Útvonal: Mályinka (K+) – Odvas-kői-sziklaüreg – Csondró-patak völgye – Mária-forrás – Látó-kövek (K) – Miskolc-Szentlélek – Miskolc-Ómassa. Táv: 8, 3 kilométer; Szint: 280 méter. Időtartam: 3-4 óra. 5. Csörgő-szurdok, Mátra A Mátra nyugati szegletében, Pásztó-Mátrakeresztes és Mátraszentimre között bújik meg a Csörgő-patak völgyének romantikus szurdoka. Szlovénia vadregényes szurdokai | Miénk a Világ. A néphiedelem szerint a patak onnan kapta a nevét, hogy áradáskor a kövek egymáshoz ütődve csörgő hangot hallatnak. Nyáron, alacsonyabb vízállásnál nem valószínű, hogy hallhatjuk a kövek zenéjét, de csörgedezésre azért van esélyünk. Ráadásul sajátos mikroklímájának köszönhetően a szurdokban az átlagosnál néhány fokkal mindig hűvösebb van, ami igazán jól jön a kánikulában. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila Nagy erénye a mérete és az arányossága, és hogy a természet szeszélye folytán pont elegendő mohával borított kő, patakátkelés, bedőlt fatörzs sorakozik a mederben. Van benne fény, árnyék meg lombokon árszűrődő fénypászma, amelyek csak még izgalmasabbá teszik az amúgy is hangulatos útvonalat.
A megszelidítetlen természet Szlovéniában mindenütt jelen van. Hegyek, völgyek, mezők, folyók, tavak, erdők sokasága teszi Európa ékszerdobozává ezt az kis országot, ami ezeknek a természeti örökségeknek köszönheti elsősorban vonzerejét. Örömüket lelik benne a kalandvágyók, az adrenalin függők és a nagyvárosokból menekülő, a természetben feltöltődést kereső utazók. Szlovénia legszebb szurdokai védett területeken húzódnak, évezredek nyomaiban járhatunk, ha felkeressük őket. Mostnica-szurdok Az alpesi Voje-völgyben, Stara Fuzina falu közelében található a nagyjából 2 km hosszú szurdok, amit a Mostnica-patak mélyített ki. A szurdok egyes részein nagyon keskeny, szélessége helyenként az 1 m-t sem éri el. Legmélyebb az Ördög-hídja alatt, ahol 20 m magasan sétálhatunk a szakadék felett. Gyönyörű tavak Törökországban | Miénk a Világ. A hidat 1777-ben építette Ziga Zois báró, hogy megkönnyítse a közeli hegyekből kibányászott szén és a vas szállítását. A kőből faragott híd figyelemre méltó mérnöki szempontból is, hiszen egyetlen boltívvel építették fel a meredek szurdok felett.
Vasas-szakadék 5 / 13 Egy nagyon érdekes, szűk sziklahasadék a Pilisben, a Kő-hegyi menedékház közelében. Mászósegédlet: nincs Látvány: 8-as Nehézség: 5-ös (nagyon könnyű) Élvezeti faktor: 7-es (séta) Bővebben: Csubakka a Vasas-szakadékban 8. Kőmosó-szurdok 6 / 13 Egy sokáig kevéssé ismert szép hely a Bakonyban, Csesznek mellett. Ma már az egyik legismertebb hazai szurdok, hiszen tavaly a falán építették meg az első magyar via ferrátát. Mászósegédlet: beépített acélsodrony, via ferrata út (felszerelés kell) Látvány: 8-as, de kiérve a szurdok tetejére 10-es Nehézség: változó, lehet 8-as, de választható nehéz, 10-es út is Élvezeti faktor: 10-es Bővebben: Kúszótúrázók a dróton, szevasztok! 7. Salabasina-árok 7 / 13 Egy nagyon vadregényes és elhagyatott szurdok a Holdvilág-ároktól nyugatra, Pilisszentkereszt felé. Régebben turistaút vitt benne, ma már nem ajánlják. Steinwandklamm - Vadromantikus szurdok - Hetedhétország . Keresztbe fekvő fatörzsek, zuhogó kövek, veszélyes, nem könnyű terep. Mászósegédlet: néhány jól elhelyezett szálfa (felszerelés nem kell) Látvány: 8-as Nehézség: 8-as (kisgyereket inkább ne vigyünk) Élvezeti faktor: 9-es Bővebben: Salabasina, a pilisi Rém-szakadék 6.
Az Ördög-árokban közel ötven kisebb-nagyobb barlangot találhatunk, melyek közül a legnagyobb (egyben a Bakonyban is) az Ördöglik Fotó: Kőszikla-szurdok, Nagybakónak Nagybakónaktól nem messze található egy igen érdekes természeti képződmény, a Kőszikla-szurdok. A folyamatosan mélyülő meder végén már létra is szükséges a továbbhaladáshoz. A szokatlan mikroklímának köszönhetően több érdekes növény is őshonos ezen a területen. A szurdok látványossága a könnyező fal is, amely csak csapadékosabb időben figyelhető meg Fotó: Tarjánka-szurdok, Mátra A szurdok teljes területe fokozottan védett természetvédelmi terület, igazi vadregényes táj, amely helyenként mindössze két-három méteresre szűkül össze. Meredek sziklák, bedőlt fák szegélyezik utunkat. Csapadékosabb időszakban egészen nagy vízesések alakulnak ki a mederben Fotó: Remete-szurdok, Budai-hegység A völgyön keresztülvezető, kövekkel, kisebb-nagyobb sziklákkal tarkított erdei út mellett – amely egyben tanösvény is – az Ördögárok patak folyik.
Ma már az egyik legismertebb hazai szurdok, hiszen tavaly a falán építették meg az első magyar via ferrátát. Mászósegédlet: beépített acélsodrony, via ferrata út (felszerelés kell) Látvány: 3-as, de kiérve a szurdok tetejére 5-ös Nehézség: változó, lehet 3-as, de választható nehéz, 5-ös út is Élvezeti faktor: 5-ös Bővebben: Kúszótúrázók a dróton, szevasztok! Magyarországi alapkirándulóhely Dömös mellett. Minden gyerek imádja, 3 évesektől kezdve a kamaszokig, akár évente el lehet menni velük. Mászósegédlet: acélkorlát, két létra (felszerelés nem kell) Látvány: 4-es Nehézség: 2-es (kisgyerekek is mehetnek) Élvezeti faktor: 4-es Bővebben: Tévelygés a közönyös Bunkó és Nagytuskó előtt (Bár a poszt inkább a Prédikálószékről szól) A Kis-Fátra három szakadékvölgyéből álló szurdokrendszer a szlovákiai Terhelynél. Mászósegédlet: fémlétrák, fémhidak, néhol lánc, acélsodrony (felszerelés nem kell) Látvány: 5-ös (tucatnyi vízesés, sziklaszorosok) Nehézség: 3-as (gyerekek is mehetnek) Élvezeti faktor: 5-ös Bővebben: A Kis-Fátra három szakadékvölgye Az ausztriai Schneeberg legszebb szurdoka, bónusz klettersteiggel, és a legmagyarabb hüttével a hegy csúcsán.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-07-20 Feltöltötte: Eduline A talaj az ember egyik legősibb termelő eszköze. Olyan természeti erőforrás, amely az élő és élettelen természettel szoros kölcsönhatásban van, és állandóan változik. Mai ismereteinknek megfelelő korszerű magfogalmazás szerint, a talaj a Föld legkülső szilárd burka, mely a növények termőhelyéül szolgál. Tantárgy: Talajtan Típus: Jegyzet hirdetés
A tér két irányában egyformán, a harmadik irányban erősebben fejlett szerkezeti elemek / a függőleges irányban erősebben fejlettek: hasábos, ha minden él és csúcs egyformán fejlett, oszlopos, ha a felszínhez közeli csúcsok legömbölyödöttebb/ a tér vízszintes irányában erősebben fejlett szerkezeti elemeket lemezszerűnek nevezzük. Az agronómiai szerkezet megítélésekor a szerkezeti elemeket csak a méretük alapján osztályozzuk. A 10 mm-nél nagyobb elemek a rögök, a 0, 25 mm-nél kisebb a por, a kettő között van a morzsa. Mezőgazdasági termelés szempontjából a legelőnyösebb az 1-3 mm közötti méretű morzsák előfordulása. A szerkezeti elemek méretén kívül fontos azok minősége is. Ennek mérőszáma a vízállóság: ha az érkező csapadék vagy egyéb víz hatására könnyen szétesnek a szerkezeti elemek, akkor hamar leromlik a talaj szerkezetessége, így ez fontos viszonyszám. A talaj szerkezete kisebb alkotóelemekből épül fel, különböző ragasztóanyagok segítségével, melyek lehetnek agyagásványok, szerves anyag, Fe-, Al- és Mn-hidroxidok és kalcium-karbonát.
A kerti növények - a gyökereik segítségével - a talajból veszik fel a fejlődésükhöz (és nem mellékesen az életben maradásukhoz) szükséges tápanyagokat, javarészt vízben oldott ásványi sók (például nitrogén, foszfor, kálium stb. ), kisebb mennyiségben pedig különféle mikroelemek (egyebek mellett réz, vas, mangán stb. ) formájában. Kertépítési tanácsainkat a jó talaj jelentőségének bemutatásával folytatjuk. A családi ház előszobájaként definiálható kert kialakítása során hiába készülnek kiváló tervek, hiába telepítünk gyönyörűen összeállított növénykompozíciókat, ha a kertépítés során és a későbbiekben nem ügyelünk a talaj minőségére. Növényeink egészséges fejlődéséhez ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szerkezetű és tápanyagban gazdag talaj biztosítása. A talaj - ami tulajdonképpen nem más, mint különféle elpusztult szerves anyagok, ásványi sók, víz és levegö keveréke - a növények gyökérzónájának közege, egyúttal számtalan mikroorganizmus "élőhelye". A kertépítés során éppen ezért különösen fontos, hogy - szükség szerint, a helyi adottságoktól függően - szerves anyagokban gazdag, jó minőségű talaj- (humusz-) réteg terítésére is sor kerüljön.
Ezek egy része-a növényi és állati maradványok bomlásakor felszabaduló-ismert szerkezetű vegyület, a másik-jelentősebb-része pedig a bomlástermékek átalakulása, összekapcsolódása révén képződött specifikus szerves anyag. A specifikus szerves anyagok (humuszanyagok) pontos szerkezetét jelenleg nem ismerjük. Mennyiségük és minőségük a képződési feltételektől (nedvességtartalom, hőmérséklet, kiindulási anyagok stb. ) nagymértékben függ. A talaj légnemű fázisának mennyisége és összetétele befolyásolja a gyökérlégzést, a mikroorganizmusok tevékenységét, illetve a biológiai és egyes kémiai reakciók (pl. a szerves anyagok bontása és szintézise, oxidáció-redukció) lejátszódását. A talaj folyékony fázisa hidratált szabad kationokat és anionokat, ionasszociátumokat (ionpárokat), oldható szerves vegyületeket, fémkomplexeket, valamint semleges molekulákat (abszorbeált gázokat) tartalmazó, bonyolult összetételű elektrolitoldat. Humuszanyagok és a talaj szerkezete [ szerkesztés] A talaj pórusos szerkezete teszi lehetővé, hogy vizes oldatok, légnemű anyagok áramolhatnak szabadon a gyökerek irányába vagy onnan el.
A fenntartható termelés érdekében, fontos a gazdák számára, hogy megértsék ezen tényezők és folyamatok jelentőségét. A talajállapot-vizsgálat során könnyen képet kaphatunk a talaj szerkezetéről és állapotáról. A művelés hatása a talaj szerkezetére A termesztési rendszer befolyásolja a talaj szerkezetét. A növényi maradványok elhelyezése meghatározza, hogy milyen művelést (hagyományos, csökkentett menetszámú vagy direktvetés) alkalmazunk. A művelt réteg általában lazább szerkezetű, míg a művelési mélységben legtöbbször művelő talp található. Ez a tömör réteg a szakszerű talajműveléstől függetlenül is kialakulhat, változó mélységekben. Ennek elkerülése érdekében fontos a művelési mélység változtatása. Meghatározások: Fagy = Ha a hőmérséklet 0 O C alá süllyed, a talajvíz megfagy, ami kedvező a talajszerkezet szempontjából, mivel lazítja a talajt. A talaj nem szárad ki, mivel a nedvességet megőrzi jég formájában. Vas és alumínium-oxidok = A talajban lévő vas (Fe) és alumínium(Al) különböző vegyületeket képez az oxigénnel (O) mint például a rozsda, ami nem más, mint a vas-oxid.
A talajok szerkezete A talajszerkezet kialakulása az elemi részek összetapadásával indul, amely végső soron úgynevezett aggregátumok kialakulásához vezet. A talaj szerkezeti elemeit különböző ragasztóanyagok tarthatják össze. Ezek lehetnek: agyagásványok (a humuszszegény vályog és agyagtalajokban lépnek fel elsősorban, az így kialakult szerkezeti elemek vízállósága gyenge), szerves anyag (a legellenállóbb szerkezeti elemek a szervetlen és szerves anyagok kapcsolódásával, az úgynevezett organominerális komplexus kialakulásával jönnek létre, de fontos szerepe van a talajlakó állatoknak, a növényi gyökereknek, a gombafonalaknak stb. ), vas-, alumínium- és mangán-hidroxidok (különösen a vas-hidroxidok erős ragasztóanyagok, és ezek fordulnak elő leggyakrabban a talajban), kalcium- és kalcium-magnézium-karbonát (mikrokristályos, hártyaszerű bevonatot hoznak létre, amely beburkolja, és így tovább növeli a szerkezeti elemek különállását). A tér három irányában egyformán fejlett szerkezeti elemek (a görbült felülettel határoltak a morzsás vagy rögös, míg a sík felületekkel határolt szerkezeti elemek szemcsés vagy diós).
A talaj kialakulása a földkéreg felszíni rétegeiben történik. A fizikai aprózódást elsősorban a napi hőmérséklet ingadozása illetve az így keletkezett kőzetrepedésekbe beszivárgott víz feszítő ereje okozza. Ez a törmelék nagy felületen érintkezik a környező levegővel és vízzel. E közegben játszódik le a kőzetek kémiai mállása, amelyek során új anyagok keletkeznek. Ezek egy része a kőzetből kiadott anyagok vizes oldata, más része a talajképződés szempontjából igen fontos anyag. A fizikai és a kémiai folyamatok eredményeként keletkezett agyagos kőzettörmelék azonban csak akkor válnak termőképes talajjá, ha a biológiai mállás hatására megkezdődik a humuszképződés. Az agyagos kőzettörmeléken először a legegyszerűbb élőlények telepednek meg. Elpusztulásuk után maradványaik a képződő talajt dúsítják. Az elpusztult élőlények maradványai a talajban lebomlanak. A bomlási termékek egy része jellegzetes sötét színű szerves anyagokká alakul, ezek összessége a humusz. A humusz részecskéit a talajlakó élőlények mozgása összekeveri a talaj agyagszemcséivel.