2012. január 1-jétől társadalombiztosítási szempontból megváltozott a "saját jogú nyugdíjas" kategória – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Saját jogú nyugdíjasnak csak azt a természetes személyt lehet tekinteni, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban illetve rehabilitációs járadékban részesül, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Saját jogú nyugdíjas továbbá az a személy, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, például Ausztriában állapítottak meg öregségi nyugdíjat.
§ (3) bekezdés a) és c) pont] öregségi nyugdíjban részesül (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is); - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban); - egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. Az Mt. szerint munkaviszonyban álló személyt, akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugdíja folyósítása szünetel. 2019. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség és mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.
A változás nem érinti, tehát továbbra is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni az öregségi nyugdíjban részesülő személyt, vagyis: aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (1949. évben vagy azt megelőzően született), életkorától függetlenül azt a nőt, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg öregségi nyugdíjat, az 1954. évben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő személyt, a rehabilitációs járadékost, illetve a fent hivatkozott valamely ellátásban részesülő személyt. Kategórián kívüliek - de nem örökre A saját jogú nyugdíjas kategóriából kikerülnek azok a személyek, akik 2011. december 31-éig korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban részesültek, de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el nem érése miatt 2012. január 1-jével átminősül korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá. A változás érinti a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket is, akik egészségi állapotuk miatt rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásra szerezhetnek jogosultságot.
A Győri Egyházmegye papsága február 4-én a főpásztorral együtt ünnepelte az eucharisztiát a győri Nagyboldogasszony-templomban. Veres András püspök köszöntőjében kiemelte: a rekollekció segítséget nyújt a rájuk bízottak lelkében kialakítani és erősíteni az eucharisztikus Krisztus felé való tiszteletet. A rekollekción részt vevő papok e szándékkal a szívükben mutatták be együtt a szentmisét. Szentbeszédében a főpásztor a napi evangéliumra utalt, melyben Jézus isteni hatalmát és szabadító erejét egy ördögtől megszállott emberen mutatta be. Győri egyházmegye papjai 2021. Hatalma által a tisztátalan lelkek az emberből a sertésekbe szálltak (Mk 5, 1–20), így a kétezer jószág mind elpusztult. Megdöbbentő – hangsúlyozta Veres András –, hogy az emberek nem örültek társuk szabadulásának és egészségének, csupán anyagi veszteségük után siránkoztak és sóvárogtak. Mindez azt mutatja, hogy az értékrend teljesen felborult, a világ elvesztette értékrendjét. Hit nélkül felcserélődnek az értékek. A tudatmódosító szerek, a tobzódások a jelenben is mind arról tanúskodnak, hogy valami nagy baj van az emberi gondolkodással.
János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójában határozta meg. Katedrálisa a győri Nagyboldogasszony-székesegyház. Történelem [ szerkesztés] Az alapítástól a mohácsi vészig [ szerkesztés] A győri egyházmegye alapítása Szent István királyhoz köthető, aki megkoronázása előtt elküldte Asztrik apátot Rómába és II. Szilveszter pápa az esztergomi érsekség megalapításával együtt aláírta az alája tartozó három püspökség, így a győri püspökség alapításáról szóló okiratot is. Ez alapján az egyházmegye alapításának dátuma 1001 -re tehető. Alapításkori területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas vármegyék teljes területe, Moson vármegye a Szigetköz kivételével, Zala vármegye Marcal menti területe, Veszprém vármegye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. Győri egyházmegye – Wikipédia. Első név szerint is bizonyosan ismert püspöke a német származású Hartvik volt, aki I. István magyar király legismertebb életrajzírója. A székesegyház építése Modestus püspök (1009–1037) idejére tehető.
[3] A királynő Sopronban társaskáptalant is alapított a korábban jezsuita rend által használt Szent György-templomban. Az 1773-ban föloszlatott jezsuita rendnek az egyházmegyében fekvő gimnáziumait (Győr, Sopron, Kőszeg) 1802-ben a pannonhalmi bencések vették át. A napóleoni háborúk alatt, 1809-ben Győrt ismét külföldi csapatok szállták meg, de a püspök végig a helyén maradt. Rekollekción vettek részt a Győri Egyházmegye papjai | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A huszadik század elejére egyre inkább virágzásnak indultak a különféle jámborsági csoportok, harmadrendi közösségek is. Trianontól napjainkig [ szerkesztés] A trianoni békeszerződés következében az egyházmegye területe jelentősen csökkent. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a szombathelyi egyházmegyétől elcsatolt 57 plébániával együtt) 1922-től a bécsi érsek mint apostoli kormányzó irányította, majd 1960-ban jött létre a Kismartoni egyházmegye. A korszak jelentős püspöke volt az 1941. február 24-én püspökké szentelt Apor Vilmos, aki 1945-ben vértanúhalált halt, s 1997-ben boldoggá avatták. A második világháború után az egyházmegye területe annyiban változott, hogy a Pannonhalmi Területi Apátság plébániáit de facto kezelésbe vette.
A papságnak, aki Krisztus evangéliumának örömhírét, az abból fakadó reménységet hirdeti, elsősorban saját életével kell bizonyítania, hogy a remény, a bátorság nehéz küzdelmek közepette sem hagyja el. "A hit által tudunk mindnyájan napról napra új reményt, új lelkesedést kapni, hogy lelkipásztori munkánkat odaadással, és jó szívvel tegyük, mert a világ nem sok ilyen ösztönzést ad számunkra. Higgyünk abban, hogy amit teszünk, nem lesz hiábavaló, nem lesz gyümölcs nélküli" – mondta a főpásztor. Nemcsak önmagunkért, hanem a ránk bízottakért fontos megerősíteni azt a szemléletmódot, hogy ne a materiális értékek bűvöletében éljünk, hanem az üdvösséget tekintsük a legnagyobb értéknek. A hit érdekében kiállni, a hit érdekében szenvedést eltűrni az igazi bátorság. A hit mindent legyőző erejében bízni kell. Jézus így búcsúzott: "Bízzatok, én legyőztem a világot" (Jn 16, 33). Krisztussal a hit erejével, a hitben mindenki le tudja győzni a rosszat, mert Isten a segítségünk s támogatónk a küzdelemben – hangzott el a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének homíliájában.
A második az ima, beszélgetés az Úrral. A harmadik az irgalmasság cselekedetei. A fiatalok gyökereket keresnek Az utolsó kérdés a fiatalokat érintette. A pápa a fiatalok kapcsán figyelmeztetett a valóságtól való elidegenedés veszélyére. Az emberi kapcsolatteremtés nehézséget jelent számukra és állandóan a mobiltelefonjaikhoz vannak ragadva. Vissza kell őket vonzani a valós világba anélkül, hogy tönkretennénk azt, amit a virtuális világ adhat. Az irgalmasság cselekedetei visszahozhatják a fiatalokat a konkrét valóságba, hogy gyökereket találjanak az idősekkel folytatott párbeszéd által, mert csak akkor haladhatunk előre, ha tudjuk, hogy honnan jövünk. Kilépni magunkból A pápa őszintén megjegyezte, hogy a plébániákat általános fáradtság jellemzi, mintha irányt vesztettek volna. Ki kell lépni ezért önmagunkból, a saját bizonyosságainkból, kis csoportjainkból, amelyek önmagukat középpontba állítóvá váltak. Ez a helyzet jó, hogy kiderült, mert arra ösztönöz, hogy kilépjünk magunkból Isten hívásának köszönhetően.