Ha a papírtűz lángjai felcsapnak kihajtják onnan a hideg levegő dugóját. Ha elég az oxigén, tüzünk kisebb hőmérsékleten is meggyullad. Égni nem akaró tüzünket tehát fújjuk meg, ezzel is élénkíthetjük. Helyes technika alkalmazásával ez a "mesterséges lélegeztetés" feleslegessé válik. A fa meggyulladása Minél nagyobb a fadarab térfogathoz viszonyított felülete, annál könnyebben gyullad meg. Ezért a vékonyra hasított gyújtós vagy a rőzse különösen alkalmasak begyújtásra A vékony gyufaszál még könnyebben lobban lángra. Sőt a nagyon finom megoszlású fűrészpor oxigénben gazdag környezetben magától is, robbanásszerűen gyulladhat meg. Fatüzelés - Ezermester 2010/7. Mivel a lucfenyő fája kis sűrűségű, és alig tartalmaz szervetlen ásványi anyagokat, különösen gyúlékony. A sűrűbb és több ásványi anyagot tartalmazó fa, – mint pl. a tölgy gesztfája – lassabban gyullad meg. Ennek oka valószínűleg az, hogy az ilyen fa hővezető képessége nagyobb, ezért a hő kevésbé halmozódik fel a gyújtólánggal érintkező felületen. Sűrű és ásványi anyagokban gazdag faanyag felülete ezért éri el lassabban a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletet.
A fa újratermelődő nyersanyag, ezért bizonyos mennyiségben mindig rendelkezésre fog állni. A legrégibb energiahordozó, melyet az emberiség használ, és ami ismét reneszánszát éli. Egyre több híve akad hazánkban a fatüzelésnek, aminek több oka van. Fával nem csak egyszerűen lakást lehet fűteni, hanem különleges atmoszférát is teremthetünk egy hangulatos kandallóval, vagy éppen kerti kemencénket is fűthetjük vele. Egyre-másra lehet hallani azt a vádat, hogy ez a tüzelési forma nem felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek. Fatüzelés füstgáz hőmérséklet ellenorzés vs hardver. Sokan szembe állítják a fatüzelésű kazánokat a gázüzeműekkel, abszolút győztesnek kiáltva ki a gázkazánokat a környezetvédelmi "versenyben". Tény, hogy a fa elégetésére használt kazánok nem tudnak olyan hatásfokkal égetni, mint a gázkazánok. Emellett viszont azt is érdemes tudni, hogy a fa élete során szén-dioxidot köt meg. Ha hagyjuk, hogy a fa természetes úton elkorhadjon, akkor ezt a szén-dioxidot a korhadás során visszaengedi a légkörbe. Mivel a korhadás egy lassú égés (oxidáció), ezért a kazánban való elégetés során is ugyanannyi szén-dioxiddal terheljük környezetünket, mintha hagytuk volna elkorhadni a fát.
Előny, hogy a cserépkályha felülete sosem melegszik túl. Nem áll fenn a túlforrósodás lehetősége, mint a vaskályhák esetében. A tűz- és a balesetveszély mellett még a komfortérzetre nézve is előnyösebb a cserépkályha által nyújtott közepes hőmérséklet, ugyanis a magas felülethőmérsékletű vaskályhák a levegőben lévő port megpörkölik, és az mindig szárazságérzetet kelt, egészségtelen. A cserépkályha meghatározóan sugárzott hőben adja le a melegét, kevesebb meleg levegő képződik, nem lesz nagy hőmérséklet különbség a padozat és a mennyezet között. Előnyként kell megemlíteni, hogy kezelésük könnyű, különösebb szakértelmet nem kíván. Sajnos pár generáció kiesett a fatüzelés rutinjából, így némi odafigyelés, fegyelmezettség kell, hogy megfelelően begyakoroljuk a gazdaságos tüzelést. Mindegyik fűtőberendezésnek és fűtőanyagnak van egy optimális tüzeléstechnológiája, s csak ennek betartása esetén érhető el a megfelelő hatásfok: normál feltételek esetén ez a cserépkályhánál 70-80%. Fatüzelés Füstgáz Hőmérséklet. A fafűtés egyszerűsége ellenére mégis nagyon sokan rosszul, gazdaságtalanul, környezetszennyezően fűtenek.
Építési anyagának jellege miatt nem korrodálódik, ennek köszönhetően újítás nélkül is hosszú ideig megmarad eredeti állapotában. A szobor kilátóként is funkcionál; az alkotás testében csigalépcsősor kapott helyet, amelynek segítségével el lehet jutni a szobor fejrészébe, ahonnan széles panoráma nyílik a környező tájra. Egyes vélemények szerint szép időjárás esetén a Fogarasi-havasokig is kilátás nyílik. Fogadtatása A mű számos kritikában részesült elsősorban óriási méreteinek, valamint megjelenésének következtében. Hatalmas Jézus-szobor épül a Székelyföldön - Kárpátalja.ma. A szobor már a tervek elkészülte után megosztotta a közvéleményt, nagy port kavart a helyiek és a sajtó körében is. A Jézus-ábrázolás megépítése ellenzőinek egy része esztétikai szempontból elfogadhatatlannak és hivalkodónak, vagy egyszerűen giccsnek tartja az építményt. Mások szerint már a szobor anyaga és rendeltetése sem elfogadható; szerintük a fémből készült szobor teljesen idegen a székely hagyományoktól és a táj összképétől, úgy vélik, hogy inkább a kő vagy a fa lett volna a megfelelő alapanyag.
3 nap foglalás után egy ingyenes turaautós kirandulás a Jézus Szíve kilátóz A Jézus Szíve kilátó (vagy egyszerűen Jézus-szobor; teljes nevén Fényt hozó Krisztusunk) egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka falu határában, a Romániához tartozó Székelyföldön, Hargita megyében. A 953 méter magas Gordon-tetőn elhelyezkedő szobor kilátóként is funkcionál. Az alkotás legfőbb alapanyaga rozsdamentes acél, és egy két méteres betontalapzaton áll. A Zawaczky Walter szobrászművész tervei alapján készült Jézus-ábrázolást 2011 decemberében állították fel, és 2013. augusztus 17. -én avatták fel. Shake: Hatalmas Jézus-szobor épül Székelyföldön | hvg.hu. A szobor fejrészébe csigalépcső vezet. 22 méteres magasságával Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít. A monumentális Jézus-szobrot számos kritika éri kinézete, méretei és anyaga miatt. A szobor a romániai Hargita megyében, Farkaslaka és Székelyszentlélek települések között található; a 953 méteres tengerszint feletti magasságú Gordon-tetőn állították fel. A műalkotás a Parajdot Székelyudvarhellyel összekötő DN 13A főútról, Székelyszentlélek irányából közelíthető meg kavicsos úton.
Ugyanakkor tiszteletlenségnek találják, hogy a vallási témájú szobor feje kilátóként is működik. [2][3] Hegedűs Enikő művészettörténész így jellemezte a szobrot: "A tervezett kilátó nemcsak koncepcióként, de művészi megfogalmazásként is gyenge utánzat, giccses alkotás, amely anyagában, méreteiben és formai tekintetben is sok kívánnivalót hagy maga után. " A megépítést ellenzők legtöbbször a pléh-Krisztus gúnynévvel illetik a szobrot. Számos ember véleménye részben vagy teljesen eltér a negatív értékeléstől, számos ember számára igazi vallási élményt jelent az alkotás. A legtöbb támogató a kilátó turisztikai vonzerejével érvel, egyesek a katolikus székelység vallási jelképének is tekintik. Sokak szerint a kilátó egy idő elteltével a környék jelképének fog számítani. Albert Mátyás farkaslaki polgármester szerint a helyiek mintegy 80 százaléka szerint helyes döntés volt az alkotás elkészítése és megépítése. A polgármester így válaszolt a kritikák érveire: "A tájkép nem a szobor révén fog elcsúnyulni.
Farkaslaka többségében katolikus, az egyházközség Székelyszentlélek filiája volt, közös volt templomuk, 1762-ben vált le és lett önálló plébánia. Kis kápolnája 1783-ban épült a falu alsó felében, Nepomuki Szent János tiszteletére lett felszentelve. Az új temploma, a jelenlegi, 1842 – 1848 között épült, klasszicista stílusban, egy tornyú, belseje szép barokk díszítésű, a régi védőszentjét tartotta meg. A plébánia épülete 1888-ban épült. A farkaslaki Nepomuki Szent János plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Laczkó Vilmos. A búcsúünnepe, május 16-án, Nepomuki Szent János, a gyónási titok mártírja, a folyók, hidak, vízimolnárok, halászok védőszentjének emléknapján van. Örökös szentségimádási nap: március 4. A plébánia filiái: Kecset és Kecsetkisfalud, itt a katolikus hívek száma kevés. Szerkesztette: Szebeni Lajos. Fotó: