletére rendezi meg a Magyar Gasztronómiai Egyesület szakácsok számára a Czifray-versenykurzus t. Lapozzon bele a könyvbe! (Néhány oldal letöltése pdf-ben) Előszó VII. Cikkely: Gyümölcsételek Vélemények 5. 00 10 értékelés | Galkó István | Először is gratulálok ahhoz a nemes törekvéshez, amelynek következményeként legyártásra kerültek a régi idők ízeinek felelevenítéséhez szükséges könyvek! Nem véletlenül rendeltem Simai Kristóf, Czifray István, Németh Zsuzsána, Zilahy Ágnes által írt, és – az előszó aláírása szerint, "Egy székely asszony" által jegyzett, "Erdélyi konyha" című könyv – példányiból (összességében több mint egy tucatot).
Második kiadása azonos címmel és tartalommal ugyancsak Pesten látott napvilágot 1819-ben. A könyv harmadik (1829), negyedik (1830) és ötödik kiadása már bővített tartalommal és "Magyar Nemzeti Szakácskönyv a magyar gazda asszonyok számára" címmel jelent meg. A hatodik (1840), a hetedik (1845) és a nyolcadik (1888) kiadást már Vasváry Gyula szakácsmester neve fémjelzi, címe pedig: "Czifrai István szakács mester magyar nemzeti szakácskönyve". A hetedik kiadásnak egyébként 1875-ben volt egy úgynevezett kalózkiadása is, ezt kilencedik kiadásnak jelölték, holott az igazi nyolcadik kiadás csak 1888-ban látott napvilágot. A trükk egyszerű volt: a krúdában maradt hetedik kiadást beköttették kilencedik kiadás címlappal, nem tudván, hogy még a nyolcadik sem jelent meg. A Czifrai szakácskönyvek jelentősége abban rejlett, hogy megállították a Misztótfalusi Kis Miklós -féle szakácskönyvek több mint százéves egyeduralkodását és új színt vittek a magyar gasztronómiai könyvkiadásba. Emlékezete [ szerkesztés] A Czifray-féle szakácskönyv 1829-es, harmadik kiadása 2009-ben újra megjelent az Alinea Kiadó régi szakácskönyveket közreadó sorozatában.
Az első két kiadáson (1816, 1819) még csak Cz. monogram jelöli a szerzőt. A Tudományos Gyűjtemény című folyóirat 1818-ban a Trattner-nyomdából kikerült új kötetek felsorolásakor így említi a munkát: " Czövek István, legújjabb Magyar Szakács Könyve a T. Nádor Ispán Ő Cs. Mi legyen az ebd hétköznap 2018 A százéves ember aki kimászott az ablakon és eltűnt online
K. Her. Udvari fő Szakács mesterének útmutatása szerént 1817. Pest". Ezek szerint első kiadás a köteten olvasható 1816-os évszám ellenére csak a következő esztendőben jelent meg, szerzője, "Cz. " pedig Czövek István (1777–1828), aki eredetileg teológiatanár és jogász volt. A harmadik kiadáson (1829) már Czifrai István szakácsmester szerepel szerzőként (s majd a negyedik kiadástól: Czifray), s ekkor változik a szakácskönyv címe is, attól kezdve lesz Magyar nemzeti szakácskönyv. [3] " Befojtott cseresznye csokoládéval Végy leves fekete cseresznyét, leszedvén a szárát, mosd meg, tedd rézlábasba vagy serpenyőbe, s fojtsd be addig, még meg nem puhul; két icce cseresznyére egy meszely édes téjfelt adj, s forrald fel a cseresznyével; reszelj el egy darab finom csokoládét a reszelőn, s ezt is a feljebbiekhez adván, főzd addig, míg a csokoládé el nem főtt; azután tálald ki egy tálra, cifrázd fel háromszegletes rántott zsemlyeszeletekkel, körültűzdözvén velek a tál szélét. ↑ gasztroarcheológia Czifrai István: Magyar Nemzeti Szakácskönyv a XIX.