Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. Elfogadom Nem fogadom el. Adatkezelési tájékoztató
A világ állatai és növényei rendkívül összetett ökoszisztémát alkotnak, és mi, emberek sokkal szorosabban kötődünk és függünk a természettől, mint azt a legtöbben gondolnánk. Ha ez összeomlik, minket is magával ránt. A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog. Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit. Szing Kiao a hangyákat szánta, nem önmagát féltette. A hangyáknak épített hidat. A lényekkel foglalkozott, nem környezetvédelemmel. Mert akkor csak a maga kedvéért csinált volna mindent. Kedvenc idézetek - Ecolounge. A környezetvédelem rajtunk már nem segít. A hegyeket magukat kéne szeretnünk, a folyókat, a medvéket, a halakat, a rókákat, a fákat. Akkor még élhetnénk mi is. Fordítva nem megy. Ha azért szeretjük őket, hogy mi megmeneküljünk... Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon. Egyre jobban felmelegszik a Föld, mintha csak belázasodott volna, és mintha végre egyszer és mindenkorra le akarná prüszkölni magáról azt a sok és egyre csak sokasodó emberi bacilust, aki szúrja, csípi, kizsigereli, összeszemeteli, megmérgezi, berobbantja, savval leönti Őt.
Ezt herdáljuk. A fákat, a vizeket, az állatokat. Akiktől mindig csak kapunk. S akiket a végsőkig kizsigerelünk. Földünk a kozmosz azon ritka helyeinek egyike, ahol a gondolat virágozhat. Az ember személyében - aki az evolúció közel hárommilliárd éves folyamatának produktuma - az evolúciós folyamat végül saját tudatára és lehetőségeire ébredt. Akár tetszik neki, akár nem, felelős bolygónk evolúciójának egész további folyamatáért. A pénz nem él, de mi emberek úgy teszünk, mintha élne. Természettel kapcsolatos idézetek képeslapra. Mintha egy biológiai lény lenne, amely növekszik, fejlődési ütemet diktál, parancsol. És mi, az emberek, miközben ezt a látszatlényt szolgáljuk, követjük parancsait és áldozunk is neki. Feláldozzuk az időt, az emberséget, a kapcsolatokat, a belátást, az együttérzést és a szeretetet, de úgy, hogy közben kizsigereljük Földanyát, aki tényleg él, és akiből valóban minden földi élet származik, mert Ő valóban a saját anyagát és életerejét adta oda használatra minden élőlénynek. Az ember, aki szerényen sapiensnek, bölcsnek nevezi magát, noha bolondok bolondja, képtelen korlátozni populációjának méreteit, képtelen megakadályozni a haszontalannak vagy károsnak ítélt anyagok felhalmozódását, képtelen alacsony szinten tartani az energiafelhasználását és képtelen békésen együtt élni a bioszférával, amelyből vétetett. "
(pl: Plútó)- A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját fénnyel rendelkeznek (pl. sarki fény). A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok. A fekete lyuk olyan égitest, amelynek a felszínén a szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. A Naprendszerben az üstökösök olyan Nap körül keringő égitestek, amelyek felszíne a Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), miközben por és kisebb-nagyobb kavicsok szabadulhatnak ki Vizsgálati módszerek csillagászati színképelemzés (A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti. A színképelemzéssel foglalkozó tudományágat spektroszkópiának nevezzük) fotometria (csillagok fényességének a vizsgálata) Az elektromágneses hullámok megfigyelése rádiócsillagászat mikrohullámú csillagászat infravörös csillagászat optikai csillagászat ultraibolya csillagászat röntgencsillagászat gamma csillagászat
Mutasson rá a keletkezési elméletet alátámasztó csillagászati megfigyelésekre, űrkutatási eredményekre! o A Naprendszer tömegének nagy része (99, 87%) a Napban összpontosul o A Naprendszer perdületének 98%-át a bolygók hordozzák keringésükkel és tengely körüli forgásukkal o A Nap bolygói közel azonos síkban és azonos irányban keringenek o A bolygókban előforduló hidrogén-deutérium arány közel azonos a kozmikus anyagban talált aránnyal; a Napban jóval kevesebb a deutérium, mert könnyen elbomlik → a bolygók nem a Napból szakadtak ki, hanem azzal együtt keletkeztek o A Naphoz közelebb sűrű kőzetbolygók, távolabb sok gázt tartalmazó óriásbolygók és kis méretű jeges égitestek találhatók. Értelmezze a mellékelt ábrák alapján a következő égi jelenségek egyikét: hold- és napfogyatkozás, az árapály jelensége! A Holdnak nincs saját fénye, ezért csak a nap felé néző oldala világos. Keringése során ebből hol többet, hol kevesebbet fordít felénk, aszerint, hogy pályája melyik részén jár. (Helytelen tehát az a nézet, amelyet még ma is gyakran hallani, hogy tudniillik a Hold fázisai úgy jönnek létre, hogy a Föld árnyéka hol nagyobb, hol kisebb mértékben esik a Holdra. )
A ma leginkább elfogadott elmélet szerint a világegyetem anyaga a kb. 15 milliárd éve lezajlott ún. ősrobbanás során jött létre. Az óriási hidrogén- és héliumfelhőkből galaxisok, azokon belül csillagok, csillaghalmazok alakultak ki. A Naprendszer a Tejútrendszernek nevezett galaxis egyik spirálkarjában foglal helyet. A Tejútrendszer egy kb. 100 000 fényév átmérőjű, mintegy 100 milliárd csillagot magába foglaló spirálgalaxis. (1. ábra) 1. ábra. A Naprendszer helye a Tejútrendszerben (NASA/ alapján) A Nap és a körülötte keringő égitestek egy porból és gázokból álló felhő összehúzódásával kezdődött. Az összehúzódást valószínűleg egy közeli csillag felrobbanása indította el. A szupernóvából származó magasabb rendszámú elemek "beszennyezték" a gázfelhőt, ennek köszönhetjük, hogy megtalálható lett a Naprendszerben pl. a testünket felépítő szén, a kőzetekben gyakori szilícium, az eszközeink anyagát adó vas, vagy az atomerőműveket fűtő urán. Ez a folyamat kb. 4, 7 milliárd évvel ezelőtt kezdődött.
A naprendszer szerkezete by Balázs Vezendi
Naprendszerünk és a világegyetem szerkezete és keletkezése A Naprendszer szerkezete A csillagok csillagrendszerekbe, azaz galaxisokba tömörülnek. A Nap is ilyenben foglal helyet=Galaktika vagy Tejútrendszer. Napunk a Tejútrendszer centrumától mintegy 26 ezer fényévnyire az egyik spirálkarban helyezkedik el. A Naprendszer centrum körüli keringési sebessége 220km/s, keringési ideje 230 millió év. Körülötte kering kilenc nagybolygó és holdjaik Föld-típusúak: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars Jupiter-típusúak: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Kisbolygók, nagyrészt a Mars és Jupiter nagybolygók közötti övezetben; Plútó Üstökösök, meteoritok, bolygóközi gáz és por Becsült sugara: kb. 2 fényév (ahol a Nap gravitációs vonzása erősebb más csillagokénál) Keletkezésének elmélete o 4, 5 milliárd évvel ezelőtt csillagközi anyagból (túlnyomórészt hidrogén) o Gravitációs összehúzódás → Nap; hidrogénmagok fúziója o Kozmikus köd külső része koronggá laposodott, a központi résztől eltávolodott; gravitáció hatására csomósodások → bolygók.
A Naphoz közelebbi területek tehát illó anyagokban nagyon elszegényedtek. A belső területeken tehát a bolygókezdemények, bolygócsírák, vagy más néven planetezimálok összeállásában csak szilárd szemcsék vettek részt. Ezért állnak főképpen szilikátokból, és ezért tartalmaznak kevés illó anyagot a Föld-típusú bolygók, a Hold, valamint a kisbolygók. Abban a távolságban, ahol már elég hideg volt a víz kicsapódásához, a vízjég-szemcsék száma ugrásszerűen megnőtt. Az ennél távolabbi tartományban így már a világegyetem leggyakoribb molekulája, a H 2 O is részt vett a bolygókezdemények felépítésében. Ehhez a határhoz közel tudott kialakulni a legnagyobb bolygó, a Jupiter. Ettől kifelé a szemcsesűrűség és a belőlük felépülő planetezimál-méret ismét folyamatosan csökkent. (Illés E. 2003) A szoláris ködből jelentős mennyiségű gázt csak az óriásbolygók tudtak magukhoz kötni, de azok is csak az összeállás későbbi fázisában, amikor már kellően nagy méretű és gravitációjú maggal rendelkeztek. A Jupiter-típusú bolygók nagy kiterjedésű gáz légköre azért tudott megmaradni, mert a Naptól távol alacsonyabb a hőmérséklet (kisebb a gázok hőmozgása, nem szöknek el), illetve a napszél ereje is gyengébb.