A kötet a költészet napja alkalmából jelenik meg, bemutatója április 22. 14:00-tól lesz Kemény István Nílus című művével együtt a könyvfesztiválon. Krasznahorkai László még soha nem engedte közel saját személyéhez az olvasót. Új könyve, A Manhattan-terv azokról a véletlenekről és elrendeltetésekről beszél, melyek az embert egy létfontosságú döntésig elvezetik. Műve térkép, terek és képek dialógusa, ahol a vallomás radikálisan nyílt szövegét képek ellensúlyozzák, Ornan Rotem intenzív fényképei, amelyek az író New York-i életét és nyomozásának különböző állomásait rögzítik. A Manhattan-terv városnapló is. Benne a világ talán legizgalmasabb metropoliszában vagyunk, rejtélyes összefüggések labirintusában, ahonnan a kiutat épp az mutatja meg, akitől a legkevésbé várnánk: a szerző, egy új mű bejelentésével. A regény április 17-én jelenik meg. Nádasdy Ádám arra a feladatra vállalkozott, hogy újra fordítja Shakespeare műveinek egy részét. A kérdés az, hogy amit elvesztünk a réven (ódon hangulat, termékeny homály, irodalmiság és klasszikus illat), azt vajon visszanyerjük-e a vámon (érthetőbb szöveg, közvetlenebb lélektani hatás, pergőbb játéklehetőség).
"Minden ártér" – olvashatjuk Kemény István új kötetében, ennek szellemében a könyv egy folyó-verssel kezdődik és egy másikkal ér véget. És hogy mi van a két mű, a Duna és a Nílus között? Egy költő kontinense, egy csodálatos életmű újabb szigete, egysorosok és hosszúversek. Egyszerre tetőzés és továbblépés a Nílus: történelmünkről és jelenünkről, e kettő kapcsolódásairól, az elmúlásról és az örökkévalóságról, magáról az időről. Ekképpen tekinthetjük a Délig és Estig ciklusokkal tagolt könyvet akár egyetlen nap történetének is, és még inkább utazásnak e páratlan költészet forrásvidékétől a kiteljesedésig.
Barabási Albert-László: A képlet 2. Dragomán György: Rendszerújra 3. Kemény István: Nílus 4. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem 5. Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy 6. Pintér Béla: Újabb drámák 7. Simon Márton: Rókák esküvője 8. Szilasi László: Luther kutyái 9. Szvoren Edina: Verseim 10. Takács Zsuzsa: A Vak Remény A szavazó véleményvezérek között megtalálható többek között Ascher Tamás, Babarczy Eszter, Bojtár B. Endre, Bárdos András, Bősze Ádám, Bus István, a Budapesti Fesztiválzenekar, Csáki Judit, Csáki László, Divinyi Réka, Demény Péter, Dubóczky Gergely, Fáy Miklós, Filippov Gábor, Harcsa Veronika, Király Júlia, Mészáros Sándor, S. Takács András, Székely Kriszta, Vecsei H. Miklós és Závada Pál is. Idén a Libri bevonta a fiatalokat is a díj véleményvezéreinek csapatába, és felkérte szavazni a Balassi Intézet műfordítóképzésének résztvevőit, a Pécsi Tudományegyetem magyar szakosait, a Szegedi Tudományegyetem kreatív írás kurzusának és Quadrivium Műhelyének tanulóit, valamint az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Politechnikum, a Fazekas Mihály Gimnázium és a Radnóti Miklós Gimnázium diákjait.
A hetven perces esten szó esik majd korszellemről, generációkról, családról, irodalomról és természetesen versekről is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> A magyar széppróza legjava 2018-ból – Az Aegon-díj rövidlistája Hétfőn nyilvánosságra hozták az Aegon-díj tíz könyvet tartalmazó rövidlistáját, melyre a hetes szám jegyében hét magvetős könyv, hét prózakötet és hét férfi szerző került fel. Alább mutatjuk, hogy pontosan mely könyvek vannak versenyben a rangos irodalmi elismerésért. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Újlipótváros összművészeti fesztiválja szeptember 7-én, szombaton minden eddiginél több programmal várja az érdeklődőket. 2019. szeptember 7-én immár 11. alkalommal újra megrendezésre kerül a Pozsonyi Piknik, Újlipótváros civil, kulturális, összművészeti fesztiválja. A rendezvény az Újpesti rakparton, a Jászai Mari tér és a Szent István Park között várja az idén is a Piknikre látogatók apraja-nagyját.
A hatvanas évek végén főállású társadalomkutató lett, de az akadémiai előadást követően fokozatosan kiszorították a pályáról, végül persona non gratává minősítették, pedig nem tett mást, csak leírta, hogy mit csinálnak a vállalatvezetők, hogyan élnek a munkások, a szegények, a cigányok. Egy ideig még próbálta mások nevén folytatni, aztán már erre sem volt lehetősége, ezért 1977-ben Párizsba emigrált.
Az ilyen kommunikációs modell pedig egyértelműen nem kedvez az igazságnak sem, mert mindenki csak azt hallja meg, amit kap. Vagy amit akar. A Zsidókeresztény társas – ahogyan arra a címe utalhat – azt jeleníti meg, a több ezer éves ellentét hogyan nyomja rá bélyegét a családok életére, hogyan hatnak ki a sok esetben már nem tapasztalatokon alapuló traumák egy család mindennapjaira (jelen esetben ünnepnapjaira), és persze azt is, hogyan válnak esendővé az önkimosdatásra játszó szólamok. Maga a cím nemcsak a társasjátékra utal, noha a vers szereplői (az idősebb generációt képviselő) bábuk, hanem a társas összejövetelekre, az eleve kettéosztott magyar valóságra is, ahol időről időre megjelennek az ilyen típusú ellentétek. Kardinális kérdés, hogyan kezelhető megfelelő módon egy ilyen szituáció. A vers szerint az egyik lehetőség, hogy felülemelkedünk a sértettségen és mosolyogva legyintünk: "Nyugi, édesem, nyugi". Nem szóltam eddig Kemény legújabb könyvének kereteiről. Duplán "keretes" versfolyammal van itt dolgunk, amely a Dunával (Rakpartos ballada) veszi kezdetét és a Nílus című verssel zárul, ezáltal egy különleges (belső) földrajzi tájat, a Duna–Nílus közét ismerheti meg az olvasó egyetlen nap leforgása alatt.