Kapcsolódó cikkek A Discover-beállítások módosítása A Discover kikapcsolása
A Google Translate néhány alternatívája vállalati szintű biztonságot és funkcionalitást kínál a fordítások gyorsabb és egyszerűbb előállításához. Emellett jelentős összeg megtakarításában is segítenek. A Google Fordítóba bevitt adatok nem biztonságosak Tudtad, hogy amikor bármilyen fordításhoz használod a Google Fordítót, valójában hozzáférést biztosítasz a Google számára a szövege tárolásához, közzétételéhez és megosztásához? Talán ez akkor rendben lehet, ha csak egy kávézó menüjét fordítod le utazóként, de akadályozhat bárkit is, aki bizalmas és védett adatokkal foglalkozik, különösen egy vállalkozás dolgozoit vagy azokat, akik valamilyen jogi szempontból érzékeny anyaggal foglalkoznak. A Google Fordító helyett ezeket az alternatívákat használhatod A Google Fordítóhoz képest az alternatívák sokkal megbízhatóbbak, rugalmasabbak és biztonságosabbak lehetnek, több funkcióval és elemmel felszerelve. Microsoft Translator Az üzleti és a személyes verziókat egyaránt kínáló Microsoft Translator egy intelligens fordító alkalmazás, amely elérhető Windows, iOS és Android rendszerekhez is.
Zeneileg a bevezető párja. A mű az orgonán felhangzó pianissimo szó-lá-dó motívummal, Liszt jól ismert, más műveiben is sokszor előforduló zenei kereszt-jelképével fejeződik be. "Kereszt, köszöntünk; egyetlen reményünk, /világ megváltója és dicsősége, /légy igazságos az igazakkal, /a bűnösöket ajándékozd meg kegyességeddel! /Amen. " Előadók, hangszerek: vegyeskar, két szoprán, mezzoszoprán, alt, tenor, bariton, basszus szólók; orgona vagy zongora. Előadható csak orgonán vagy zongorán is. Liszt saját átdolgozásai: zongorára, két kézre ( S. 504a) és négy kézre ( S. 583), Források Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 72–81. old. ISBN 978-963-506-835-7 Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1986. 176–184. ISBN 963-330-605-1 További információk A passió eredeti és magyar szövege YouTube – Franz Liszt - Via Crucis (1/5) Intro + Stations I-III YouTube – Franz Liszt - Via Crucis (1/5) Intro + Stations IV-VI YouTube – Franz Liszt - Via Crucis (3/5) Stations VII-X YouTube – Franz Liszt - Via Crucis (4/5) Station XI & XII YouTube – Franz Liszt - Via Crucis (5/5) Station XIII & XIV Kapcsolódó szócikkek Keresztút
A Liszt életében soha be nem mutatott, különös faktúrájú művet a stuttgartiak a miskolci evangélikus templomban, a templom egész terét bejárva és bejátszva vezették elő. A Via Crucis négykezes zongoraváltozata is igen érdekes darab (hallhattuk a Ránki házaspárral), de ez a zongora és kórus változat még kísérletezőbb, még merészebb: kiindulópontja a liszti melodráma, vagyis a zongorakíséretes vers. A Via Crucis szövegét az a Carolyne Sayn-Wittgenstein állította össze latin himnuszokból és német evangélikus korálokból, akivel komponistánk legviharosabb, legromantikusabb viszonyát élte meg (a kéziratot a Széchényi Könyvtár őrzi). A Via Crucis szenvedélyes és sodró lendületű, a zongoraszólam olykor olyan, mintha egy vad tájakon zajló bosszútörténet illusztrálása lenne - szűkített és bővített kvartakkordok, a hagyományos összhangzattan szerint értelmezhetetlen hangfürtökből -: csörtető, olykor viszont komoran zúg és baljóslatú, mint a Jókai kísértethistóriáját lefestő futamok. Alan Walker ezt írta róla: Liszt "hallgatóiban nem csupán a kereszt gyötrelmének érzését akarta felébreszteni, hanem Krisztus környezetének kínjait is, akik tanúi voltak szenvedéseinek.
A 68 éves zeneszerző először a négykezes változatot akarta kiadni, Dürer passiómetszeteivel a címlapon, de a kiadók nem mutattak érdeklődést iránta. A Via crucis t 1884-ben, néhány más munkájával (Septem Sacramenta, Rosario, Sicut cedrus motetta) együtt a Pustet kiadónak ajánlotta fel levélben, megemlítve, hogy a honorárium mellékes, mert ez számára szívügy. A kiadó visszautasította, mert a művek "túl világiak". Természetesen nem erről volt szó, egyszerűen nem láttak benne kellő anyagi hasznot. A művet végül Liszt életében nem is adták ki, halála után ötven évvel jelent meg az első összkiadásban. A Via crucis t nem is mutatták be Liszt életében, először 1929 nagypéntekén adták elő a budapesti Belvárosi plébánián, Harmat Artúr dirigálásával. A zene [ szerkesztés] A Via crucis az idős mester egységessé érett, tervszerű és tömör alkotása (alig több fél óránál), felépítése szervesen összefüggő, az eszközei lényegre törőek és meglepően modernek. Tizenöt tételes mű, bevezetésből és Krisztus szenvedéstörténetének tizennégy stációjából áll (a tételek rövidek, pár percesek).
A 68 éves zeneszerző először a négykezes változatot akarta kiadni, Dürer passiómetszeteivel a címlapon, de a kiadók nem mutattak érdeklődést iránta. A Via crucis t 1884-ben, néhány más munkájával (Septem Sacramenta, Rosario, Sicut cedrus motetta) együtt a Pustet kiadónak ajánlotta fel levélben, megemlítve, hogy a honorárium mellékes, mert ez számára szívügy. A kiadó visszautasította, mert a művek "túl világiak". Természetesen nem erről volt szó, egyszerűen nem láttak benne kellő anyagi hasznot. A művet végül Liszt életében nem is adták ki, halála után ötven évvel jelent meg az első összkiadásban. A Via crucis t nem is mutatták be Liszt életében, először 1929 nagypéntekén adták elő a budapesti Belvárosi plébánián, Harmat Artúr dirigálásával. A zene A Via crucis az idős mester egységessé érett, tervszerű és tömör alkotása (alig több fél óránál), felépítése szervesen összefüggő, az eszközei lényegre törőek és meglepően modernek. Tizenöt tételes mű, bevezetésből és Krisztus szenvedéstörténetének tizennégy stációjából áll (a tételek rövidek, pár percesek).
Ennek érdekében ki kellett lendítenie hallgatóit tespedtségükből, és olyan harmóniai nyelvet kellett alkalmaznia, amely a szó szoros értelmében sokkolja azokat, akik hallgatják. " Christoph Kail Kétségtelen, hogy ha valakit, akkor a zongoraszólamot előadó Jun Bouterey-Ishido személyét nem illethetjük azokkal a jelzőkkel, melyekkel a kórust: ha nem is olyan féktelenül, az absztrakt hangzásokat kidomborítva játszotta a szólamot, mint Pierre-Laurent Aimard (a darab legavatottabb tolmácsolója), játéka így is a francia pianista játékát idézte. A tizennégy stáció közel felének szövege bornírt, a legjobbak azok a szövegek, melyek latin himnuszokból származtathatók. Nem szépen, hanem olykor megcsúszva, olykor egy-egy hangot elhagyva énekelt a stuttgarti kórus, de minden szöveget úgy, hogy érezni lehetett, a kórustagok számára ez a szöveg több mint egy dráma szövege. A kórustagok ministránsok voltak Liszt miséjén. Ez azt jelenti, hogy elmélyülten, lehajtott fejjel, Krisztus keresztútjának fájdalmát átélve adták elő a művet: vagyis ha valaki istentiszteletre érkezett a templomba, az ugyanúgy megkapta a maga részét, mint aki koncertre.