Az anyakönyvi bejegyzéssel vitatkozva, Szilágyi István neve mondja az igazat, mert ő felmenőit és ifjú éveit tekintve szintén szilágysági, egész pontosan zilahi, maga is a Meszesnek, a romhegynek vetette hátát – mielőtt Kolozsvárt megtelepedett volna, a jogászhallgató tanulóéveit egyenesen egy szerkesztőségbe, jelesen az Utunk ba plántálva át, mert már irodalomban gondolkodott. „A gazda bekeríti házát”? - Repository of the Academy's Library. Irodalomban vagy történelemben? A kérdés jogos, hiszen korai novelláit leszámítva tulajdonképpen valamennyi – egyenként jelentős – regénye az erdélyi-szilágy-sági-partiumi históriában fogant, mondhatni már az 1969-es Üllő, dobszó, harang tól számítva. Legfeljebb abban van különbség köztük, hogy hány évtizedet vagy évszázadot lapozott vissza a magyar történetben, és milyen mélyre tudott ásni az egykori, a mindenkori emberi lélekben. Azt mondanám, a legelismertebb sikerrel ezt a Kő hull apadó kútba lapjain tette – ha nem lapoztam volna fel az 1976-os (kolozsvári), Pezsgő-díjat megelőző beszélgetést; nem hiszek a szememnek, hogy ifjabb kritikus társaink a játékos-komoly "pezsgőzésben" fenntartásaikat hangoztatták vitánkban.
Ha Gálfalvi Zsolt személyiségét és munkásságát magam elé idézem, és most, közelgő nyolcvanadik születésnapja körül ez mind gyakrabban megesik, valami csendes nosztalgia kerít hatalmába. Nem csak a múló idő miatt, hiszen mindketten már régebben elérkeztünk ahhoz az élekorhoz, amely visszatekintésre és számvetésre késztet. Mindez bizony nosztalgikus érzésekkel jár együtt, hiszen van mire visszatekintenünk, már csak a mögöttünk feltornyosuló évtizedek következtében is. A gazda bekeríti házát. A nosztalgikus érzéseket mégis inkább az kelti bennem, hogy a jelenben (és valószínűleg a jövőben) fájdalmasan nélkülözünk (nélkülözni fogunk) olyan irodalomtudós, irodalomkritikus, irodalomszervező egyéniségeket, mint amilyen Gálfalvi Zsolt mindig is volt hosszú életútja és tartalmas munkássága során. A magyar irodalomnak és természetesen az erdélyi magyar irodalmi kultúrának mindig szüksége volt olyan szellemi munkásokra, mondhatnám inkább: mesterekre, akik háttérbe szorítva a maguk személyes ambícióit azon fáradoztak, hogy ez az irodalmi kultúra – a mindig szűkös lehetőségek között – valamennyire szabadon és eredményesen tudjon eleget tenni a maga közösségi, nemzeti küldetésének.
A lírai én explicit módon van jelen; birtokos személyjelek és egy hangsúlyos kurzivált (dőlt betűvel szedett) létige utalnak a beszélőre, akinek léte csak a szimbolikus kertet körbezáró kerítés denotátumaként értelmezhető: " jel, hogy vagyok ". A kerítéssel a lírai én kizár minden idegent. A "szakadt lét" elrongyolódott, megtépázott, nem teljes életet jelent. Ami még közös maradt, az a táj varázsa, a levegő, azaz a természet. Pont az a közös, ami nem emberi. Csak a természet ad szépet, csak az tud áthatolni az embereket egymástól elválasztó léckerítéseken. A természeti képekben is ott van a fájdalom, a társadalom részeire hullott, nincs közösség, amiben a beszélő jól érezné magát. Ennek eredménye a szorongás, az elzárkózás. Nincs, ami közösséggé tudná hangolni az embereket. A vers első részének alaphelyzete megegyezik a Rousseau-nál az egyenlőtlenséget eredményező tettel (Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól. Második rész). A gazda bekeriti házát – Wikiforrás. A vers első része ennek a jelnek az értelmezése.
Kihez és hogyan szóljunk, ha úgy érezzük, az ember kiszolgáltatottsága, védtelensége egyre csak fokozódik? A menekülőkkel kapcsolatos hírek ijesztőek. A Facebook-on terjedő képek, (ál)hírek rémülettel töltenek el, de mikor ott vagyunk köztük, akár a budapesti Keleti pályaudvar környékén, akár a szerb–magyar határon és szembenézünk egymással, akkor látjuk csak meg igazán a másikat. Tudjuk, hogy a népvándorlás természetes folyamat, azt is tudnunk kell, hogy nyelvek, kultúrák tűnnek el a világban, helyettük újak jönnek létre, és ez így természetes. Azt is tudjuk, hogy általában az elfajzott kultúrákat saját civilizációjuk (kényelmük) készteti pusztulásra és helyettük a szívósabbak, életerősebbek uralkodnak, élnek majd. De amikor rólunk van szó, a saját életmódunkról, szokásainkról, vallásunkról, nyelvünkről stb. – akkor az a normális állapot, ha féltjük azt, amink van. Menekült vagy ellenség-e a másik? Kik ők a mindennapjaikban? Milyen munkát vállalnak majd? Hogyan fognak megélni? Pomogáts Béla: A gazda bekerítette házát – Új Hét. Hasznosak lesznek-e a társadalom számára?
A jó gazda bekeríti házát. De azt is tudnunk kell, hogy többféle kerítés van. Magyari Sára
Ideje a pillanatnyi jelen. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Az 1001 Fenyőbútor a természet illatát viszi otthonába! Nálunk a lakás minden helyiségébe talál kiváló minőségű, egészséges környezetet biztosító fenyőbútort. Bútor vásárláskor mindig felmerül a kérdés: Tömörfa bútor a legjobb választás, vagy megelégszem a bútorlapból készülttel? Egyedi bútor, vagy szériabútor lenne a legmegfelelőbb? Fenyő - Bútorok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ne töprengjen, 1001 Fenyőbútor szállítja Önnek a megoldást! Fenyőbútor olcsón szakértőtől, akár egyedi gyártás is lehetséges! Fenyő hálószoba, fenyő nappali, fenyő étkező, fenyő gyerekbútor, fenyő előszoba, fenyő íróasztal, fenyő polc, nekünk nem okoz gondot!
Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.