Varga püspök az igazságot keresi, Szita Károly akaszt Minden bizonnyal a járvány miatt maradt el az idén – bejelentés nélkül – a kaposvári farsangi felvonulás, melytől korábban az idegenforgalmat remélte fellendíteni a városvezetés. Lett helyette még épp húshagyókedd és hamvazószerda előtt egy jó kis képmutatók bálja "a kommunizmus áldozatainak emléknapja" fedőnéven, ahol – amúgy közel a szokásos helyszínhez – felvonultak az ismert farsangi rémpofák: az egykori kommunista alakváltók, a mai szoft-, és kevésbé szoft fasiszták, békepapok, a " besúgók és provokátorok ", mint évről évre rendesen, eljárjanak egy csűrdöngölőt a valódi áldozatok sírjain. Continue reading → Engedjétek tőlem távozni a kisdedeket… Júliusban adtuk közre a hírt arról, hogy Varga László kaposvári megyéspüspök azonnali hatállyal kirúgta Godó Lászlót, a Nagyboldogasszony katolikus iskola és Mészáros Ágnest, a Szent Margit óvoda vezetőjét "kölcsönös bizalomvesztés" miatt, tehát tulajdonképpen indoklás nélkül. A két vezető részletesen elmondta a felmentésük körülményeit a KAPOS-T-nek, melyről így az országos média és a szélesebb közvélemény is értesülhetett.
háttér Varga László 1956. augusztus 17-én született Tapolcán, 1982. április 17-én szentelték pappá szülővárosában. 1982-től Várpalotán volt káplán, majd 1987-től Somogysámsonban plébános. 1993-ban a kaposvári Szent Imre-plébánia plébánosává nevezték ki. Emellett 2009-től a püspöki hivatal irodaigazgatója, valamint 2013-tól az egyházmegye általános helynöke volt. 2017. március 25-én Ferenc pápa kaposvári megyéspüspökké nevezte ki. 1993-tól folyamatosan kórházlelkészként, közben 1994 és 98 között börtönlelkészként, majd 1998 és 2009 között a Szent Imre Kollégium igazgatójaként is dolgozott a plébániai munka mellett. Pappá szentelésétől kezdve szervezi a közösségeket, hitoktatást végez, folyamatosan előadásokat, prédikációkat, nyaranta pedig lelkigyakorlatokat tart Isten szeretetéről. 2002 óta jelennek meg lelkigyakorlatos könyvei. Lelkipásztori munkájában és könyveiben megismerhetjük az Istenhez és a felebaráthoz vezető irgalmas szeretet útját, amelyre minket is hív. Püspöki jelmondata egyetlen szó: "IRGALOM".
A legújabb fejlemény az ügyben, hogy úgy tűnik, a legkisebbek, ill. nyilván szüleik távolmaradásukkal formálnak véleményt: decembertől négy helyett már csak három csoporttal működik az óvoda. "Kölcsönös bizalomvesztés" volt az indok Július közepén sokkolta a somogyi megyeszékhely lakóit a hír: Varga László megyéspüspök – az uborkaszezonra időzítve – ugyanazon a napon néhány óra eltéréssel, mondhatni rapid eljárás keretében menesztette a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóját, Godó Lászlót és a Szent Margit Katolikus Óvoda vezetőjét, Mészáros Ágnest. A két leváltott vezető most beszélt az Átlátszónak az ügy hátteréről, és arról, hogy miért is gondolják menesztésüket érthetetlennek, s a keresztény szellemiségtől idegennek. (A cikk az Átlátszó és a KAPOS-T közös tényfeltáró projektjének keretében készült, eredetiben itt olvasható. ) Continue reading → Mi fán terem a "kölcsönös bizalomvesztés"? Habár először automatikus válaszként azt kaptuk az intézményvezetők eltávolítására vonatkozó kérdésünkre, hogy az egyházmegye csak július 29-e után válaszol sajtókérdésekre, végül mégis kivételt tettek: mai emailjükben azt írják, hogy "a Győrben menesztett intézményvezető ügyével kapcsolatban nincs összefüggés, további információt a weboldalon talál".
Nos, ezzel nem is tudunk egyebet tenni, mint, hogy képernyőprint formájában közzétesszük, olyannyira önmagáért beszél. A lehetséges indokokról s arról, hogy van-e elképzelése a fenntartónak a jövőről, semmit nem tudtunk meg. Megismétlődik a győri eset? Sokkoló hírt kaptunk nemrég: Varga László kaposvári megyéspüspök "bizalomvesztés miatt" visszavonta a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának, Godó Lászlónak a vezetői megbízatását, és információink szerint a négygyermekes családapa pedagógusi munkaviszonyát is megszüntették. Ezzel egyidőben a Szent Margit Katolikus Óvoda vezetői megbízatásának visszavonására is sor került. A brutális lépésre egyelőre senki nem talál magyarázatot, a lépés erősen emlékeztet a győri Apor Vilmos Iskolaközpont igazgatójának nagy port felvert leváltására. Központból vezérelt tisztogatásról van szó, vagy helyi akciók véletlen egybeeséséről? Száz éve gyilkolták meg Prónay Pál különítményesei Holnap, 19-én, József napján reggel hét órakor a kaposvári püspöki kápolnában kerül sor az eseményre.
Varga László ( Tapolca, 1956. augusztus 17. –) katolikus pap, a Kaposvári egyházmegye püspöke. [1] 2017. március 25 -én nevezte ki Ferenc pápa kaposvári megyés püspökké, azelőtt az egyházmegye általános helynöke volt. [2] [1] Pályafutása [ szerkesztés] Előbb a szegedi szemináriumban, majd a budapesti Központi Szemináriumban végzett filozófiai és teológiai tanulmányokat. 1982. április 17 -én szentelték pappá Tapolcán a Veszprémi egyházmegye szolgálatára. 1982 -től 1987 -ig Várpalotán volt káplán, majd 1987-től 1993 -ig Somogysámsonban plébános. 1993 -ban az egyházmegyék átszervezésével az újonnan létrehozott Kaposvári egyházmegyébe inkardinálódott, és a kaposvári Szent Imre-plébánia plébánosává nevezték ki. E mellett 2009 -től a püspöki hivatal irodaigazgatója, valamint 2013 -tól az egyházmegye általános helynöke volt. [1] Püspöki pályafutása [ szerkesztés] 2017. március 25 -én Ferenc pápa kaposvári megyés püspökké nevezte ki; beiktatásáig sede vacante apostoli adminisztrátorként elődje, Balás Béla irányította az egyházmegyét.
Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források. (Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt. ) Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket. Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).
2014. 03. 31. Módosítva: 2015. 11. 04. Macska fertőzés emberen? A világon először fertőzött meg macska embert tbc-vel: két esetben tesztek bizonyították, hogy a kórokozó a háziállattól származik - közölte a brit közegészségügyi hatóság (PHE). Macska férgesség emberre. Lamblia és kerekféreg készítmények. "Jelenlegi ismereteink szerint soha nem történt még a világon, hogy macskáról terjedt volna emberre a tuberkulózis. Ez az első két eset" - idézte a The Daily Telegraph a PHE képviselőjét. A két beteg szervezete jól reagál a kezelésekre. Az állatorvosok szerint a házimacskák úgy kaphatták el a fertőzést, hogy borzüregbe merészkedtek, vagy olyan rágcsálókkal kerültek kapcsolatba, melyek szintén jártak a borz barlangjában. A hatóság szakértői szerint állat úgy fertőzheti meg az embert, hogy a légző- vagy emésztőrendszerébe jut az állatból származó kórokozó, vagy úgy, hogy az ember bőrsérülése érintkezik a beteg vagy elhullott állattal. Azonban úgy vélik, "igen kevés" az esélye, hogy macska fertőzzön meg embert. Danielle Gunn-Moore, a macskabetegségek kutatója ellenben azt mondta, nem szabad azt gondolni, hogy csak borzokat és szarvasmarhát fertőz a kórokozó.
A bolha elvileg pestist is terjeszthet, de ehhez vadon élő fertőzött rágcsálóból kell származnia. A vadon élő emlős állatok (róka, patkány, denevér, hörcsög) veszettséget terjeszthetnek elkóborolt háziállatra is, ezért fontos az évenkénti védőoltás. Egyéb állatok környezetünkben Tennivalók harapás esetén Állatharapáskor veszettség elleni oltássorozat szükséges. A tetanus elleni védőoltás adása is mérlegelendő. Az állat szájában élő baktériumok ezenkívül veszélyes sebfertőzéseket is okozhatnak. Minden állatfaj szájában más a baktériumösszetétel, az antibiotikumkezelés ettől függ. Rágcsálók vizeletével terjed a leptospirosis. Macska Fertőzés Emberre – A Házi Macskák Egyes Betegségei Az Emberre Is Veszélyesek | Sonline. A betegség magas lázzal, esetenként súlyos, halálos máj- és veseelégtelenséggel, savós agyhártyagyulladással jár. A díszpapagájoktól atípusos tüdőgyulladást, psittacosist lehet kapni. Kórokozója a Chlamydia psittaci. Hüllők igen ragályos Salmonella baktériumokat ürítenek, ami az emberben hasmenést, ritkán más súlyos betegséget okozhat. Trópusi halak bőrfertőzést okozhatnak az akvárium tisztításakor, ilyen a Mycobacterium marinum.
A fertőzés élősködő elleni szerekkel kezelhető. Egyes betegségek átterjedhetnek a macskákról emberekre is Fotó: 123rf Bioderma fényvédelem nyereményjáték Toxoplazmózis A toxoplazmózis a terhes kismamákra és a legyengült immunrendszerű betegekre a legveszélyesebb. A parazita a macska emésztőszervrendszerében telepedik meg, és az ürülékén keresztül jut át másokra. A megfertőződött anyák a betegséget átadják magzatuknak. A fertőzött csecsemők születéskor nem feltétlenül mutatnak tüneteket, idősebb korukban azonban vakság vagy szellemi fogyatékosság alakulhat ki. Koronavírus macska - Terjedése, tünetei és kezelése | Zooplus Magazin. Az emberi toxoplazmózis fertőzést több gyógyszer kombinációjával kezelik, de a parazita végleg megmaradhat a szöveti sejtekben. A toxoplasmosis a Toxoplasma gondii valódi egysejtű, sejten belül élősködő kórokozóval történő fertőzés. Az esetek döntő többsége (80-90%) tünetmentes formában zajlik. Mit érdemes tudni róla? Kattintson! Sömör A sömör gyakori gombás fertőzés macskákban, amely közvetlen érintkezés útján átkerülhet emberre is.
A tévhitekkel ellentétben a lakásban tartott cicákat is évente el kell vinni az állatorvoshoz, és gondoskodnunk kell a paraziták elleni védelmükről is. A kertben élő vagy kijáró macskák azonban fokozottan veszélyeztetettek. A fertőző macskabetegségek leggyakrabban az éjszakai kalandozások, a verekedések, illetve a párzás alkalmával támadnak. Azonban a kertet szinte el sem hagyó, nyugodt cicák is könnyen megfertőződhetnek kóborló társaiktól. 1. Macskanátha A macskák közvetlen érintkezés útján, szájon át vagy légutakon keresztül fertőződnek egymástól. A betegség lappangási ideje 1-2 nap. A megbetegedett állatok étvágytalanok, kedvetlenek, nyálzanak, tüsszögnek, könnyeznek, orrfolyásuk van. Súlyosabb esetekben a szájnyálkahártyán fekélyek alakulnak ki. A kialakult fekélyek fájdalmassága miatt a macskák nem esznek, nem isznak, ami kiszáradáshoz, legyengüléshez vezethet. Szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat. A betegség elleni megfelelő védekezés ebben az estben a védőoltással történő megelőzés.
Mi a macskakarmolási betegség? A macskakarmolási betegség macskáról emberre terjedő fertőzés. Jellemzően az állat karmolása vagy harapása nyomán kialakuló sérülés a behatolási kapu. Ennek helyén is keletkezhetnek bőrtünetek, de a betegség jellemző tünetei - az esetleg lázzal, fejfájással kísért nyirokcsomó-megnagyobbodás - hetekkel később jelentkeznek. A betegség rendszerint kezelés nélkül is meggyógyul. Súlyos forma az immunrendszer károsodása esetén, például HIV-fertőzöttekben alakulhat ki. Tünetek A macskakarmolási betegség előfordulása és okai A betegség kórokozója a Bartonella henselae nevű baktérium. A baktérium a macskákban gyakran kimutatható. Az Amerikai Egyesült Államokban a házimacskák mintegy 40%-ának vérében megtalálható, anélkül, hogy az állatokban tüneteket okozna. A fertőzőforrás általában 1 év alatti, fiatal állat, gyakran bolhás, kóbormacska. A betegség hordozói leginkább a fiatal kóbormacskák Párásabb, melegebb éghajlaton több a baktériumot hordozó macska. A betegséget állatról emberre a bolha nem terjeszti, de szerepe lehet a macskapopuláció fertőzöttségének fenntartásában.
Zoonózisnak nevezzük az állatról emberre terjedő betegségeket. A kedvtelésből tartott állatok számos fertőző betegséget terjeszthetnek. Gyakoriságukból adódóan a kutyák és macskák által terjesztett infekciók kiemelt jelentőségűek. A gyermekek különösen veszélyeztetettek a házi kedvencek okozta fertőzések szempontjából, mivel gyakran együtt játszanak a háziállatokkal, és azok ürülékével is könnyebben kerülhetnek kapcsolatba, pl. homokozóban való játék közben. A közlemény négy gyakori, kutya vagy macska által terjesztett fertőző betegség – macskakarmolási betegség, toxoplasmosis, toxocariasis és echinococcosis – klinikai jellemzőit, diagnosztikáját és kezelését tekinti át. Az állatról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok) klinikai jelentősége egyre nagyobb. Sok családban tartanak valamilyen állatot házi kedvencként, ezek között egyre több az egzotikus állat is. Legnagyobb számban azonban továbbra is kutyát (Canis lupus familiaris) és/vagy házimacskát (Felis catus) tartanak hobbiállatként.