Tavaly áprilisban nagy nemzetközi izgalmat váltott ki, amikor az Event Horizon Telescope (EHT), először alkotott képet egy fekete lyukról. Ma kutatók egy csoportja új számításokat tett közzé, amelyek új információval kecsegtető, bonyolult szub-struktúrákat jósolnak a fekete lyukak képein, a szélsőséges gravitációs fényhajlás hatására. "Egy fekete lyuk képe, valójában beágyazott gyűrűsorozatokat tartalmaz" - magyarázta Michael Johnson, a Harvard és Smithsonian Asztrofizikai Központból (CfA). "Minden egymást követő gyűrű átmérője megegyezik, de a képük egyre élesebbé válik, mivel a fényük többször kerülte már meg a fekete lyukat, mielőtt megérkezett volna a megfigyelőhöz. A jelenlegi, EHT által készített képpel, csak egy röpke pillantást vethettünk arra a bonyolult valósságra, amelynek bármilyen fekete lyuk képén meg kellene jelennie. " Egy fekete lyukról készülő fényképen fényes emissziós gyűrű látszik, amely a fekete lyuk által vetett "árnyékot" veszi körül. Ez a gyűrű egyre növekvő élességű szub-gyűrűkből áll, amely rétegződés megfelel azon körpályák számának, melyeket a fotonok a fekete lyuk körül megtesznek, mielőtt eljutnának a megfigyelő kamerájába.
Egy újabb keletű lehetőség fekete lyukak felfedezésére, ha két fekete lyuk ütközik és az ütközés következtében gravitációs hullámok keletkeznek. A gravitációs hullámok megváltoztatják a téridő tulajdonságait: ilyen ütközéseket követően csillapodó, kváziperiódikus hullámok jelennek meg, amelyek két közeli tárgy távolságát oda-vissza változtatják pár percig-óráig. Pl. ha egy lézersugarat küldünk egy több km-re lévő tükörre és mérjük a visszaérkezése idejét, akkor ezek a távolságváltozások megfoghatók. Ilyet csinál pl. a LIGO gravitációs hullámdetektor az USA-ban. Az általa észlelt némely fekete lyuk-egyesülést az ábra jobb oldali része mutatja be: milyen tömegű fekete lyukak egyesültek egy adott tömegűvé. A GW a gravitational wave (gravitációs hullám) jele, az utána következő számok pedig az esemény időpontját kódolják 2000 után: év utolsó két jegye, hónap, nap. Eddig három ilyet észlelt a LIGO. Az LVT-esemény a "LIGO-Virgo trigger" rövidítése. Ez az esemény szintén lehetett fekete lyukak egyesülése, de ebben az esetben a jel értelmezésében nem biztosak az asztrofizikusok, ezért amíg nem jutnak dűlőre vele, csak "gravitációs hullámforrás-jelöltként" kezelik, nem biztos eseményként.
Főmenü 2017. június 2. Korábban csak kettőscsillagrendszerekben ismertünk fekete lyukakat: a kísérőcsillag mozgásából lehetett látni, hogy egy nagytömegű, ámde láthatatlan objektum körül kering. Az ilyen csak fekete lyuk lehet (a neutroncsillagok felső tömeghatára 3, 2 naptömeg körül van, a gyanított fekete lyukaké ennél több volt). Ezeket főként röntgensugárzó-kettősökben fedezték fel, a röntgensugárzás forrása a normál csillag kísérőről a fekete lyukra átáramló anyag, ami a fekete lyuk körüli anyagbefogási korongban (akkréciós diszkben) felhevül. Ezek a fekete lyukak kb. 4-17 naptömegűek. Jópár ismert belőlük. A mellékelt ábrán a függőleges tengelyen a fekete lyuk tömege van feltüntetve, ezek a fekete lyukak az ábra bal oldalán foglalnak helyet. Más fekete lyukakat a galaxisok középpontjában fedeztek fel, a köröttük lévő csillagok gyors mozgásából. A gyors mozgás elárulja a vonzócentrum tömegét, de azt nem látjuk. Csak fekete lyuk lehet. A Tejútrendszer közepén pl. 3 milliárd naptömegű fekete lyuk van.
Az eseményhorizont mögötti jelenségeket ugyan mai tudásunk szerint képtelenség tanulmányozni, a határfelület előtti történéseket viszont, immár bizonyított módon, meg lehet vizsgálni. A kutatók elképzelése az volt, hogy az eseményhorizont körül felhalmozódott anyagról begyűjtött adatokat vizualizálják. Vasgolyó egy gumihártyán Képzeljük el, hogy a téridő fekete lyuk körüli része egy hatalmas, kifeszített, vékony gumihártya, a vizsgált fekete lyuk pedig egy kicsi, de igen nehéz vasgolyó. Ha a golyót elhelyezzük a rétegen, mélyedést alakít ki, és az egész felület ezen pont felé kezd el lejteni. Tegyük fel, hogy ez a mélyedés olyan nagy, hogy nem is látjuk az alját. Az üreg jelöli a fekete lyuk eseményhorizonton túli részét. Ezt követően vegyünk egy műanyaggolyót, amely egy űrbeli anyagot, mondjuk egy gáztömeget szimbolizál, majd engedjük el a hártya szélén. A golyó szépen lassan megindul a mélyedés felé, egy idő után pedig túl közel kerül a vasgolyóhoz, és belepottyan a kialakult mélyedésbe.
A felvétel egészen új lehetőségeket biztosít a kutatók számára, segítségével példátlan teszt elé állíthatják Albert Einstein relativitáselméletét. Heino Falcke, a Radboud Egyetem szakértője és az EHT tudományos tanácsának tagja szerint a kép alátámasztja a legendás fizikus azon elképzelését, mely szerint a fekete lyuk egy sötét, árnyékszerű régiót alakít ki egy világos, gázokból és egyéb anyagokból álló korong körül. Falcke hozzátette, az adatok sok új információt elárulnak a tanulmányozott objektumról, és hozzájárulhatnak tömegének alaposabb felméréséhez. Kiemelt fotó: Event Horizont Telescope
Ez az első közvetlen megfigyelés, amely megerősíti a Sagittarius A* néven ismert fekete lyuk, mint a Tejútrendszer dobogó szívének létezését. A fekete lyukak nem bocsátanak ki fényt, de a képen a fekete lyuk árnyéka látható fényes gyűrűvel körülvéve, a fényt a fekete lyuk gravitációja hajlítja meg. A csillagászok azt mondták, hogy a fekete lyuk négymilliószor nagyobb, mint a mi napunk. Michael Johnson, asztrofizikus, Center for Astrophysics: "A csillagászok évtizedek óta azon töprengenek, hogy mi rejlik galaxisunk szívében, amely hatalmas gravitációjával szűk pályára vonzza a csillagokat" | A Harvard és a Smithsonian közleményében. "Egy kép (Event Horizon Telescope, vagy EHT) segítségével ezerszer közelebb kerültünk ezekhez a pályákhoz, ahol a gravitáció milliószorosára erősödik. Ilyen közeli tartományban egy fekete lyuk felgyorsítja az anyagot, hogy megközelítse a fénysebességet, és elhajlik. a fotonok útja csavart (téridőben). A fekete lyuk körülbelül 27 000 fényévre van a Földtől. Naprendszerünk a Tejútrendszer egyik spirálágában található, ezért vagyunk olyan messze a galaktikus központtól.
Több mint 90 millió forintból újítják fel a Pius templom déli homlokzatát és a tornyokat, valamint a lépcsőket, a burkolatokat, a támfalakat és a kerítéseket. A mai Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti tömbje eredetileg jezsuita kolostornak, gimnáziumnak és diákotthonnak épült. Az ötlet atyja gróf Zichy Gyula pécsi püspök volt, aki X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma emlékére Pius alapítványt hozott létre. Az intézet 1912-1913-ban kezdte meg működését. A tömb nyugati szárnyán a Jézus Társasági rendház rendezkedett be, a két szárny közti területre pedig templomot szántak. Zichy Gyula gróf mintegy a Pius Intézet szíveként képzelte el az alapítandó templomot. A templom tervének elkészítésével Fábián Gáspár budapesti műépítészt bízták meg. Pécs pius templom. Az építész a Jézus Szíve templomot neoromán stílusban tervezte. A város vallási múltját, kultúráját jelképező románkori székesegyház és a korszak egyházművészete is ennek a stílusnak az alkalmazását sugallta. Az ünnepélyes alapkőletételre 1927 októberének első vasárnapján került sor.
A külföldi diákok számára rendszeresek az angol nyelvű misék is.