2016. január. 07. 21:13 Mások is csatlakoznak a Herman gimnázium tiltakozásához Nem csak az iskola tanulói álltak ki a tanárok mellett, mert a tantestület nyílt tiltakozást intézett a kormány felé a közoktatás állapota miatt, hanem újabb miskolci iskola, a Földes Ferenc Gimnázium is csatlakozott a Herman Ottó Gimnáziumhoz. 2013. augusztus. 06. 15:05 Ilyen is van: fideszeseknek tett keresztbe Balog Zoltán Egy év kihagyás után továbbra is Veres Pál vezeti a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumot. Hoffmann Rózsa államtitkár a városi Fidesz vezetés ellenjavaslatának tudatában nevezte ki a régi-új direktort az intézmény élére. 2013. Földes ferenc gimnázium telefonszám. 13. 10:15 Kovács István 3, 5 százalék? Elég! - a Fidesz miskolci igazgatócsatája Idáig két alkalommal vették semmibe a Földes Ferenc Gimnáziumra kiírt igazgatói pályázatot a fideszes többségű miskolci önkormányzatban, hiszen egyszer sem hirdettek nyertest. Az államosítás után ebben az időszakban kellene kinevezni az új igazgatót, amit véleményével befolyásolhatna a képviselő-testület, ám a grémium ezt a lehetőséget Csiszár Miklós jegyzőre testálta.
Gratulálunk az elismeréshez! 2013. 17. Nemzeti Tehetség Program "BONIS BONA - A nemzet tehetségeiért " A MATEHETSZ, a Nemzeti Tehetség Program "BONIS BONA - A nemzet tehetségeiért díjjal ismeri el a tehetséggondozásban kiemelkedő eredményt elért pedagógusokat. Az iskolánkból a következő kollégáink részesülnek ebben az elismerésben: Gulyás Tibor tanár úr Bonis Bona elismerésben részesül, mint "kiváló versenyfelkészítő", Dr. Földes ferenc gimnázium igazgató. Szabó Istvánné tanárnő Bonis Bona elismerésben részesül, mint "kiváló versenyfelkészítő", Zámborszky Ferenc tanár úr Bonis Bona elismerésben részesül, mint "kiváló versenyfelkészítő", Endrész Gyöngyi tanárnő Bonis Bona elismerésben részesül, mint "kiváló tehetségsegítő", Jobbágy László tanár úr Bonis Bona elismerésben részesül, mint "kiváló tehetségsegítő". Gratulálunk az elismeréshez, és további szép eredményeket kívánunk! 2013. 08. 28. Kiváló mentortanár díj A Miskolci Egyetem BTK által alapított kiváló mentortanár díjat a 2012/2013-as tanévben Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet tanárnő, kapta.
Az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételünkön keresztül tanáraink jelentős számban vettek részt speciális (tanulás-módszertani, tehetséggondozó, önismereti, mérés-értékelési) továbbképzéseken. A Miskolci Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Miskolci OH-POK-kal jelenleg is intenzív szakmai kapcsolatban állunk, amit szintén szeretnénk továbbfejleszteni. Földes Ferenc Gimnázium - kémia - Dürer Verseny. Diákjaink országos szakkörökön, versenyfelkészítőkön (olimpiai szakkörök, mérési gyakorlatok), szaktáborokban (Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola) nagy számban vesznek részt. Az iskola széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik (Franciosrszág, Németország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Kína, Szerbia, Románia, Ukrajna). A Tehetségpont specifikus és konkrét programjai Magas szintű komplex természettudományos tehetséggondozással és a komplex társadalom-tudományos tehetséggondozással kívánunk továbbra is foglalkozni, mint tanórai, mint tanórán kívüli keretekben. Vállaljuk, hogy tanórán kívüli foglalkozásaink nyitottak lesznek nem csak a saját, hanem más iskolák diákjai számára is.
A magyar csapat legjobbja Gáspár Attila lett, aki pontszám alapján a 6. Öt aranyérmet osztottak ki, így Attila a legjobb eredményt elért ezüstérmes lett. Csató Endre, Zsakó László, Horváth Gyula A fantasztikus matematika diákolimpiai aranyérme mellé így informatikából egy ezüstérmet is szerzett. Önmagában már az is szenzációs teljesítmény, ha valaki két tantárgyból olimpiai csapattag lesz, de hogy mindkét versenyen a magyar csapat legjobbja legyen, az már páratlan. Mindhárom diáknak és felkészítő tanáraiknak szívből gratulálunk! 2016. 08. Földes ferenc gimnázium öregdiák egyesület. 30.
A járvány 1348-ban tetőzött Magyarországon, majd 1349-ben alábbhagyott a pestis tombolása, és fokozatosan megszűnt a "fekete halál" pusztítása. A városok túlzsúfoltsága és a borzasztó higénés viszonyok voltak a középkori pestisjárványok melegágyai Forrás: Wallpaper/Cave Az ezt követő évszázadokban rendszeresen felütötte fejét a pestis, így például csak 1621 és 1720 között kilenc, különböző erejű járványhullámról számolnak be az egykorú krónikák, amelyek közül az 1713-as különösen sok áldozatot szedett. Az utolsó nagyobb pestisjárvány 1738-ban tört ki Magyarországon. Bár ez után is még meg-megjelent a fertőzés, elsősorban az ország déli határvidékén, de a század végére fokozatosan megszűnt a pestis jelentette fenyegetés. Az utolsó nagyobb pestisjárványok a 18. században söpörtek végig Európán Forrás: WIKIMEDIA COMMONS/MICHEL SERRE A 18. Hangverseny a kiegyezés emlékére – kultúra.hu. század végétől egy új, veszélyes pandémia lépett a "fekete halál" örökébe, a kolerajárvány. A kolera az indiai szubkontinensről terjedt el, és Oroszországon keresztül érkezett Európába a 19. század elején.
Az alábbiakban a kétszáz éve született politikusról, a haza bölcséről egy kevésbé ismert esemény kapcsán emlékezünk meg. Deákot sokan a kiegyezés, illetve az 1848-as forradalomban betöltött szerepe miatt ismerik. Kevesen tudják azonban, hogy már 1839-40-ben döntő szerepet játszott Magyarország modernizálása, polgári átalakulása érdekében. Deák kivételes szellemi képessége, bámulatos memóriája és szociális érzékenysége már gimnáziumi éveiben megmutatkozott. Mikor volt a kiegyezés map. Jogi tanulmányai kapcsán életrajzírói megjegyzik, hogy nemcsak a Corpus Jurist, vagyis a magyar törvénytárban foglalt jogszabályokat tudta betéve, hanem valamennyi országgyűlési és felsőbírósági állásfoglalást érvként tudta használni. Nem csoda, ha később, aktív politikusként hamar az elismert tekintélyek sorába emelkedett, jóllehet a vezéri szerepkörtől mindig is idegenkedett. Rövid "vezérkedés" Mégis egy rövid ideig, az 1830-as évek végén, a negyvenes évek elején a liberális ellenzék első számú irányítójává vált, amikor Kölcsey halála után, Wesselényi perbe fogása, Kossuth letartóztatása, Széchenyi félreszorulása idején valakinek át kellett vennie a stafétabotot.
A zongorára írt Magyar sirató nagy lélegzetvételű, igazán fájdalmas zene. Amikor Liszt átírta, majd továbbírta azt zenekarra, akkor a bemutató német közönsége idegenkedett attól. Sem nem rapszódia, sem nem virtuóz concerto, sem nem egy hősről szóló szimfonikus költemény. Titokban kiegyezés készül a két ősellenség között - Privátbankár.hu. A szimfonikus költemény fájdalmas hangú felkiáltással kezdődik, majd lázas sürgés-forgással jut el egy koronázási jelenthez, amelyre csatajelent és gyászinduló felel, de a lezárásban egy felszabadult hatalmas csárdás-apoteózist hallunk. Szokás kritizálni a szerkezetét, hogy az esszenciális kezdőanyagot elhasználva a középső szakasz túlnyújtott, az utolsó rész, pedig túl könnyű. Mit tegyünk? Amikor a szimfonikus költemény született, még élt a szerzőt köszöntő Vörösmarty, így bizarr lett volna tragikusan zárni a művet. Másrészt Liszt művészként akkor is hitet tett a derűs finálék mellett, amikor az ő életében éppen a tragikus alkonyt igazolták élményei. Somos Csaba karigazgató Fotó: Posztós János/ A Széchenyi-gyászhang Mosonyi Mihály Széchenyi gyászhangja és Mihalovich Ödön Deák gyászhangja a hangverseny igazi újdonságai.
A kolerabaktérium mikroszkópos képe Forrás: Wkimedia Commons /Ronald Taylor, Tom Kirn, Louisa Howard Igen hatásosnak bizonyult a német orvosok által javasolt klórvíz alkalmazása is. Az ezzel kezelt páciensek esetében jóval enyhébbek voltak a tünetek, és senki sem halt bele a fertőzésbe. Jobban bíztak a népi gyógyászatban, mint a modern orvostudományban A körültekintő központi intézkedések valamint a kor színvonalán fejlettnek számító egészségügyi ellátás dacára az 1872 szeptemberében kitört, és 1874 januárjáig elhúzódó kolerajárványnak rendkívül magas volt a mortalitása. Csaknem 450 ezer megbetegedést regisztráltak, a halálos áldozatok száma pedig meghaladta a 190 ezer főt. Index - Belföld - Lónyay Menyhért feleségének kezét Petőfi Sándor is megkérte. Az 1872-es kolerajárvány halálos esetszámainak legnagyobb része a falusi lakossághoz köthető. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy faluhelyen ekkoriban még általános bizalmatlanság övezte az orvosokat, és emiatt a központi intézkedéseket is sok helyen gyanakodva fogadták. században több kolerajárvány is végigsöpört Európán Forrás:Pre-Princessa Nem szabad elfelejteni, hogy a néphit és népi gyógyítás ekkoriban még együtt élt a szárnyait bontogató modern orvostudománnyal.
Az 1867-es kiegyezés után addig soha nem látott dinamikus fejlődés indult el az országban, ami az élet minden területére, benne az oktatásra, a kultúrára, a tudományokra, és az egészségügyre is kiterjedt. A régi, sok évszázados szokások és hiedelmek azonban a gyors polgárosodás ellenére sem szűntek meg egyik napról a másikra. A 19. század második felében faluhelyen többnyire még mély bizalmatlanság övezte az orvosokat, mert jobban bíztak a népi gyógyászatban, mint a modern orvostudományban. Ez a szemléletmód is szerepet játszott abban, hogy az 1872. szeptember 14-én kitört nagy magyarországi kolerajárvány rendkívül sok, egyes források szerint 250 ezer halálos áldozatával az utolsó nagy középkorias pandémia lett Magyarországon. Négy évszázadon át tombolt a "fekete halál" A 14. Mikor volt a kiegyezés youtube. századtól egészen az 1700-as évekig a "fekete halál", vagyis a pestis számított a legpusztítóbb járványnak Magyarországon. A Krím-félszigetről Európába behurcolt, és a kontinens akkori lakosságának csaknem a harmadát kiirtó 1347-1349-es nagy pestisjárvány a korabeli Magyar Királyságot sem kerülte el.
A nemesség adózásának, a törvény előtti egyenlőségnek, a jobbágyfelszabadításnak és a kötelező örökváltságnak a gondolatát szintén felvetették. Az első kiegyezés 1839. június 6-án kezdetét vette a reformkor legeredményesebb és történelmi léptékkel mérve is a legjelentősebb országgyűlése. De nemcsak az ország történelmében kiemelkedő pillanat ez, hanem Deák életének is talán ez volt a legpozitívabb fordulata, amely az utókor szemében is elismerésre méltó marad. Az "első kiegyezés" kifejezés talán túlzott jelentőségűnek tünteti fel azt az egyezséget, amely Deák és a Habsburgok (illetve azok megbízottja) között létrejött. Ezt az 1840-ben lezajló eseményt azonban joggal állíthatjuk párba az 1867-es igazi kiegyezéssel. Számos körülmény (titkos előkészítő tárgyalások, a nemzetközi helyzet Bécs számára kedvezőtlen alakulása, a passzív ellenállás fegyverének bevetése magyar részről) utalnak a két eseménysorozat rokonságára. 1839. október 31-én az országgyűlés felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a királynak Az ellenzék álláspontja szerint törvénysértések sora történt; ezért követelték az ítéletek megsemmisítését, az elítéltek szabadon bocsátását, a még függőben lévő perek megszüntetését.