A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja A jogászokat képzésük folyamán igyekeznek arra megtanítani, hogy ha lehet, mindig fenntartásokkal teli, nyakatekert módon válaszolják meg a nekik szegezett kérdéseket; sőt, az optimális az, ha mindent e két szócskával kezdenek: "attól függ". Minden ebből fakadó kisebb-nagyobb bosszúság ellenére valójában ez jellemző a legtöbb jogi területre, így a nemzetközi jogra is: az aktuális eset mindig sok mindentől függ, legyen az nemzetközi okmány, országok közti szerződés, hasonló precedensek vagy jelen politika és nem utolsósorban a történelem, ami erősen befolyásolja a eset, lefolyását és jövőjét. Az autonómia területe ilyen szempontból tökéletesen összefogja a jog minden efféle komponensét: nincsenek nemzetközi szerződések vagy kötelező egyezségokmányok, melyek pontosan szabályoznák létrehozását és működését, precedensek vannak ugyan, de nem használhatóak arra, hogy az esetleges követelményeket arra alapozzák és sok, túlságosan sok függ a politikától és a kisebbség-többség közti történelmi (és jelenlegi) viszonytól.
A Szalajka-völgyi projektnek ez az első része. Második lépcsőben magában a Szalajka-völgyben terveznek fejlesztéseket. Létesíteni kell olyan nyilvános wc-ket, ahol pelenkázó és egyéb kiegészítő létesítmények is találhatók, amely a mai igényeknek megfelel. XII. ének A Szírének Szkülla és Kharübdisz Héliosz tehenei (részlet) - "Jaj, ti merészek!" - YouTube. Továbbá nagyon vonzza az embereket, főleg a gyerekeket a különböző vadbemutatók. Tehát itt mindenféleképpen az őshonos vadfajok bemutatását, természetes körülmények között meg kell oldani. Van a völgyben két erdei múzeum. Az egyik egy épületben lévő zárt erdészeti múzeum, a másik egy szabadtéri erdei múzeum, ami nem sok van az országban és látogatott létesítmények. Tehát ezeknek a rendbetétele, felújítása, színvonalas működtetése szintén komoly feladat. (Forrás: Kossuth Rádió / Oxigén)
Magyarul: megtévesztő az 'önrendelkezési jog' fogalma, hiszen e megnevezés szerint már eleve olyan jogról lenne szó, amelyre alapozva a kisebbség korlátlanul támaszthat legitim követelményeket valakivel vagy valamivel szemben, feltehetően a többség hatalmával szemben. Ez a jog az ENSz-egyezségokmányok szerint minden népet megillet; ám a jog gyakorlati alkalmazását megnehezíti ( sõt, szinte ellehetetleníti…) az a körülmény, hogy a világ országai eddig még nem tudtak megegyezni egy a 'nép' fogalmát körülíró definícióban. A legkisebb közös nevező, amelyben megegyezés született az, hogy ennek a fogalomnak két oldala van: egy objektív és egy szubjektív. Az objektív oldalt például a közös nyelv és a közös történelem jelenti, a szubjektív pedig az illető népcsoport kinyilvánított akarata, hogy összetartoznak és a következőkben is össze szeretnének tartozni. Ám, hogy jobban illusztráljam a helyzet bonyolultságát: ugyanezek a vonások egyaránt a 'kisebbség' defíniciójának is szerves részei, márpedig csupán a 'népeket' illeti meg az önrendelkezési jog, a kisebbségeket (még? )
A kisebbség elismerése (és itt ne tanuljunk Franciaország esetéből, amely egyáltalán nem ismeri el a kisebbségek létezését! ) legitim kisebbségi jogokhoz vezetne; melyeknek a tetőfoka a kollektív, azaz közösségi jogok élvezete lenne. Ám a közösségi jogok puszta említése is rettenetes félemet vált kis számos fiatal, nem túl hosszú jogállami hagyománnyal (de annál nagyobb kisebbséggel…) rendelkező országból (lásd Szlovákia, Románia). Hadd idézzem ide vágóan a román államelnököt, Traian Basescut, aki idén januárban Sógor Csaba RMDSz-es európa parlamenti képviselővel való brüsszeli beszélgetés kapcsán (a cikk az Új Kelet újság honlapján olvasható) kijelentette: a kollektív jogokról 'nevetséges' beszélni, hiszen Románia alkotmánya védi a kisebbségeket. Arra a kérdésre, hogy hogyan vélekedik azokról az európai országokról, amelyek elismerték a közösségi jogokat (mint pl. Finnország, Olaszország és ittánia) azt felelte, hogy 'akkor fog gratulálni ezeknek az országoknak, mikor ők is elérik Románia szintjét a kisebbségvédelem terén'.
Szívünk rég ide vár, Télapó, gyere már! Jöjj el, éljen a tél! Tőled senki se fél. Halkan reccsen az ág, Öltöztesd fel a fát! Hulljon rá pihehó, Szánkón siklani jó! Évi és Peti vár, Télepó, gyere már! Nyíljon már ki a zsák: Alma, szép aranyág. Tőled senki se fél.
Szívünk rég ide vár - Vastag Csaba - Στίχοι Ugye érzed - EL Sőt, minden évben megrendezik az ún. National Christmas Jumper Day -t (idén december 16-a, péntek volt ez a "jeles nap"), amikor a buszsofőrtől kezdve a bolti eladón át, mindenki karácsonyi kötött pulóvert visel önmaga és egymás szórakoztatására, illetve a közelgő ünnepről való megemlékezésre – még ezzel kapcsolatos szépségversenyek is zajlanak az iskolákban. Megvallom, az "őrület" engem is elért: magam is beszereztem egy kedves darabot. Tapasztalatból mondhatom: valóban egy-kettőre karácsonyi hangulatot varázsol, mind viselőjének, mind a környezetének, és a lélek melengetése mellett fázni is elfelejtünk bennük. A kis angol "kultúrkitérő" után vissza az iskolához: ez a nap volt a magyar iskola idei utolsó tanítási alkalma, ezért az ünnepséget követően Pávai Gyopár igazgatónő az egész iskola csapata nevében áldott ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánt a megjelenteknek. Jövőre ugyanitt (január 7-én már kezdünk is), várunk vissza mindenkit szeretettel!
Az alapvető kérdés, amibe mindig újra és újra belebotlom, a "ki alkalmazkodjon a másikhoz" kérdése. Számomra... Az ember hiába igyekszik rátalálni a pillanatra, amikor a katasztrófák sora kezdetét vette, rá kell döbbennie:... Piszkos nagy, pocsék háború lesz. A lángba boruló Balkán felperzseli Európát, az iszlám Ázsiát, és akkor a... A nyertes tudja, mi lesz a következő lépése, ha veszít, ám nem beszél erről; a vesztesnek fogalma sincs, mit tesz... A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más. Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról... Ha hagyod, bármelyik szó nevetségessé válhat.
Sőt, minden évben megrendezik az ún. National Christmas Jumper Day -t (idén december 16-a, péntek volt ez a "jeles nap"), amikor a buszsofőrtől kezdve a bolti eladón át, mindenki karácsonyi kötött pulóvert visel önmaga és egymás szórakoztatására, illetve a közelgő ünnepről való megemlékezésre – még ezzel kapcsolatos szépségversenyek is zajlanak az iskolákban. Megvallom, az "őrület" engem is elért: magam is beszereztem egy kedves darabot. Tapasztalatból mondhatom: valóban egy-kettőre karácsonyi hangulatot varázsol, mind viselőjének, mind a környezetének, és a lélek melengetése mellett fázni is elfelejtünk bennük. A kis angol "kultúrkitérő" után vissza az iskolához: ez a nap volt a magyar iskola idei utolsó tanítási alkalma, ezért az ünnepséget követően Pávai Gyopár igazgatónő az egész iskola csapata nevében áldott ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánt a megjelenteknek. Jövőre ugyanitt (január 7-én már kezdünk is), várunk vissza mindenkit szeretettel! Hálás köszönet a fotókért Borotai Györgynek.
/ Rakitai Réka / Többek között ezzel a dallal csalogatta az izgatott gyermeksereg a várva várt Mikulást a manchesteri St. Augustine templomba. A jól megérdemelt, magyar édességeket tartalmazó csomagoknak mindenki nagyon örült, még ha egy kicsit fáradt is volt, hiszen erre a napra nemcsak a Mikulás látogatása volt beütemezve: egész napos tanítási alkalom és ünnepi műsor előzte meg a nagy eseményt. A Zsigmond Király Magyar Iskola diákjai énekekkel, versekkel és egy színdarabbal kedveskedtek családtagjaiknak a kora délután folyamán. Az ünnepség végére a Télapó naplója is megkerült szerencsésen (erről szólt az 5–9 évesek darabja), vidáman és büszkén rohant szüleihez a szereplők apraja-nagyja (a maskarás manók, tündérek, angyalok, krampuszok, törpék, erdei állatok). A nézőközönség részéről pedig mindenkinek a szekrényéből előkerültek a karácsonyi, kötött pulóverek. Ezeknek a meleg felsőknek igen nagy hagyományuk van Anglia-szerte: egész decemberben hordják őket, és az sem baj (inkább dicsérendő baráti körben) ha egy-egy darab (magyar szemmel) már-már a giccs határát súrolja: minél murisabb, annál jobb.