2021. 09. 03., 18:22 637 0 Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 2019-ben szült, idén lejárt a gyed időszaka. Több éve munkaviszonyban áll egy cégnél 8 órás munkaviszonyban. Miután a cégtől elment szülni (csed, gyed), azután a cég felszámolási eljárás alá került, amely azóta is tart. Most bölcsődébe adná a gyermekét, és szeretne munkát vállalni napi 4 órában. Viszont a "régi" munkahelyén még nem kívánja bejelenteni a szülés miatti fizetés nélküli szabadság végét, mert ha még egy évig állományban marad ott, akkor arra számít, hogy már magasabb végkielégítést fog kapni a felszámolás alá került munkáltatótól, vagy a bérgarancia alapból, mert a munkaviszony hossza meghaladja a 10 évet. Kérdések: 1. Megteheti -e a munkavállaló, hogy egy munkahelyen fizetés nélküli szabadságon van (szülés miatt) és közben elhelyezkedik másik munkahelyen? 2. Amennyiben lehetséges ez, akkor akár napi 8 órás munkaviszonyt is létesíthetne? 3. Amennyiben lehetséges újabb munkaviszonyt kezdeni, azt be kellene jelentenie a "régi" munkáltatójának?
A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele. NAV: fizetési kötelezettség fizetés nélküli szabadságnál Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért – ha más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra -, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege idén havonta 7710 forint, naponta 257 forint – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján. Apává válni munkajogi szempontból Egy gyermek megszületése fenekestül felforgatja az édesapák életét, mégis, munkájukban ugyanolyan teljesítményt kell nyújtaniuk, mint korábban.
A fizetés nélküli szabadság előnyei és hátrányai A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságolása volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, utóbbi pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele. Munkajog a veszélyhelyzet után Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább felmerülő kérdések kapcsán összegeztük a veszélyhelyzet után is alkalmazandó vagy alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket. Az előszerződés, mint a jövőbeli ismételt foglalkoztatás jogi keretbe foglalt ígérete A járványügyi veszélyhelyzet miatt tömegesen szűnnek meg munkaviszonyok. Az utóbbi hetekben kiforrni látszott egy olyan séma, amely szerint a munkáltató közös megegyezés útján szünteti meg munkavállaló jogviszonyát azzal az ígérettel, hogy a helyzet normalizálódását követően ismét számít rá munkavállalóként.
Kérdések: 1. Megteheti-e a munkavállaló, hogy egy munkahelyen fizetés nélküli szabadságon van (szülés miatt), és közben elhelyezkedik másik munkahelyen? 2. Amennyiben lehetséges ez, akkor akár napi 8 órás munkaviszonyt is létesíthetne? 3. Amennyiben lehetséges újabb munkaviszonyt kezdeni, azt be kellene jelentenie a "régi" munkáltatójának? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA Nagyon jó a kérdése! Tételes jogi előírás nem sérül azáltal, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van a munkahelyén és ezen idő alatt egy másik munkahelyen állást vállal. Az azonban – bírói gyakorlat hiányában – nem mondható meg, hogy nem ítélnék-e ezt a bíróságok a felek együttműködési kötelezettsége sérelmének vagy a jóhiszemű joggyakorlás sérelmének. Nagy valószínűséggel nem minősülne jogsértőnek, ha a jogász munkavállaló részmunkaidős munkát vállalna és gyerekekre vigyázna, mivel ezt a saját gyermeke mellett is egyszerűen meg tudná oldani, és nem sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sem. Ennyi a biztos. A munkavállaló az általános magatartásszabályok alapján a munkáltató jogos gazdasági érdekeit nem sértheti.
Cookie információk Tájékoztatjuk, hogy honlapunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Oldalaink látogatásával jóváhagyod a cookie-k használatát. Bővebb információk a sütik kezeléséről. Feltöltés ideje: 2021. július 30. Utoljára módosítva: 2021. augusztus 31.
frissítve: 2018. 01. 16; dr. Kamenszky Anna (Igazgatási osztályvezető helyettes) Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Cím. : 6500 Baja, Széchenyi I. utca 2/c. Tel. : +36 79 525-100 Fax. : +36 79 325-212 Honlap: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Cím. : 9021 Győr, Árpád út 28-32. Tel. : +36 96 500-000 Fax. : +36 96 500-019 Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Cím. : 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Tel. : +36 72 506-300 Fax. : +36 72 506-350 Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Cím. : 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. Tel. : +36 94 521-280 Fax. : +36 94 316-866 Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Cím. : 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. Tel. : +36 22 514-000 Fax. : +36 22 313-275 Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Cím. : 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel. : +36 1 477-3500* Fax. : +36 1 477-3519 Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Cím. : 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel. : +36 56 501-900* Fax. . - Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. : +36 56 343-801 Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Cím. : 3501 Miskolc, Vörösmarty u.
Tájékoztatás töltéshasználat rendjéről A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6. ) Korm. rendelet 7. §-a alapján a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság díj megfizetéséhez köti a vagyonkezelésében lévő: a. ) I-II. rendű árvízvédelmi töltéseken és védősávjain, b. ) az árvízcsúcs - csökkentő tározók töltésein és védősávjain, c. ) a vízhasznosítási célú tározók töltésein és védősávjain (továbbiakban: töltés) segédmotoros kerékpárral, motorkerékpárral, lassú járművel, személygépkocsival, tehergépjárművel, valamint állati vontatású járművel történő közlekedést, melynek tartalmi előírásait az igazgatóság 22/2020. számú igazgatói utasítása szabályozza. igazgatói utasítás 1. számú melléklet Tisztelt Ügyfelünk! A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő kikötők és más hajózási létesítmények engedélyeztetési eljárása ihoz szükséges vagyonkezelői hozzájárulások és bérleti szerződések kiadásának rendjéről szóló tájékoztatót a képre kattintva tekintheti meg.