A bérpalotát, a négyszintes, historizáló ikerházat Eckermann Ede kormánybiztos és Biscara Endre 1898-ban építtette az akkori II. kerület Fazekas tér 8-9. / akkori Margit (ma Bem) rakpart 23. és Corvin tér 8. szám alatt. [1] Az épület dél felől határolja a mai Szilágyi Dezső teret, mely egykoron a Cserép tér, később a Fazekas tér (mely elnevezés a tervrajzokon szerepel) nevet viselte. A tér a középkorban alakult ki, kisebb méretű rakodó, piac volt. Míg a Batthyány tér volt a felső vásártér, ez az alsó vásártér, mely napi, valamint heti piac helyszínéül szolgált. Szilágyi Dezső államférfiról 1903-ban nevezték el. [2] Az épület tervezője a vízivárosi születésű Hofhauser Elek (1845. július 14-1923. április 8. )[3] építész és kőfaragó üzlettulajdonos. A tervek Kallina Mór műépítész (Dísz téri Honvéd Főparancsnokság, Budavári Evangélikus Templom, Szentkirályi utcai Nemzeti Tornacsarnok)[4] vállalkozásában készültek. A tervrajzon az "Eckermann Ede és Biscara Endre urak bérháza" felirat áll, [5] melyet 1898. szeptember 23-án hagyta jóvá a székesfővárosi tanács.
[22] A portálcserék nem kívánták meg a homlokzat átalakítását. [23] Ma az épület földszintjén a szomszédos Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya működik. Itt látható Léderer Tamás Domanovszky Györgyről készült portréja. [24] 1948-as kérvények szerint az egykori tulajdonosok örököse, dr. Bozóky Ádámné a romlakások rendbehozatalát kérvényezte. [25] 1954-ben a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat első emeleti, eredetileg ötszobás lakásnak megfelelő, 4, 15 m belmagasságú irodahelyiségeiből négy lakást alakítottak ki, két kétszobás összkomfortos lakást és két főzőfülkés, szellőztethető garzonlakást. Az 1954-es felújítások és átalakítások során új márvány mozaikburkolatokat kaptak a vizes helyiségek, válaszfalakat, ajtókat és ablakokat, valamint a cserépkályhákat bontották el. [26] 1955-ös tervek szerint a házban újabb lakásfelosztások történtek. [27] Jelenleg a Szilágyi Dezső tér 6. I. emeleti lakásban négy civil szervezet működik: a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ), a Táncház Egyesület, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége.
[6] A mai Bem rakpart 21. szám már az 1870-es években is a Biscara család tulajdonát képezte, előtte, az 1850-70-es években gyarmatárukereskedés működött az itt álló Blum-házban, mégpedig a jelentős építész, Hauszmann Alajos édesapjának, Hauszmann Ferencnek a csemegekereskedése. [7] Biscara András vízivárosi kéményseprő. Feltehetőleg keresett iparos, a felépülő bérpalota jól jelzi a Vízivárosban élő szerencsésebbek ebben az időszakban bekövetkező társadalmi ranglétrán való felemelkedését. [8] Felesége valószínűsíthetően Szelke Borbála. [9] A tervrajzon szereplő Biscara Endre nagyságos úr az állami vasúttársaság főmérnöke, valamint Budapest székesfőváros törvényhozási bizottságának tagja 35 éven keresztül. [10] A Biscara András és Biscara Endre közötti rokoni szál nem tisztázott, egyes levéltári adatok szerint Biscara Endre felesége, Szelke Szidónia[11], [12], másutt azonban Szelke Szidóniára Biscara Andrásné Szelke Szidóniaként hivatkoznak. [13] Szelke Szidónia örökösei Biscara Borbála, Biscara Mária és Bozóky Ádámné dr. Biscara Szidónia.
Elhunyt Bächer Iván - Maszol - Új Magyar Szó online Életének 57. évében hétfőn elhunyt Bächer Iván író, újságíró, publicista. Az alkotót Budapesten, kórházban érte a halál - tájékoztatta az Ab Ovo Kiadó az MTI-t. Pataki Judit szerkesztő elmondta, hogy Bächer Iván folyamatosan dolgozott, utolsó, Utóíz című könyvét éppen ezen a héten, december 4-én mutatják be az Újlipótvárosi Klub-Galériában. A kötetbe régebbi írásaiból, receptjeiből válogattak szövegeket. Bächer Iván 1957-ben született Budapesten. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. Elhunyt Bächer Iván író | eLitMed.hu. 1981 és 1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később óraadó tanár volt. 1989–től a Magyarország, 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt. Szépirodalmi munkákat 1981-től publikált. Legutóbbi könyve Idegen ország címmel jelent meg. 2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket. Számos díj birtokosa, 1993-ban Gábor Andor-díjat, 2000-ben Pethő Tibor-emlékérmet és Táncsics Mihály-díjat, 2001-ben Budapestért-díjat, 2002-ben Gundel művészeti díjat kapott.
A kispesti Wekerle-telepen nőtt fel, amely később folyamatosan visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981-1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később egy ideig óraadó tanár volt. 1989-től között a Magyarország, 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa. 2004 óta szabadúszó, de rendszeresen publikál régi lapjában. Havonta jelentkezik írásaival a Vasárnapi Hírekben. Szépirodalmi munkákat 1981-től publikált. Legutóbbi könyve Idegen ország címmel jelent meg. 2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket. Számos díj birtokosa, 1993-ban Gábor Andor-díjat, 2000-ben Pethő Tibor-emlékérmet és Táncsics Mihály-díjat, 2001-ben Budapestért-díjat, 2002-ben Gundel művészeti díjat kapott.