A telített zsírsavak, ahogy nevük is mutatja, a kötéseik telítve vannak H-atomokkal, így nincs szabad vegyértékük (nem/kevésbé vihetők reakcióba, térszerkezetük nem változik). Az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak 1 db kettős kötése van, a többszörösen telítetleneknek pedig értelem szerűen több. A faktor, ami megkülönbözteti az egyik telített zsírsavat a másiktól, az a oldallánc hossza. Kapcsolódhat hozzájuk rövid, közepes vagy akár hosszú oldallánc is. Zsír: Íme 5 jel, ami arra utal, hogy nem fogyasztasz belőle eleget!. Pár példa az előzőkben említettekre: Rövid szánláncú: Vajsav (tejtermékekben található), Kapronsav (tejtermékekben) Közepes szénláncú: Kaprilsav ( kókuszdió, pálma), Kaprisav (kókuszdió, pálma), Laurinsav ( Kókuszdió, pálma) Hosszú szénláncú: Palmitinsav, Sztearilsav, Arachidonsav (földimogyoró) Egyes telített zsíroknak teljesen más hatása van, mint az ugyanebbe a kategóriába tartozó telített zsírnak (úgy értem, többféle telített zsír létezik). Emiatt nem lehet egy olyan nagy általánosságot elmondani róluk, amely mindegyikre egyaránt igaz, mindnek megvan a szerepe az életfolyamatokban.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az egerek legfeljebb öt, a galambok pedig akár harmincöt évig is élhetnek. Mi állhat ennek a hátterében? A tapasztalatok arra engedtek következtetni, hogy a sejthártyák zsírösszetételében mutatkozott lényeges különbség a két faj között. Amikor az egerek kalória bevitelét csökkentették, akkor sikerült élettartamukat meghosszabbítani. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis miért tartja meg a többszörösen telítetlen zsírsavakat a szervezet, és miért nem választja ki, ha ilyen kockázatos annak jelenléte. Lássuk, miért van ez így! Igazság a többszörösen telítetlen zsír körül | Gyógyszer Nélkül. Rugalmasság az idegsejtek és a retina sejtek számára: ezt biztosítják a többszörösen telítetlen zsírsavak! A tapasztalatok szerint a többszörösen telítetlen zsírsavak biztosította környezet egyes biológiai funkciók működéséhez nélkülözhetetlen. A telített zsírokból hiányzik a kettős kötés, így szobahőmérsékleten fehérré és szilárddá válnak. Erre tökéletes példa a marhafaggyú. Más a helyzet azonban a kettős kötéssel rendelkező zsírsavaknál, ezek ugyanis képesek meghajolni ezeknél a kötéseknél.
A palmitoleikus mononepiesített zsírsav nem is barátja az emberi egészségnek, mivel pontosan úgy viselkedik, mint egy atherogén telített zsírsav. Az olajsavban gazdag étrendhez képest a palmitoleinsavban gazdag étrend általában csökkenti a rossz LDL-koleszterint és csökkenti a jó HDL-t. A palmitoleinsavat különböző élelmiszerekben és különösen makadámiaolajban ( makadámia integrifolia) és homoktövisben ( Hippophae rhamnoides) találjuk.
Korallberkenye milyen gyorsan nő Korallberkenye milyen gyorsan nő volt Kerti Korallberkenye (Photinia × fraseri) gondozása, szaporítása (Tűzpiros Korallberkenye) Korallberkenye milyen gyorsan nő teljes film Korallberkenye milyen gyorsan nő auto Dús levélzetét bőrnemű, kissé fényes felületű, hullámos szélű zöld levelek alkotják, melyek tavasszal a kihajtáskor bronzos árnyalatban játszanak, ősszel tűzpiros és vörös színűre színeződnek. Tavasz végén, valamint nyílnak fehér virágai. Díszes piros vagy sárga árnyalatú termései ősszel díszítenek. A vietnami korallberkenye napos, világos esetleg félárnyékos helyre ültethető növény, mely tápanyagban gazdag, humuszos, kissé savas kémhatású, üde talajba ültetve fejlődik legszebben. A túlságosan kötött és a lúgos talajokat nem kedveli. Fagyérzékeny növény, ezért védett helyet keressünk a számára és inkább akkor válasszuk ezt a növényt, ha az ország olyan pontján élünk, ahol kissé enyhébbek a telek. Kártevők általában nem károsítják, betegségek közül a tűzelhalás, a lisztharmat és a levélfoltosodás is problémát okozhat.
Nincs különösebb talajigénye, kártevői, kórokozói nem ismertek. Ha kerti korallberkenye sövény ültetését tervezzük, vagy kerítést szeretnénk belőle létrehozni, a korallberkenye töveket ültessük 80 cm távolságra egymástól. Ássunk ültetőárkot/ültetőgödröket, azokat töltsük fel vízzel, s várjuk meg, míg elszivárog. A kikerült földbe keverjünk bele kb. 10%-nyi komposztált trágyát, ebben az iszapos közegben ültessük el töveiket. Ültetés után locsoljuk szorgalmasan, a földben keletkezett kis levegőbuborékok kiszorítása céljából. Kifejezetten gyorsan nő: ha tavasszal hirtelen megindulnak vörös hajtásai, őszre már egymást érő cserjékkel kell számolnunk, ha sövényt ültettünk belőle.
A korallberkenye (Photinia fraseri) a babérmeggyhez hasonlóan kedvelt sövénynövény, de önmagában vagy fának metszve is gyönyörű. A korallberkenye (Photinia fraseri) A korallberkenye a babérmeggyhez hasonlóan az utóbbi években tett igazán nagy népszerűségre szert. Egy gyönyörű örökzöld, ami tavasszal pirosas-vöröses levelei tesznek különlegessé. Májusban-júniusban fehér bugás virágokat hoz. Ősszel pedig piros bogyóival színesíti a kertet. Korallberkenye sövénynek A korallberkenyéből pompás és strapabíró sövényt lehet nevelni. Viszonylag gyorsan nő, főleg ha elegendő vizet és napfényt kap. A töveket 80-100 centi távolságra érdemes ültetni, mert hamar terebélyesedik. A korallberkenye szoliternövényként is megállja a helyét, de fát is lehet belőle metszeni. Korallberkenye gondozása A korallberkenye a legszebben tápanyagban gazdag talajban növekszik. Szereti a napfényt, és meghálálja az öntözést is. A fiatalabb tövekre egy picit jobban oda kell figyelni, főleg télen, de az idősebbek nem igényeknek semmilyen extra törődést.