Ez a japán egység ismert a tűrőképesség. Töltött hosszú ideig a vonalon beszél a siker motorja. Jellegzetes kialakítás 90-es években. Információ! Legfeljebb benzinmotor világot Toyota használt vezérműtengely szíjhajtás és forgalmazott üzemanyag-befecskendezés. Motor Toyota könnyen tűri a nehéz terhek és a rossz karbantartás. De ez egyszerűen javítható, mert az egyszerű design. Ha az erőmű ellenőrzésére megfelelő, akkor ez több mint 500 ezer. nagyjavítás elvégzése nélkül, a bal margó a jövőben. Kis probléma ez a motor nem jellemző. De megbízható V-alakú 8-hengeres motorok nem annyira. Ezeknek a motoroknak a bonyolult elrendezése és kialakítása, amely maximálisan megkönnyíti. Ezért nehéz bejutni a legjobb motor a megbízhatóság a világ. Az amerikaiak nem veszik figyelembe. Motorok esetében, amelyek nem bánt a tulajdonosok, többek között a BMW M60. Jó erőt segített elérni a lánc 2 sorban és nikasilovoe bevonat. Tervezőmérnök tanulmányozták sokáig, és néhány saját megfojtották. Mivel a speciális bevonat palackokat kissé kopott.
Lent a távoltási fény: elegendően messzire világít és szélesebb a fénysugár A manapság divatos, rövid kipufogódob mérete ellenére megfelelően tompítja a motor egészséges dörmögését, csak kb. 3500 fordulat környékén keletkezik némi zavaró brummogás, ekkor kissé felerősödik a kipufogóhang. Ez hatodikban 80 és 90 km/ó közé esik, de gyorsan átléphető, és 90-nél már nincs. Még valami a kipufogó-hanghoz. Amikor gázelvételnél diszkréten visszadurrog a kipufogóba a járgány, akkor úgy érzem, sok minden meg van bocsátva. Gyönyörű hangok ezek… És most a lényeg: a motor maga. Ez egy 650 köbcentis, kéthengeres, soros gépezet, amely 8250 percenkénti fordulatnál 41, 5 kW-ot (56 lóerőt) tud. A forgatónyomatéka 54 Nm. Ez nem tűnik soknak, de nagyon benne van. A motor dinamikus, 2000-től már elviszi a gépet, és 3000-től kezd magára találni. Ez hatodikban akár 50-60 körüli egerészést is lehetővé tesz. Ezután pedig csak forog és forog, mintha sosem lenne vége. Vidáman beleforog a sárga mezőbe, ami már 8000-nél elkezdődik, és kb.
Egyik erősségük a szokatlanul alacsony súlyuk volt - mindössze 69 kilogramm. Toyota Aygo Az évek során ezeknek a motoroknak különféle változatai készültek, 65 és 98 lóerő közötti teljesítménnyel. A Toyota Aygo / Citroen C1 / Peugeot 107, a Toyota Yaris és az iQ első és második generációjába, a Daihatsu Cuore -ba és a Sirionba, valamint a Subaru Justy -ba vannak felszerelve. Daihatsu Cuore 8. Mazda 13B-MSP Renesis A japán cég szívósságát, hogy a motorokat rákényszerítse a Wankelre, amelyet annak idején az NSU-tól engedélyezett, ezzel a 13B-MSP kódnévvel ellátott remekművel jutalmazták. Ebben látszott, hogy hosszú távú próbálkozások az ilyen típusú motor két fő gyengeségének - a magas fogyasztás és a túlzott károsanyag-kibocsátás - orvoslására megtérülnek. A kipufogócsonk eredeti változása jelentősen megnövelte a tényleges tömörítést és ezzel együtt a teljesítményt. Összességében a hatékonyság 49% -kal nőtt az előző generációkhoz képest. A Mazda felvette ezt a motort az RX-8-ba, és 2003-ban három díjat nyert el, köztük az év legrangosabb motorját is.
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe! A legmegbízhatóbb és a legmegbízhatatlanabb motorokról közölt toplistát a brit Warranty Direct biztosító. A Honda-tulajokat látják legritkábban a szerelők. Nagyon népszerű az Audi, motorjait is rendre dicsérik-dicsérjük, de a Warranty Direct felmérése szerint a ma kapható autók közül ezek a legkevésbé megbízhatóak Az autók motorjainak megbízhatósági indexét mutató listát közel 50 ezer hibabejelentés alapján állította fel a brit Warranty Direct biztosító. A legtöbb hibával a már becsődölt MG Rover tulajdonosai mérgelődtek a szervizekben, míg a túlvégen a Honda büszkélkedhet a felmérés szerinti legjobb motoroknak köszönhetően. Top10 legkevésbé megbízható motor Helyezés Márka Hibaszázalék Hibaarány 1. MG Rover 7, 88 1:13 2. Audi 3, 71 1:27 3. Mini 2, 51 1:40 4. Saab 2, 49 1:40 5. Vauxhall 2, 46 1:41 6. Peugeot 2, 26 1:44 7. BMW 2, 20 1:45 8. Renault 2, 13 1:46 9. Volkswagen 1, 91 1:52 10.
Itt van az első fék átlátszó folyadéktartálya, folyton ott lötyög benne a folyadék, szinte figyelmeztetve a motorost, hogy ez egy létfontosságú szerkezeti elem A hátsó rugóelem elhelyezése a Kawa Versys-re emlékeztet, csak az előfeszítés állítható, a masszív, 41 mm belsőcső-átmérőjű első villánál ezzel ellentétben semmi. Hogy ez miért fontos? Azért, mert a gép stabilitása egyenesben és kanyarban nagyon jó. De ha elfogy alólunk a sima aszfalt, azt azonnal tudtunkra adja a futómű, méghozzá kegyetlenül, irgalmat nem ismerve. Időnként hatalmas ütéseket mér a gyanútlan motoros alfelére, pontosan informálva őt az utak állapotáról. Ennek oka pedig az, hogy a berugózási csillapítás túl erős. Ha hirtelen ütés éri a kereket, nem nyeli el azt berugózva a futómű, hanem szinte csillapítatlanul adja tovább a bucka által keltett ütést. Belenézve a kicsit raptoros LED-es szemébe, kíváncsi lettem, mit tud sötétben? Fent a tompított fény: a fénypászma jó megvilágítást ad, de keskeny, és az út széle részben sötétben marad.
A gyári beállítások szerint ennek az egységnek a következő jellemzői voltak: 343 LE. 7 fordulat / perc sebességnél, maximális nyomaték 900 Newton, és könnyedén fejleszti a 365 fordulat / perc sebességet. 2. Ford 1. 0 EcoBoost Komoly és zajos változtatások, több ezer túlmelegedésről és némi öngyulladásról szóló beszámolók után ezek a háromhengeres motorok kissé elhomályosodtak. Azonban maga az EcoBoost technológia nem okozta ezeket a problémákat (ez nagyszerű mérnöki fejlődés). A legtöbb probléma a hűtőrendszer és más perifériás rendszerek hibái miatt merült fel. Ezt az ICE -t a Ford Europe fejlesztette ki Dantonban, az Egyesült Királyságban, 2012 -ben. Az első pillanattól kezdve örült minden autóújságírónak és autórajongónak. Egy liter térfogatban az egység hihetetlen 125 lóerőt produkált. Kicsit később megjelent egy erősebb verzió, amelyet a Fiesta Red Edition kapott (az alkompakt belsőégésű motor 140 erőt fejlesztett ki). A Focusban és a C-Maxban is megtalálható. 2012 és 2014 között háromszor nyerte meg az éves díjat.
A másik bomba akkor robbant, amikor kiderült: a térkép ennek ellenére több helyen "hibás", a valóságtól eltér. Például az Antarktisz egyik csücske összeér a dél-amerikai Tűzfölddel: Piri Reis egy földnyelvet rajzolt oda; ahol ma tenger hullámzik. És több antarktiszi parti ponton szárazföldet ábrázol ott, ahol ma másfél kilométeres jégtakaró található. Tévedésről van szó tehát? Nem – és ez az igazi szenzáció! A geológusok földtörténeti és egyéb adatok összevetése után kijelentették: a térkép a valóságot ábrázolja – de nem az 1513-as, hanem a 9000-11 000 évvel ezelőtti valóságot! A térkép ezen részének forrása akkoriban készülhetett, amikor egy átmeneti globális felmelegedés során a jégtakaró felolvadt, legalábbis az akkori körülményeket ábrázolja. Az 1949-es brit-svéd-norvég expedíció méréseinek eredményei alátámasztották, hogy a Piri reisz térképén ábrázolt partvonal azonos az Antarktisz jégtakaró alatti partvonalával. Egyesek úgy gondolták, hogy a térképnek vetülete van. Ezért láthatók észak-déli irányban a Mexikói-öböl és annak szigetei, és ezért olyan nyújtott a dél-amerikai kontinens.
Magyarázatként egy érdekes kísérletet említ, melynek során egy rácsos sablon segítségével a térképet egy üres földgömbre másolták át, majd az eredményt aprólékosan összevetették a mesterséges holdak Földről készült felvételeivel. A végkövetkeztetés: Piri Reis egy igen nagy magasságból készített felvétel alapján dolgozott. Képzeljük el, hogy egy űrhajó lebeg magasan Kairó fölött, és fotólencséjét pontosan lefelé irányítja. Mivel bolygónk gömbölyű, minél messzebb van egy táj az optika Földre vetített középpontjától, annál nagyobb torzulás lép fel. Dél-Amerikánál az imént vázolt esetben egy sajátos, hosszanti torzulás lenne megfigyelhető, pontosan úgy, ahogy a török admirális lerajzolta. Hogyan lehetséges ez? Több megoldást is feltételeztek. A híres alekszandriai és pergamoni könyvtárak pusztulása hatalmas történelmi amnéziát okozott az utókornak. Tudva levő, hogy számos itt őrzött és elveszettnek hitt ókori mű bukkant fel később arab közvetítéssel. Charles H. Hapgood professzor szerint - 1979-ben megjelent Maps of the ancient sea kings c. könyv írója - cseppet sem elképzelhetetlen, hogy olyan munkák jutottak el Piri Reishez, amelyek a föníciaiak vagy még régebbi idők hajósainak utazásairól szóltak.
Ez magyarázza a hó hiányát. Miután földkéreg-elmozdulás következtében levándorolt délre, a földrész hidegebbé vált, és jégtakaró keletkezett rajta. Eszmefuttatásában ennél is tovább ment: Antarktiszt i. e. 4000 körül, 6000 éve kezdte elborítani a jég, tehát ahhoz, hogy hó nélküli felszínét térképen ábrázolhassa, látnia kellett egy, a lejegyzéshez szükséges ismeretekkel rendelkező korai civilizációnak. Ha pedig létezett ilyen, akkor a Piri Reis-térkép nem más, mint az ősi tudás és egy korai, fejlett civilizáció meglétének ékes bizonyítéka. Hapgood elmélete sokakat gondolkodóba, másokat zavarba ejtett, de bármennyire is érvelt jól, és bármennyire is támogatta Einstein, nem az ő elmélete lett a Piri Reis-térkép rejtélyének hivatalosan elismert kulcsa. Voltaképpen azóta sem került pont az ügy végére, és mind mai napig vitatkoznak rajta, hogyan és miként ábrázolhat ennyire korai állapotokat a 16. századi térkép. A legfőbb kérdés talán mégis az, egyáltalán rájöhetnek-e valaha a titok nyitjára, avagy túl sok a hiányzó láncszem.
Kiktől és hogyan jutott az emberiség tudomására a térkép elkészüléséhez szükséges információ, amivel akkoriban nyilvánvalóan nem rendelkezhettek…? Hiszen az Antarktisz valódi körvonalai több tízezer évvel ezelőtt sem voltak láthatóak már a jég miatt… Valaki valahogyan mégis egy tűpontos térképet készített, a műholdak és minden más technológiai vívmány előtt… 1929-ben, történészek egy csoportja egy különleges, gazella bőrre rajzolt térképet talált. A kutatások azt mutatták, hogy ez egy eredeti dokumentum, amelyet 1513-ban Piri Reis, a török flotta neves admirálisa készített. A térképészet volt a szenvedélye. A török hadiflottán belüli magas rangja lehetővé tette számára a privilegizált hozzáférést a Konstantinápolyi Császári Könyvtár gyűjteményéhez. A török admirális több feljegyzésben elismeri, hogy számos forrástérképet használt fel a térkép összeállításához, köztük olyan is volt, amely az ie. 4. századból vagy régebbről származott. Előkerült közülük azonban egy olyan különleges térkép, mely speciális volt abban az értelemben, hogy állatbőrre rajzolták, és szemmel láthatóan egy világatlasz megmaradt része volt.